Soha nem volt még akkora értékű közbeszerzés Magyarországon, mint amilyet bő egy éve, 2016 márciusában indított el az állam. A nagy, főként uniós pénzekből történő fejlesztések miatt életre hívott magyar szervezet, a Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. (NFP) írta ki a hat egyenlő részre bontott, összesen 420 milliárd forint értékű pályázatot. Ebből a gigantikus summából a következő négy évben javarészt szennyvízcsatornákat és -tisztító telepeket kell építeni, de hulladékgazdálkodási és ivóvízminőség-javító beruházásokat is végre kell hajtani. A pénzt az – Orbán-kormány által ellenségként bemutatott– Európai Unió adja.
Ezért aztán a brüsszeli ellenőrök már az elejétől kiemelt figyelemmel követik az óriásprojektet, annak a közbeszerzési eljárását is, és egy idő után kérték is a magyar felet, hogy függessze fel az eljárást, mert a választott módszert nem tartják megfelelőnek az ilyen összetett infrastrukturális beruházáshoz. A négyéves keretmegállapodással ugyanis már az elején kiválasztják mind a hat régióra a négy-négy nyertest. Teszik ezt annak alapján, hogy ki mennyiért vállalja például kétszáz kilométer gravitációs gerincvezeték építését és a növényzet irtását úgy általában a közép- és kelet-magyarországi térségben. Az így kiválasztottak aztán a következő négy évben a konkrét beruházásokat – adott település csatornázását, adott környéken a szennyvíztisztító rendszer kiépítését, és így tovább – végzik majd. Menet közben más cég már nem kaphat megbízást, ezzel a verseny is gyengül, másrészt a feltételek olyanok (referenciaként elvárják, hogy az előző három évben összesen legalább 20 milliárdos forgalmat érjen el a cég, ráadásul a közbeszerzés tárgyából legalább 15 milliárdot), hogy azoknak csak a nagyobb cégek tudnak megfelelni, a kisebb vállalkozásokat távol tartják a zsíros projekttől.
Ennek ellenére a magyar fél nem akasztotta meg a közbeszerzési folyamatot, sőt, októberben már ki is hirdették a győzteseket. Azok között pedig ott találjuk – két régióban is – az Orbán Viktor jó barátjaként számon tartott Mészáros Lőrinc cégét, a Mészáros és Mészáros Kft.-t. Sőt, a szerencsések között van annak a Varga Károlynak a két vállalkozása is (Magyar Vakond, Hódút), aki Mészáros tulajdonostársa két másik cégben (a hűtéstechnikával, klímaszereléssel foglalkozó két CLH-vállalatban). Nyertesnek mondhatja magát a piaci hírek szerint a Mészárossal jó kapcsolatot ápoló, vasúti felújításokban a Mészáros-birodalomba tartozó R-Korddal összefogó Swietelsky is. Ezeken kívül még 11 nyertes cég (több vállalat több régióban is a kiválasztottak között) van, akik között vannak udvari beszállítónak elkönyvelt cégek is, és külföldi hátterű nagypályások is.
A 420 milliárdos közbeszerzési keretmegállapodás nyertes cégei
- Mészáros és Mészáros Kft.: Mészáros Lőrinc és feleségének az 50-50 százalékos tulajdonában van
- Magyar Vakond, Hódút: Mészáros Lőrinc két másik vállalkozásában (CLH-cégek) levő tulajdonostársának, Varga Károlynak a cégei
- Magyar Bau Holding: az osztrák Strabag cége
- Swietelsky: piaci hírek szerint Mészárossal jó kapcsolatot ápoló osztrák cég
- Sade-Magyarország Mélyépítő: a mélyépítésben nagyágyúnak számító francia hátterű cég
- Veolia Water Solutions & Technologies Magyarország: a mélyépítésben nagyágyúnak számító francia hátterű cég
- Colas Alterra Zrt.: francia hátterű cég
- A-Híd Zrt., Híd Zrt., G-Híd Zrt.: a Közgép idejében és utána is a közbeszerzési piacon jól szereplő Híd-csoport (Apáthy Endre érdekeltsége) cégei
- Szabadics Közmű- és Mélyépítő
- EuroAszfalt Építő és Szolgáltató Kft., Betonútépítő Zrt.: Dunai György érdekeltsége. Az első Orbán-kormány idején Dunai egy másik cége, a Betonút udvari sztrádaépítőnek számított
- Penta Általános Építőipari Kft.
Most azonban sokak homloka gyöngyözhet. Az Európai Bizottság ellenőrzést folytat a KEHOP-ba (Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program) tartozó projektnél, a 24.hu információi szerint az auditorok március második felében itt jártak, és meglátogatták a projektet menedzselő NFP-t.
Árulkodó lehet, hogy a látogatás után rövidesen leváltották az NFP-t 2014 ősze óta vezető Nagypál Sándort, őt az ügyvezetői székben április közepén Módos István váltotta. Hiába kérdeztük azonban az NFP-t, hogy a vezérváltás összefügg-e a bizottsági szakemberek márciusi látogatásával és az ő észrevételeikkel, az állami szervezet nem reagált a kérdésünkre. Ahogyan a többi, a hozzánk eljutott információ ellenőrzése céljából feltett kérdésünket sem kommentálta az NFP. Azzal hárította el azok megválaszolását, hogy a folyamatban levő rendszerellenőrzésről, auditról nem jogosult adatot szolgáltatni.
Noha a jelentés még nem készült el, így nem lehet tudni, hogy a márciusi látogatás során tett előzetes észrevételekből mi kerül bele a végleges anyagba, jelzésértékű lehet, hogy mennyi és milyen súlyú problémára mutattak rá az uniós auditorok.
Volt olyan pályázat, amelyet érvénytelennek ítéltek, miközben másik, hasonló hibát tartalmazó anyagot benyújtó céget nyerteseknek hozott ki az NFP. Értesülésünk szerint a pályázók jó részének a megkövetelt mintafeladatot sem sikerült teljesítenie. Olyan cégeknek sem, amelyeknek az ajánlatát később érvényesnek fogadta el a menedzselő szervezet.
Ilyen jellegű hibák esetén az uniós iránymutatás kemény retorziót vetíthet előre. Akár az uniós támogatás 25 százaléka is visszakérhető, ez az úgynevezett pénzügyi korrekció. Ha így lenne, úgy súlyos tízmilliárdoktól esne el Magyarország, mivel piaci hírek szerint valahol 150-200 milliárd forint között járhat a megkötött szerződések összege. (A teljes, 420 milliárdos keretnek a nagyobbik részére még nem kötöttek szerződést, de a keretösszeg amúgy is négy évre vonatkozik.)
Ezek a problémák pedig elvezetnek ahhoz, hogy az egész közbeszerzés tanácsadója is hibákat követhetett el a közbeszerzés előkészítése és lebonyolítása során, hiszen nem szűrte ki a fent említett problémákat.
A Provital Fejlesztési Tanácsadó Zrt. Antal Kadosa Adorján többségi és az Első Magyar Közbeszerzési Zrt. kisebbségi tulajdonában van, ez utóbbi cégnek egyszemélyes tulajdonosa pedig maga Antal Kadosa Adorján. Antalt az Index cikke azon tizenegy ember között említi, akinek a Mészáros-féle cégbirodalom működtetésében kulcsszerepük van. Az összeállítás szerint Antal volt a motorja annak az eljárásnak, amellyel megkezdték kiszorítani Simicska Lajos cégét, a Közgépet a közbeszerzések piacáról. Hovatovább: az egyik Antal-cég, az Első Magyar Közbeszerzési Zrt. volt az NFP általános közbeszerzési tanácsadója 2015 végéig, márpedig a most az EU által vizsgált 420 milliárdos víziközmű-építési keretmegállapodási eljárás előkészítése még annak az évnek az első felében kezdődött.
Ami a közbeszerzési tanácsadót érintő problémát illeti: amikor a konkrét csatornázási, hulladékkezelési, szennyvíz-elvezetési projekteket kiírják, akkor azoknál is van közbeszerzési tanácsadó, értesülésünk szerint azt is aggályosnak tartották a brüsszeli szakemberek, hogy annak díjazása a munkaigénnyel nincs arányban, túlzó lehet. Sok tízmillió forint jár a közbeszerzési tanácsadónak projektenként, holott egy jól sztenderdizálható feladatot lát el. A közbeszerzési tanácsadásra is le lehet hívni uniós támogatást, 5 milliárd forintot, így az is könnyen elképzelhető, hogy ez vagy egy része is ugorhat.
Sőt, a projektnek van egy tervezési része is, annak az uniós pénztárcából finanszírozható költségét is pár milliárd forintban mérik, információnk szerint abban is találtak furcsaságokat az uniós ellenőrök.
