Gazdaság
Szeged, 2015. július 8.
Informatikus dolgozik az NNG új szegedi fejlesztõközpontjában 2015. július 8-án. Az autóipari navigációs megoldásokat készítõ cég jelenleg harminc embert alkalmaz a Tisza-parti városban, ezt a létszámot néhány hónapon belül ötven, középtávon kétszáz fõre kívánják emelni.
MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

Nem zsenikre, csak „informatikus-kőművesekre” lenne szükség

A magyarok többsége elutasítja az informatikusokkal kapcsolatos sztereotípiákat, a területen dolgozók humorosak, ápoltak és egyáltalán nem magányosak – derült ki a NetAcademia Oktatóközpont friss kutatásából.  Mindezek és a vonzó fizetés ellenére mégis kevesen választják a szakmát, mert túlgondolják, hogy milyen kvalitásokra és energiabefektetésre van szükség az informatikussá váláshoz.

Mit gondol Ön az informatikusokról? – tették fel a kérdést nem szakmabeli, 18-65 éves magyarok körében végzett online kutatása keretében. Azzal ma már szinte mindenki tisztában van, hogy az informatikusok jóval az átlagon felül keresnek. Régen ugyanakkor sok sztereotípia élt velük kapcsolatban, szerencsére ezek mostanra a köztudatban halványodni látszanak. A válaszadók többsége szerint az informatikusoknak jó a humora, párkapcsolatban élnek és egyáltalán nem ápolatlanok.

A pozitív megítélés ellenére azonban mégsem választják tömegesen ezt a szakmát, a kutatás eredményei alapján azért, mert túlgondolják az informatikussá váláshoz szükséges feltételeket. Sok válaszban például az fogalmazódott meg, hogy a fejlesztőket, rendszergazdákat a „modern kor varázslóinak” tartjuk. Ezek után az sem meglepő, hogy minden ötödik válaszadó úgy gondolja, hogy informatikusnak születni kell.  A megkérdezettek szerint ahhoz, hogy valakiből informatikus legyen, gyakorlatilag elengedhetetlen a logikus gondolkodás, a kreativitás és a magas intelligencia.

Tapasztalataink szerint a kreativitás és a kimagasló IQ egyáltalán nem meghatározó abban, hogy valaki például programozóvá képezze át magát. A piacról ugyanis ma már nem zsenik hiányoznak, hanem több tízezer olyan szakember, aki meglévő építőkockákból képes összeállítani, felépíteni valamit. Lényegében »informatikus-kőművesek« kellenek, akiknek még csak egyetemi diplomára sincs ehhez szükségük

– magyarázta a kutatást készítő cég ügyvezetője, Litkei Péter.

10 év múlva mindenkinek kicsit informatikussá kell válnia a túléléshez

Minden tizedik válaszadó úgy gondolja, hogy képtelen lenne váltani egy teljesen új szakmára. A kutatásban azt is vizsgálták, hogy azok, akik nyitottak a váltásra, milyen áldozatokra lennének hajlandók annak érdekében, hogy az átlagoshoz képest jóval magasabb, bruttó 600 ezer forintos fizetést kapjanak. Egy éven át átlagosan heti 19 órát áldoznának fel szabadidejükből tanulásra a válaszadók.

Ahhoz, hogy valaki informatikussá képezze át magát, még ennyire sincs szükség. Egy nemrégiben indult, nulla előképzettséget feltételező képzés keretében például fél év alatt, átlagosan heti 6,5 óra befektetéssel válhat bárki webfejlesztővé, melynek végeredményeként a bruttó 600 ezer forintos fizetés 1 év távlatában reális cél

– tette hozzá Litkei Péter.

A szakember szerint a válaszadók azt is jelentősen túlbecsülik, hogy az informatikussá váláshoz milyen mértékű anyagi befektetésre van szükség: egy profi webfejlesztő tanfolyam a megkérdezettek szerint például átlagosan 453 ezer forintba kerül. Ezzel szemben a már említett 160 órás online tanfolyam ennek kevesebb mint tizedéből kijön. Litkei szerint egyébként nem nagyon van más út, hiszen 10-15 év múlva mindenkinek egy kicsit informatikussá kell válnia a túléléshez.

Már most a robotporszívók, drónok és okoseszközök korát éljük, ugyanakkor hiába törekszenek a gyártók ezek egyszerű, kézenfekvő használatára, az átlagember egyre több technikai kihívással találja szembe magát. Mi úgy látjuk, hogy 10-15 év múlva az általános tudás része kell, hogy legyen a technológia alaposabb ismerete, e nélkül senki nem tud majd boldogulni a hétköznapokban

– kommentált a szakember.

Kiemelt kép: Informatikus dolgozik az NNG új szegedi fejlesztőközpontjában 2015. július 8-án. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

15 May 2019, South Korea, Paju: South Korean flags described with wishes hang from a barbed wire fence on the South Korean side of the "common security zone" on the border with North Korea in the Demilitarized Zone (DMZ). Photo: Peter Gercke/dpa-Zentralbild/ZB
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.