Szijjártó Péter néhány nappal Putyin budapesti látogatása előtt Lavrov külügyminiszterrel találkozott Moszkvában, előkészítendő az elnöki érkezést, majd interjút adott a Reutersnek, ahol arról beszélt, hogy az Európai Unió által Oroszoroszág ellen elrendelt szankciók nem voltak hatékonyak, és meg kell szüntetni azokat.
Magyarország álláspontja az, hogy a szankciók értelmetlenek, fogalmazott a külügyminiszter.
Hozzátéve, hogy Magyarország az elmúlt három évben 6,5 milliárd dollárnyi exportlehetőségtől esett el, ami – tekintettel arra, hogy a magyar éves kivitel 90 milliárd dollár – komoly veszteség.
Örülnünk kellene, hogy hanyatlik az orosz gazdaság? Nem, mi sajnáljuk ezt, hangoztatta Szijjártó.
Magyar bú
A miniszter úgy fogalmazott, hogy a szankciók ártottak az európai gazdaságnak is, és nem érték el a politikai céljukat, mivel nem győzték meg Oroszországot arról, hogy tartsa tiszteletben a kelet-ukrajnai harcok lezárását célzó négyoldalú minszki megállapodást.
Ugyanezen a napon a KKM államtitkára, Magyar Levente arról beszélt, hogy a szankciók miatt Oroszország a harmadik helyről a 14.-re szorult vissza Magyarország külkereskedelmi partnereinek rangsorában, egyes ágazatokban eltűnt a magyar kereskedelmi teljesítmény fele, csak az agrárium több milliárd eurónyi veszteséget szenvedett el.
“Bizakodóan tekintek az új amerikai vezetésre, remélem, racionálisabb irányba kormányozza a transzatlanti-orosz kapcsolatokat”, mondta.
De mennyi az annyi?
Az adatokat kétkedve fogadta a Portfolio, ezért megkérdezte a külügyet, hogy:
- Miért három évről van szó, amikor a szankciók bevezetése, illetve az utolsó rendelkezésre álló statisztikai adatok között eltelt idő alig több mint két év?
- Hogyan jön ki a 6,5 milliárd dolláros veszteség három (két?) év alatt, ha közben az Oroszországba irányuló éves exportunk ennek az összegnek mindössze a harmada, negyede?
- Hogyan veszíthetett a magyar agrárium több milliárd eurót, ha az éves orosz agrárexportunk még a szankciók bevezetése előtt sem érte el a 300 millió eurót?
A minisztérium válasza szerint Oroszország 2014. augusztus 7-én, válaszul a vele szemben hozott nyugati szankciókra, egyéves beviteli tilalmat rendelt el zöldségek, gyümölcsök, tej, tejtermékek, hús, húskészítmények, hal vonatkozásában. “Azóta két és fél év telt el. De a nyugati szankciók legutóbbi meghosszabbítására vonatkozó orosz válaszlépésként Vlagyimir Putyin orosz elnök 2016. június 30-án 2016. augusztus 7-től meghosszabbította a hatályban lévő, nyugati termékekkel szembeni élelmiszerembargót 2017. december 31-ig. Eszerint idén év végégig várhatóan életben marad az embargó…
Matek
Vagyis úgy tűnik, a miniszter pontatlanul fogalmazott, ő is nagyjából bő kétéves adatokat említ, amikor a 6,5 milliárd dollár bukásról beszél, ami döbbenetes összeg.
A lap szerint az is jókora csúsztatás, amikor Magyar azt mondta, a szankciók miatt Oroszország a 14. helyre csúszott vissza a külkereskedelmi partnereink rangsorában a harmadikról.
Ugyanis az összesített külkereskedelmi forgalmunk (export+import) alapján elfoglalt 3. helyről Oroszország elsősorban azért esett vissza, mert a világpiaci gáz- és olajárak csökkenésével párhuzamosan az Oroszországból származó import értéke is nagyot esett.
Kiviteli szempontból a lap számításai szerint Oroszország már az embargó bevezetése előtt is a 10. helyen állt.
Oroszország külkereskedelmi jelentőségének visszaszorulása (milliárd forintban számolva) négyötöd részben az import, és csak egyötöd részben az export csökkenésének a következménye.
Ugyanis ha 2014 első három negyedévének kiviteli teljesítményét 2016 hasonló időszakához mérjük, akkor az exportveszteség mindössze 1 milliárd dollár.
Mennyi ez a 6,5 milliárd dollár?
- Ez az éves magyar GDP 5-6 százaléka.
- A tavalyi teljes export 6-7 százaléka.
De akkor miért mond ekkora összeget a külügy?
“2017-ben a kivitelünk 15,4%-kal (2,9 Mrd USD), a behozatalunk 14,6%-kal (7,3 Mrd USD) mérséklődött az orosz viszonylatban. 2015-ben és 2016-ban (az év első 10 hónapjában) is tovább folytatódott a magyar-orosz áruforgalom csökkenése a KSH adatai szerint. A 2013-as mintegy 3,5 milliárd dollár értékű magyar exportból 2014-ben 600 millió, 2015-ben és 2016-ban évente mintegy 1,8 milliárd dolláros veszteséget szenvedett el Magyarország. Ez összesen több mint 4 milliárd dollár, és ez “csak” a korábban már meglévő exportlehetőség elvesztése, de természetesen figyelembe kell venni az elmaradt exportbővülésből adódó veszteséget is.”
Vagyis a KKM úgy számol, hogy a magyar exportforgalom minden évben a negyedével, 25 százalékkal növekedne, ha nem lennének a szankciók, ezért bemondták ezt a bődületes számot.
Az olaj miatt
De a visszaesés mértékét nem lehet (vagyis lehet, csak nem igaz) a szankciókra fogni teljes egészében. Az orosz export nem a szankciók, sokkal inkább Oroszország miatt esett vissza.
Gazdaságuk jelentős problémákkal küzd, ami erősen függ az olajtól és annak világpiaci alakulásától. Mivel ez az ár óriásit zuhant az utóbbi időben, ez visszavetette az orosz teljesítőképességet.
Az olajár esése miatt beszakadt az ország költségvetése, ami visszavetette a fogyasztást és az importot is.
Vagyis a magyar exportforgalom hanyatlása sokkal inkább az olajár zuhanása miatt történt, nem az Oroszország elleni szankciók miatt.
Bevallották, nem igaz
A lap rákérdezett arra is, hogy mi a helyzet a Magyar által említett többmilliárdos kárral, amit az agráriumnak okoztak a szankciók.
A tárca szerint “az embargóból származó veszteségnek nagyjából tizedét teszi ki az agrárium kára, megközelítőleg 650 millió eurót. A veszteséget növeli, hogy a cégek elvesztették addigi piacaikat Oroszországban, itthon és más országok piacain pedig más uniós ország termékeivel kellett versenyezniük nyomott árak mellett”.
A 650 millió pedig nem több milliárd.
Összességében tehát a Szijjártó által emlegetett 6,5 milliárd dolláros veszteség teljesen abszurd és túlzó, a valós kár nagyságrendekkel kisebb..
Maradnak
Ha a világpolitika szereplőinek nyilatkozatait megnézzük az elmúlt időszakból, nincs sok esély arra, hogy eltörlik a szankciókat Oroszországgal szemben.
Ugyan elemzők a Trump-kabinet hivatalba lépésétől a szankciók enyhítését várják, de John McCain republikánus szenátor óva intett ettől. A szenátor egy demokrata kollégájával együtt jelezte: republikánus és demokrata párti szenátorok egy csoportja arról készít elő tervezetet, hogy újabb szankciókat foganatosítsanak Moszkva ellen, és a már meglévőket pedig – amelyeket Obama elnök hozott – törvénybe iktassák.
A német és a francia külügyminiszter pedig bejelentette, a két ország a minszki megállapodás teljesítéséhez (az orosz-ukrán viszony rendezéséhez) akarja kötni a szankciók feloldását.
Mindenesetre arra lehet számítani, hogy a jövőben, miután Trump is belengette a szankciók eltörlését, Orbán Viktor minden lehetséges fórumon ezt fogja követelni – csúsztatáson alapuló, de legalább jó nagy számokra támaszkodva.
Már csütörtökön is, amikor hazánkba érkezik Putyin.
Trump elnöksége jó alap ahhoz, hogy végre mi is elérjük, amit akarunk, a szankciók eltörlését, mondta egy forrásunk a külügyből.
Kiemelt kép: Putyin legutóbbi, 2015-ös budapesti látogatásáról, Botár Gergely / AFP
