Gazdaság

Nyakig ülünk a korrupcióban

Az EY és a kamara közös felmérése azt mutatja, hogy a magyarországi cégek szerint általános a baj, de a kockázatokkal így sincsenek tisztában.

A korrupció szerves része a magyar üzleti gyakorlatnak a magyarországi közepes és nagyvállalatok vezetői szerint – derült ki az EY könyvvizsgáló és tanácsadó cégnek a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) közösen végzett felméréséből, amelynek eredményeit szerdán mutatták be Budapesten.

Az immár a negyedik, egymást követő évben elkészített vizsgálat ugyanakkor azt mutatta: a cégek zöme ezen általános érzület ellenére nem tartja komoly veszélyforrásnak a korrupciót, ami azt jelzi, hogy nincsenek igazán tisztában a kockázatokkal – mondta el Biró Ferenc, aki az EY visszaélésekkel kapcsolatos kockázatkezeléssel foglalkozó partnere.

Van korrupció, de nem érződik?

Az adatfelvételt 2014 nyarán végezték 311 olyan, Magyarországon működő vállalat körében, amelyeknél az alkalmazottak száma meghaladja az 50-et, árbevételük pedig a 250 millió forintot.

A válaszadók egy 11-es skálán átlagosan 5,5-re értékelték a korrupció elterjedtségét általában Magyarországon, ugyanakkor azt mondták, konkrétan a saját piacukon ez nem érződik (0,9-1,3). A vállalati visszaéléseket vizsgáló amerikai szervezet (Association of Certified Fraud Examiners, ACFE) nemzetközi felmérésének az eredményeivel összevetve látszik, hogy a magyarországi közepes és nagy vállalatok nincsenek igazán tisztában a kockázatokkal – mutatott rá Biró Ferenc.

Míg a magyar cégek 18 százaléka vélte úgy, hogy a korrupció komoly veszélyforrás, a nemzetközi átlag ennek több mint a kétszerese, 37 százalék.

Itt a legnagyobb a korrupció

A válaszadók szerint a beszerzőknél a legnagyobb a korrupció kockázata, ennek ellenére a cégek felénél nincs beszerzési szabályzat, és mindössze 16 százalékuk szabályozza ajándékok adását, illetve elfogadását. Ami a korrupció melletti egyéb visszaéléseket illeti, a vállalatok leginkább attól tartanak, hogy az alkalmazottak visszaélnek az általuk megismert kényes cégadatokkal, külső behatolástól mindössze a válaszadók 10 százaléka tart. A vállalati eszközökkel való visszaélést 55 százalék tartja komoly veszélyforrásnak, ez szintén jelentősen elmarad a nemzetközi átlagtól (85 százalék).

A felmérésbe bevont magyarországi vállalatok harmadánál van etikai kódex (a nemzetközi átlag 77 százalék), és mindössze 15 százalékánál etikai vagy korrupcióellenes oktatás (a nemzetközi átlag 48 százalék). Szintén feltűnő nemzetközi összevetésben, hogy a véletlennek milyen nagy szerepe van a visszaélések felderítésében: 34 százalékos az aránya, míg a nemzetközi átlag 7 százalék.

A kormány is tart tőle

A kormány is tarthat attól, hogy körmére ég a korrupció, a Nemzeti Korrupcióellenes Programhoz készült tanulmányban olyan megállapítások olvashatók, miszerint az állampolgárok elégedetlensége nő, a meglévő szakmai-politikai konfliktusok elmérgesednek, a korrupció témája összekapcsolódik más vitatott ügyekkel és politikai fegyverré válik. Emellett nemzetközi megítélésünket, versenyképességünket is rontja a helyzet. Mindezek miatt a kormány inkább élére állhat a korrupcióellenes harcnak, így leszerelve a kritikus hangokat. Nemcsak a vagyonnyilatkozatok kapcsán várhatóak lényeges lépések: a közbeszerzéseket nyílttá tennék, bárki megtekinthetné a pályázati kiírást, a beérkezett ajánlatokat és a megkötött szerződést is. A másik sarkalatos pont a pártfinanszírozás, kettős könyvelésre köteleznék a pártokat és az érdekükben eljáró társadalmi szervezeteket, a trükközéstől pedig komoly szankciókkal tántorítanának el.

 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.