A büdzsétervezet szerint a legtöbb pluszpénzt jövőre a Miniszterelnökség és a Külügyminisztérium kaphatja az idei kerethez képest. Az is kiderül a sorok között böngészve, hogy a kisebb parlament pedig nem fog olcsóbban működni.
Minisztériumok – az átszabás a büdzsén is látszik
A kormányalakítás óta átszabták a minisztériumokat, és ennek hatása látszik a különböző tárcákhoz rendelt jövő évi összegeken is. Mint tudott, a közigazgatás irányítása a Miniszterelnökséghez került, és az NFM-es feladatok egy részét is áttolták Lázárékhoz.
Így nem meglepő, hogy az ő büdzséjük nőtt a legjobban. Az idei 254,2 milliárd forint majdnem két és félszerese került összesenben a sorukba, vagyis 608,7 milliárd forint.
A külügy költségkerete pedig, amihez hozzácsapták a külgazdaságot, több mint háromnegyedével hízott, az idei 63,7 milliárdról 111,9 milliárd forintra.
Ezzel párhuzamosan csökkent azoknak a minisztériumoknak a költségkerete, amelyektől feladatokat vontak el.
Akiktől faragtak még
Jelentősen, majdnem felére apadt ugyanakkor a vidékfejlesztési tárca költségkerete: a tavalyi 423,6 milliárd forint helyett mindössze 212,2 milliárdot irányoztak elő nekik.
Az EMMI kerete összességében csaknem 5 százalékkal nőhet, de pl. mintegy 10 százalékkal kevesebb jut majd a szociálpolitikai kiadásokra. Az egyetemek kerete mindössze 1,3 százalékkal hízik, a közoktatásé azonban 7,9 százalékkal (39 milliárd forinttal).
Az egészségügyi kiadásoknál minimális növekedés várható (ahhoz képest, hogy ezt a témát külön kiemelte Varga Mihály beszédében): 1875 milliárd forint helyett 1903,7 milliárd forinttal számolhatnak.
A munkanélküli ellátásokra már csak 50 milliárd forintot szánnak, ami 11 százalékkal kevesebb az idei keretnél. Míg a közmunkára 16,8 százalékkal többet, összesen 270 milliárd forintot fordítanak majd.
Nem lesz olcsóbb a kisebb parlament
Az Országgyűlés működtetési költsége pedig nem mérséklődik, hiába lett kisebb a parlament. A parlament működésére az idei 21,3 milliárdnál is kicsivel többe fog kerülni (21,42 milliárd forintba).
És bár 187-tel kevesebb képviselő van, a személyi juttatásokra így is félmilliárddal többet szánnak, mint az idén, összesen 11,2 milliárd forintot. Persze ebben nem csak a képviselők juttatása van benne. A költségnövekedésben azonban szerepet játszhat, hogy megszüntették ugyan a bizottsági tagságokért járó pótlékokat, de az alapdíjat 232 ezer forintról 750 ezer forintra emelték. Emellett még képviselőnként nettó ugyanekkora keretük van szakértők foglalkoztatására is. De hozzájárul az is, hogy a frakciók is foglalkoztathatnak mérettől függően köztisztviselőket.
Viszont mivel nem lesznek választások, a pártok támogatása visszaesik a szokásos szintre (3,8 milliárd forint), és a választási iroda költségei is jóval (majdnem háromnegyedével) mérsékeltebbek az ideinél.
