Gazdaság

Világsiker kapujában a magyar titkosító vállalkozás

Berecz Valter
Ember Zoltán
Berecz ValterEmber Zoltán

2014. 09. 15. 15:15

Az adatállományok online titkosításával foglalkozó Tresorit lehet a következő magyar Prezi-szintű sikersztori a világban. Hárman kezdték két éve, ma már ötvenen dolgoznak a Duna-parti irodájukban.

Korábban a témában:

Ha Jennifer Lawrence amerikai színésznő ismert volna néhány titkosító programot, többek között a magyar Tresorit szolgáltatását, nem törték volna fel a jelszavát, és nem szivároghattak volna ki az internetre feltöltött meztelen képei – írta a neves brit lap, a Guardian. Mint ismert, Jennifer Lawrence az iPhone-jával készített magáról érzékeny képeket, amiket a telefonja automatikusan feltöltött az Apple iCloud felhőszerverére. A hacker innen töltötte le a meztelen képeket, mert valahogy sikerült megszereznie az amerikai színésznő jelszavát, amivel szabadon járhatott-kelhetett a felhőben tárolt állományai között.

Tresorit (interjú a Tresorit alapítókkal)Szilágyi György és Lám István. Fotók: Berecz Valter

A Tresorit éppen ezt akadályozza meg. Saját fejlesztésű, szabadalommal védett technológiájuk a felhőbe küldött fájlokat még az eszközön, feltöltés előtt titkosítja, így a tárolóra már az állományok kódolt formában érkeznek. Ezzel kiküszöbölhető, hogy a tárolt adatokhoz a titkosítási kulcs nélkül bárki hozzáférjen. Míg a neves konkurensek, a Google Drive, az Apple iCloud, a Microsoft OneDrive vagy a Dropbox csak az adatátvitelt titkosítja – tehát a tárolt fájlok olvashatók a szervereken –, addig a Tresorit kliensoldali titkosítása ezt megakadályozza. A rendszer annyira biztonságos, hogy még a Tresorit munkatársai sem tudnak hozzáférni a felhasználó által feltöltött dokumentumokhoz, képekhez.

Mi is az a felhő?

A felhő szolgáltatás azt jelenti, hogy olyan programokkal, fájlokkal dolgozunk, melyek fizikailag nem a saját gépünkön, hanem egy ismeretlen helyen vannak, valahol a „felhőben”. Például, ha nem a gépünkön indítunk el egy szoftvert, hanem a Google Docs-ban szerkesztünk szöveget, akkor is a felhőben dolgozunk. Az androidos telefonunk címlistája és a benne tárolt telefonszámok sem közvetlenül a telefonon vannak, hanem a Google szerverein, tehát a felhőben.

Az ötlet önmagában nem piacképes

A kódolási eljárást három műszaki egyetemista találta ki 2011-ben, komoly tudományos háttérrel. A következő lépés az volt, hogy miként lehet az ötletből üzletet csinálniuk. „Önmagában egy ötlet nem piacképes. A nemzetközi siker titka az, hogy a fejlesztést hogyan lehet úgy piacra állítani, hogy sokan fizessenek is érte” – mondta a Hir24-nek Lám István, a Tresorit egyik alapítója. Ez végül a vállalati ügyfelek területe lett, amelyeknek az innovációt szolgáltatásként kínálják, havi díj ellenében. Bár az ingyenes alapverziót mindenki le tudja tölteni a cég honlapjáról, a teljes körű szolgáltatás 15 euróba (4700 forint) kerül, amihez 100 GB tárhelyet is adnak az ügyfeleknek a nagyméretű képek, dokumentumok feltöltésére.

Három éve még kevesen értették, hogy miért jó, ha az adatokat még a felhőbe kerülésük előtt titkosítjuk, mondta Lám. Azóta több ízben kiderült – például a hírességek telefonjainak feltörésekor vagy a Snowden lehallgatási botrány kapcsán -, hogy a virtuális térben igenis valós veszélyek leselkednek a személyes adatainkra. A Tresorit egyik hozzáadott értéke, hogy nemcsak biztonságos, hanem könnyen kezelhető felületet is nyújt. Így nem kell informatikusnak lennünk, hogy használjuk a kódolt feltöltést és letöltést, illetve a tárhelyet – akár a mobiltelefonunkról is.

Milyen a megfelelő jelszó?

Az alapítók szerint a jó internetes jelszó hosszú és összetett, változatos betű és számkombinációból áll, lehetőleg véletlenszerűen generált, azaz nem tartalmaz szavakat. Szerencsére számos biztonságos és ingyenes jelszókezelő program érhető el az interneten. A Tresoritnál a LastPass nevű online jelszókezelőt használják, amely egyetlen mesterjelszó alapján lépteti be különböző jelszavakkal a felhasználót szolgáltatásaikba. Ezt az alkalmazást egyébként mindenkinek csak ajánlani tudják.

Tresorit (interjú a Tresorit alapítókkal, )

Fotó: Berecz Valter

Svájcból számláznak

A Tresorit ma már 180 országban van jelen, ügyfeleik körülbelül fele amerikai kisvállalati ügyfél, a maximum 100-200 főt foglalkoztató kategóriában. Többségében egészségügyi, pénzügyi, tanácsadó és energetikai vállalatok, kutatóintézetek, akiknek fontos, hogy saját vagy ügyfeleik értékes adatait biztonságban tudják. „Szervereink Amszterdamban és Dublinban vannak, ahol jóval szigorúbb a szabályozás, mint az USA-ban. A szolgáltatásunkat, szintén biztonsági okokból, egy svájci leányvállalatunktól lehet megvásárolni, amely féltve őrzi ügyfeleink adatait” – mondta Szilágyi György, termékfejlesztésért felelős igazgató.

A cégbe az alapítás után több százmillió forinttal beszállt egy kockázati tőkés társaság, illetve kilenc hazai és külföldi magánszemély, ami a siker egyik fokmérője a friss vállalkozásoknál. A befektetők ugyanis nagyon megnézik, hogy mibe rakják a pénzüket, milyen jövőbeli elvárásaik vannak a céggel kapcsolatban. Márpedig a cégben hatalmas a növekedési potenciál. Két éve még hárman kezdték, ma már ötvenen dolgoznak irodájukban, közülük harmincan csak fejlesztéssel foglalkoznak. A cég bevételeinek 70 százaléka az USA-ban képződik, hasonlóan a nemzetközi fájlkódolási piac bevételeihez, amely az utóbbi két-három évben indult rohamos fejlődésnek a világban.

Cégadatok

A Tresorit Kft-t 1,4 millió forintos törzstőkével 2012 szeptemberében hozták létre, az Opten céginformációs rendszere szerint. A cégben a befektetésekkel együtt folyamatosan tőkét emeltek, és sűrűn cserélődtek a tulajdonosok is. A tőkenagyság jelenleg 23,8 millió forint. Jelenleg a cégben tulajdonosok az alapítók Lám István, Szilágyi György, Szebeni Szilveszter és Buttyán Levente, egy BME-s oktató, illetve egy svájci magánszemély, mint befektető. Cégként tulajdonos a Tresoritban egy ciprusi, egy svájci, egy észt és egy magyar társaság (Tensa Kft). Közös üzletrészt rendkívül sokan birtokolnak, többek között egy svéd, egy brit, két amerikai magánszemély, cégként egy új-zélandi, egy német, egy ciprusi, két amerikai és egy brit cég is. A Tresorit 35 főt foglalkoztat, és kétéves fennállása óta nulla forgalmuk volt, hiszen Svájci leányvállalatukon keresztül számláznak.

Ami ingyen van, ott te vagy a termék

Szilágyi György szerint, a Google üzleti modellje kizárja a titkosítást, ezért a Tresorithoz hasonló cégek egyre inkább felértékelődnek az IT-biztonsági piacon. „A Google vagy a Facebook azon alapul, hogy a felhasználó adatait elemzik, majd üzleti célra eladják. Ráadásul egyre inkább nemcsak a hirdetőknek, hanem más profilú cégeknek, például az utóbbi időben egészségügyi szolgáltatóknak is” – mondta Szilágyi, aki szerint a privát szféra önkéntes feladása az ára annak, hogy a felhasználók ingyenesen használhatják e cégek termékeit. Vagyis ami a mai világban az interneten ingyen van, ott maga a felhasználó (és személyes adata) válik termékké. A Tresorit éppen ezzel ellentétes logikát követ: azért fizetnek nekik a felhasználók, hogy megmaradjon a magánszférájuk.

A cég Duna-parti irodájából gyönyörű kilátás nyílik a Gellérthegyre. Mint Lám István fogalmazott, küldetésük az, hogy megmutassák: Budapestről is lehet világszínvonalú fejlesztéssel globális sikert elérni. A fentiek alapján nyugodtan mondhatjuk, a Tresorit nagyon jó úton halad e felé.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.