A Fidesz igazi arcát az mutatja, ahogy lenyúlta majdnem 40 ezer trafikos család megélhetését, és osztotta szét (részben már ismert módon) az évi 500 milliárd forintos dohánypiacot – jelentette ki Tóbiás József és Tóth Csaba abban az írásbeli kérdésben, amit Lázár Jánoshoz intéztek.
Egyrészt azt feszegették, hogy mi lett azzal a mintegy 300 volt régi trafikossal, akik még hittek a miniszterelnök személyes ígéretének. Ők azok, akik pályáztak még egyszer, és bíztak abban, hogy pótlólag mégiscsak kaphatnak koncessziót. Arra is kíváncsiak voltak, hogy a régi trafikosok végül is milyen arányban folytathatták az üzletet. És firtatták az is, hogy hogyan kívánják megakadályozni a feketepiac további bővülését.
Választ Seszták Miklós nemzeti fejlesztési minisztertől kaptak.
298-ból 4
Kiderült, hogy a „régi trafikosoknak” pótlólag tavaly májusban kiírt felhívásra 298-an jelentkeztek. Közülük 62-en feleltek meg a szigorított feltételeknek (ők a „kijelöltek”), de hárman később visszaléptek. A kijelölt pályázók közül pedig összesen 4-en (!)nyertek (Budakalászon, Keszthelyen, Miskolcon és Zuglóban).
Azt is hozzátették azonban, hogy az elbírálás alatt álló felhívásra további kijelölt személyek is jelentkeztek. Hogy ez praktikusan mit jelent, az ne derült ki. És az sem, hogy összességében végül is hányan vihették tovább a boltjukat a 40 ezer régi trafikos közül.
Feketekereskedelem – nem úgy van az!
A minisztérium szerint egyébként erősen túlzóak, torzítóak azok a sajtóhírek, amelyek a cigaretta feketekereskedelemről szólnak. Méghozzá azért, mert csak a cigarettára vonatkoznak. Nem mintha nem a cigaretta tenné ki a dohányforgalom nagyobbik részét (a NAV szerint 2012-ben 62 százalékát, 2013-ban pedig 53 százalékát, szálra mérve).
Az is érdekes egyébként, hogy éppen a GfK tavaly őszi felmérését hozzák fel példának, amit a NAV annak idején megkérdőjelezett. Emlékeztetőül: a GfK-s felmérés fő (a NAV által kétségbe vont) megállapítása szerint az országban volt, ahol több mint duplájára nőtt az illegális cigiforgalom.
Nem mindegy, mihez képest
Az NFM a kutatásból most azt emelte ki, amit anno a NAV is, hogy a fogyasztási dohánynál (sodrós dohány) jóval mérsékeltebben, mindössze 5 százalékkal nőtt a szabad-kereskedelem. (Milyen szép szó ez a feketézésre!). És emellett a sodrós bolti kiskereskedelmi forgalom is nőtt 20 százalékkal. Miközben a legális cigarettaforgalom visszaesett. Így tehát összességében szerintük nem olyan kirívóan nőtt összességében a feketekereskedelem.
Ehhez még hozzátették azt is, hogy a cigarettánál a 11,7 százalékos feketepiaci arány csak az elmúlt évekhez képest tűnik kedvezőtlen adatnak. Mert ha elővesszük pl. 2004-2005-öt, amikor 18,7, illetve 27,5 százalékos volt az illegális kereskedelem aránya, akkor mindjárt látszik, hogy most sokkal jobb a helyzet. És akkor még ugye az állam sem osztotta újra a piacot.
Nem az állami monopólium miatt harapózott el a feketézés
S bár elismerik, hogy van probléma (megtorpanó, növekedésbe forduló tendencia), azonban szerintük a feketepiac térnyerése egy korábbi folyamat eredménye. Vagyis nem köthető kizárólag a dohány-kiskereskedelem állami monopóliumának bevezetéséhez.
Az ok az árban keresendő. Vagyis hogy a hazai cigi drágább, mint az unión kívüli egyre jobb minőségi társai. Hát igen. De miből is áll a cigi ára? Leginkább adóból, hiszen az mintegy 80 százalékát ez teszi ki (áfa+jövedéki adó). Igaz, a jövedéki adó minimumát uniós kötelezettségünk felszámítani. No de például az áfát magyar döntés alapján tartjuk magasan.
És az árrést is emelték (2-4 százalékról 10 százalékra). Mert kiderült, mégsem tudnak megélni az új trafikosok az új rendszerben a régi árrésből. Igaz, így sem feltétlenül.
A NAV bekeményített
Visszatérve a kérdésre, részletesen kifejtik, milyen intézkedéseket tett a NAV a feketekereskedelem visszaszorítására. Fokozták például az ellenőrzéseket a koncesszióval le nem fedett terülteken, de a nagyobb rendezvényeken is, valamint a határátkelőhelyeken szintén. A közúti ellenőrzésekből is jóval több volt, és mivel tudják, hogy a forgalmazzák a fekete dohányt, így ott is fokozták a jelenlétüket.
Így 2014-ben összesen 71,7 millió szál cigarettát foglaltak le, 2,85 milliárd forint értékben. 2013-ban éves szinten fogtak meg hasonló mennyiséget.
Már csak az a kérdés, hogy mennyi feketézőt nem csíptek el. Tavaly 1080 milliárd szálra tették az adózatlan forgalmat, aminek mindössze 6,5 százaléka akad fent az ellenőrzéseken.
