Josef Ackermann erről a Süddeutsche Zeitung által Berlinben rendezett gazdasági tanácskozáson beszélt, amelyen felszólalt Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök is. Időpont megnevezése nélkül a Deutsche Bank igazgatótanácsának elnöke kijelentette: “Csak támogatni tudom azt, hogy felkérjük Oroszországot, legyen része körünknek.”
A svájci bankár szerint egy ilyen lépés erősítené a közös európai valutát, és hosszú távon hozzájárulhatna ahhoz, hogy a dollár helyett az euró legyen a világ vezető fizetőeszköze.
Ami az euró bevezetésének pénzügyi feltételeit illeti, Moszkva az államadósság mértékét tekintve bőven megfelel a maastrichti kritériumoknak. Ezek értelmében az euróövezethez csatlakozni kívánó ország államadóssága legfeljebb a hazai össztermék (GDP) 60 százaléka lehet. Oroszország esetében ez a mutató tavaly mindössze 6,3 százalék volt.
A berlini rendezvényen felszólaló Putyin nem zárta ki azt a lehetőséget, hogy hazája valamikor bevezesse a közös európai fizetőeszközt. Ennek feltétele azonban szerinte a két régió gazdasági ereje között mutatkozó különbség felszámolása.
Az orosz politikus méltatta az euró jelentőségét, egyúttal hangsúlyozta, mennyire fontos volna a függetlenedés a nemzetközi pénzügyi rendszer ma még vezető szerepet játszó valutájától, az amerikai dollártól. Mint rámutatott, az orosz jegybank már tartalékvalutaként kezeli az eurót, amelynek szerinte nagyobb szerephez kell jutnia az energiaszállítások elszámolásában.
Angela Merkel német kancellár meglehetősen szkeptikusan reagált a berlini tanácskozáson elhangzott fölvetésre. Mint mondta, nem hiszi, hogy Moszkva az euróhoz akarná kötni magát. Mindazonáltal – fűzte hozzá -, a pénzpolitika és a gazdasági kapcsolatok “egymással összhangban álló dolgok”.
