Gazdaság

17 ezer forinttal nőtt az átlagkereset

Alaposan meglepte a statisztikusokat a nominális keresetek tavalyi csökkenése. A fordulatot a költségvetési szféra január, egyszeri kifizetései biztosították.

A reálkereset tavalyi csökkenése után emelkedő adatokkal nyitott 2005, s az első négy hónap során tovább nőtt a reálkereset Magyarországon. A tavalyi reálkereset-csökkenés oka a meglepően magas inflációs adat volt; a keresetek vásárlóerejének csökkenésére évek óta nem volt példa Magyarországon. A januári reálkereset-emelkedésben jelentős szerepet játszott, hogy kormányzat – az államháztartási hiány mérséklése érdekében – 2005-re halasztotta 13. havi illetmények kifizetését a közszférában.


Így fordulhatott elő januárban, hogy a közszféra bruttó átlagkeresete 61 százalékkal haladta meg az egy évvel korábban mértet. S valószínűleg ez az egyösszegű, tetemes kifizetés repítette 7 százalékra a bruttó, és 8,4 százalékra a nettó átlagkeresetek összesített értékét az év első hónapjában.


De lássuk, mi történt áprilisban


Az első négy hónapban – erre az időszakra közöl adatokat júniusban a Központi Statisztikai Hivatal – mintegy négyezerrel többen álltak alkalmazásban, mint egy évvel korábban, s a bruttó átlagkereset 17 ezer forinttal haladta meg az egy évvel korábbit. Ettől a nettó átlagkereset növekedés sem maradt el, hiszen a tavalyi 91 ezerről 102 ezerre nőtt az alkalmazásban állók nettó bére.


A költségvetési szerveknél bruttó 196, míg a magánszférában bruttó 141 ezer forintot kerestek az alkalmazottak. A kép ugyanakkor csalóka, ugyanis évek óta azt a tapasztalat által nem igazolt képet nyújtja a gazdaságról, mintha a közszférában dolgozók keresnének jobban.


Nominális ugrás


A bruttó átlagkereset 6,5, míg a nettó átlagkereset 8,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ez áprilisig – az előző év hasonló időszakát véve bázisnak – 11,9 százalékos bruttó nominális béremelkedést eredményezett. A kiugróan magas bérnövekedés oka a költségvetési szerveknél dolgozók egyszeri juttatásaiban keresendő. Ha a rendszeres kereseteket – azaz a jutalom és primum nélkül folyósított rendszeres jövedelmeket – nézzük, akkor a vállalkozásoknál 6,8, míg a költségvetési szerveknél 7,1 százalékos növekedést regisztráltak. Ez áprilisban nominálisan 2,9 százalékos bruttó, és 3,2 százalékos nettó bérnövekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik