Aki az évezred fordulóján nem figyelt Európára, az bizony lemaradt az óvilág Új Gazdasága nagy pénzfesztiváljáról. Rövid tizenkét hónapra itt szépen együtt voltak a kellékek egy cégalapítási forradalomhoz. A csúcstechnológiai piacok szédületes iramra kapcsoltak. Informatikai szakemberek otthagyták a nekik addig munkát adó nagy társaságokat, hogy saját vállalkozásba kezdjenek; a londoni és a frankfurti repülőterek érkezési termináljait elárasztották a kockázati tőkebefektetők. Roppant népszerűségnek örvendtek a minden hónap első keddjén a vállalkozók és a pénzemberek számára rendezett összejövetelek, ahol az előbbiek egymást túlkiabálva igyekeztek partnert fogni nagy ötleteik valóra váltásához. A mohó befektetők 1999-ben és 2000-ben több mint 40 milliárd dollárnyi kockázati tőkének jelölték ki a helyét Európában, azt remélve, hogy jókora szeletet hasíthatnak maguknak az Új Gazdaság tortájából. A megelőző évtizedben összesen nem halmozódott fel ekkora summa. A Szilícium-völgy nagyágyújának számító Benchmark Capital egy 750 millió dolláros alap létrehozásáról döntött, a Carlyle Grouphoz tartozó Internet Partner Europe 700 millió dollárt halmozott föl, a Deutsche Bank pedig 1 milliárd dollárt különített el internetes és távközlési befektetésekre. Az európai magántőke színterén, ahol korábban a menedzsment által irányított kivásárlás (MBO) specialistái uralták a terepet, hirtelen az új csúcstechnológiai cégek kerültek reflektorfénybe.
ÚJ TERVEK. A bálnak azonban vége. A kockázati tőkebefektetők, akik a pénzt adták hozzá, egyik szemükkel még mindig bámulják a cechet, a másikkal viszont már új terveiket szövögetik. Az a mód, ahogyan alkalmazkodni próbálnak az új helyzethez, immár a kijózanodás után, valószínűleg nagyban meg fogja határozni az európai csúcstechnológiai ágazat arculatát az elkövetkező években. Mielőtt új befektetéseket valósítanának meg, az alapok a meglévőkből szeretnék visszaszerezni pénzüket, s ehhez alternatív megoldásokat kell találniuk a nyilvános részvénykibocsátás (IPO) módszere helyett. Ezek közé tartozik például, hogy a kezdő vállalkozásokat drasztikus költségcsökkentésre és a működés nyereségessé tételére kényszerítik. Ha látják, hogy valamely társaság már nem menthető, marad a felszámolás, mint végső lehetőség.
A könnyű pénzcsinálás napjai elmúltak. A német Neuer Markt, a francia Nouveau Marché és más technológiai piacok követték az amerikai Nasdaq tavaly márciusban kezdődött zuhanását. Így a kockázati alapok kénytelenek lemondani a gyors profitszerzés preferált módozatáról, a társaságok tőzsdére viteléről, a portfólióikban lévő magáncégek még nem realizált értéke pedig drasztikusan romlott. Internetes vállalkozások sokaságának pecsételik meg a sorsát azzal, hogy megvonják tőlük a finanszírozást. A brit kockázati tőkepiacon vezető pozícióban lévő 3I január közepén bejelentette, hogy nem pénzeli tovább az online játékokra szakosodott, szintén brit BarrysWorld website-ot, amelybe tavaly 2,9 millió dollárt invesztált. Valamivel korábban az Unilever kockázati részlege 9 millió dollárnyi befektetés és négy hónapi működés után véget vetett a tini lányokat megcélzó Wowgo website szenvedéseinek.
PRÉSBEN. Még a masszív összegekkel útnak indított, a maguk nemében óriásinak számító kezdő vállalkozások is érzik, hogy présben vannak. Az Európa-szerte nagysebességű összeköttetést kínáló FirstMark Communications telefontársaság tavaly júniusban 1 milliárd dollárnyi privát tőkéhez jutott, ami európai rekordnak számít. Hét hónappal később viszont, amikor tetemes új kiadások váltak szükségessé, a körülmények pedig IPO-szempontból semmi jóval nem kecsegtettek, a FirstMark nagynevű befektetői – köztük a Kohlberg Kravis Roberts & Co., a Groupe Arnault és a BNP Paribas – jobbnak látták takarékra állítani a lángot. A társaság emiatt kénytelen volt bezárni 190 embert foglalkoztató londoni székhelyét, s le kellett mondania a brit telefonpiachoz fűződő ambícióiról.
Az újdonsült csúcstechnológiai cégek gyors megtizedelődése komolyan visszavetheti Európa internetes gazdaságát. A fagyos klímában egyre több kezdő vállalkozás fúj visszavonulót, s próbál a nagyvállalatokhoz csatlakozni. Ezzel a fejleménnyel csökken annak valószínűsége, hogy az európai kockázati alapok olyan önálló óriásokat neveljenek ki, mint amilyen az Egyesült Államokban a Yahoo! és az Amazon.com; arra pedig még kisebb az esély, hogy új Intelek vagy Microsoftok serdüljenek fel ily módon. A befektetéseikből kivonulni igyekvő alapok e helyett a hagyományos nagyvállalatokhoz fordulnak segítségért – a France Télécomtól a német Bertelsmannon át a svéd Ericssonig -, részesedést kínálva számukra leértékelődött vagyonaikban. “Boldogan elfogadunk Nokia- vagy Alcatel-részvényeket fizetségképpen” – mondja Will Cardwell, a Helsinkiben székelő, újonnan alakult mobilszolgáltatók finanszírozására szakosodott Eqviteq Partners kockázati alap egyik vezetője.
Európa-szerte mind több jele van annak, hogy a nagyvállalatok növekvő szerepet játszanak az induló cégek finanszírozásában. A francia Webraska Mobile Technologies, amely térképeket és útikalauzokat küld internet-hozzáféréses mobiltelefonokra, január 23-án bejelentette, hogy 49 millió dolláros tőkejuttatást kap a londoni központú Apax Partners szervezésében. Az Apaxot a Webraska technológiájára éhes ipari partnerek csoportja támogatta, köztük a Royal Philips Electronics és az Infineon Technologies csipgyártó. Decemberben egy szintén a mobil internetre összpontosító új társaság, a szoftvereket gyártó finn Digia 31 millió dollárra tett szert, amihez olyan vállalatok járultak hozzá, mint az Intel, a Sony és a Cisco Systems. A Cisco, hasonlóan a piaci “alvégen” értékek után kutató több más nagyvállalathoz, ilyen típusú ügyletek sokaságát reméli tető alá hozni. “Az elkövetkező egy évben 50-100 új európai társaságnak segíthetünk kinőni a gyerekcipőből” – jelzi a kilátásokat Robert Lloyd, a Cisco kis- és középvállalkozásokért felelős regionális alelnöke.
Arról persze szó sincs, hogy a kockázati alapok teljesen eltűnnének a színről. Saját befektetőik, akik semmiképp nem akartak kimaradni a csúcstechnológiai bonanzából, az elmúlt két évben több pénzzel halmozták el őket, mint amennyit a technológiai piacok tavaly márciusban kezdődő összeomlása előtt el lehetett volna költeni. Így aztán több kockázati alap a következő fellendülésre vár. Ágazati bennfentesek szerint az Európában 1998 óta összegyűlt 40 milliárd dollárnak alig a felét fektették be.
IPO-SZÜNET. Az európai kockázati tőkebefektetőknek kétségkívül könnybe fog lábadni a szemük a nosztalgiától, ha a France Télécom mobilrészlege, az Orange sikerrel hajtja végre IPO-ját. Vannak azonban kevéssé biztató jelek. Január közepén a France Télécom bankárjai újabb 25 százalékot levágtak a becsült kibocsátási árból. A 13 százalékos csomagot most 11 milliárd dollárra értékelik, holott néhány hónappal ezelőtt a vállalat még ennek csaknem a kétszeresére számított. De még ha az Orange-ügylet a vártnál jobban zárul is, ezzel nem szükségképpen virrad fel a tőzsdén kívüli társaságok napja. A jelenlegi környezetben az optikai szálas és mobil technológiával, valamint az élettudományokkal foglalkozó nyereséges kezdő cégek az egyedüliek, amelyek a siker reményében készülődhetnek a tőzsdére. “Nem hiszem, hogy a következő hat hónapban sor kerülne tisztán internetes IPO-ra” – vélekedik Dominique Peninon, a párizsi Access Capital Partners ügyvezetője.
A kockázati tőkebefektetési ágazat új szereplői közül sok alap tűnik majd el”. A befektetők azonban megmaradnak. Egy kicsit szegényebbek lesznek – és sokkal éhesebbek.
