Konkurenciát jelent, hogy a Duna túlpartján is megkezdődik a közgazdászképzés, ám, intézményünk szellemének megfelelően, természetesnek, egészségesnek tartom a versenyt, mert ez nem hagyja elkényelmesedni az embert – mondja Bakacsy Gyula, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem (BKÁE) rektorhelyettese. Hozzáteszi: “Nálunk erőteljes fejlődés indult akkor, amikor Miskolcon megizmosodott a gazdaságtudományi kar, pedig az számunkra nagyobb konkurencia, mint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Bakacsy úgy véli, intézményük biztosan őrzi piacvezető pozícióját, ami többek között abban is megnyilvánul, hogy a szakcsoportos felvételizők 95 százaléka őket jelöli első helyen, s a náluk képzettek tudnak a legjobb keresetekkel elhelyezkedni.
SZAKOSODÁS. Bakacsy Gyula szerint a felsőoktatási intézmények még egyforma arcot mutatnak, ám az erősödő verseny megköveteli majd, hogy a szereplők saját tankönyveikkel és jeles oktatói gárdával szálljanak ringbe. A rektorhelyettes ugyanakkor fontosnak tartja az egyetemek közötti együttműködést is, mert léteznek szakirányok, amelyekben a pécsiek vagy a miskolciak a legjobbak, ezért nem feltétlenül érdemes más intézményeknek ezeken a területeken erőlködniük. Célszerűbb például PhD-re odairányítani a hallgatókat, vagy megvalósítani az egyetemek közötti átjárhatóságot.
Kerékgyártó György, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BMGE) közgazdaságtan tanszékének vezetője úgy tartja, hogy bizonyos mértékű konkuren-ciát támasztanak majd a többi szereplő-nek, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy aMagyarországon eddig kialakulthoz ké-pest más típusú képzést valósítanak meg.A szakirányok megválasztásánál elsősor-ban a hiányok betöltése vezette őket, mindemellett náluk komolyabb műszaki is-mereteket szereznek majd a hallgatók az egyetemen lévő tanszékekre alapozva, hogy komplex módon értsenek egy adott terü-lethez.
Kerékgyártó professzor elmondta, hogy a már korábban elindított tíz féléves műszaki menedzser képzéseikre – amelyeken a műszaki tárgyak aránya magasabb (50 százalékos), mint a szeptemberben kezdődő szakirányokon – hétszeres a túljelentkezés. Ráadásul az előzetes tesztek is visszajelezték az igényeket, így optimistán tekintenek az új projekt elé.
CSÁBÍTÁS. A kellően színvonalas oktatás érdekében olyan szaktekintélyeket sikerült átcsábítaniuk a Fővám térről, mint Sárközy Tamás – aki július elsején kezdi meg náluk a munkát – vagy Veres József. A tanszékvezető azonban a versengés helyett inkább az együttműködésben gondolkodik. “Elképzelhetőnek tartom, hogy a hároméves alapozó képzés befejeztével meghatározott számú hallgatói kontingens átjöhessen ide, és fordítva” – szögezi le Kerékgyártó György. A két egyetem közelsége is lehetővé teszi a szoros kapcsolatok kialakítását, s a kredit-rendszer (a tanulmányokban való előrehaladást kifejező pontrendszer) bevezetéséről és alkalmazásáról szóló kormányrendelet a megfelelő kredit-értékek alapján csereszabatossá tesz bizonyos tárgyakat, így a rendszer előreláthatóan általánossá válik az országban. A tanszékvezető ezt azért is lényegesnek tartja, mert az Európai Unió rendkívül nagy hangsúlyt helyez az egyetemek nemzetközi szintű átjárhatóságára, ennek viszont alapvető feltétele, hogy e kérdés országon belül is megoldott legyen.
Az intézmény a közgazdászképzéssel saját tradíciójához tér vissza, hiszen annak idején a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nevet viselte, s egy időben az európai hírű Heller Farkas közgazdász volt a rektora. A mérnökhallgatók is számos közgazdasági tárgyat tanultak, s a mai Közgáz is innen vált ki 1946-ban.
Az idén a győri Széchenyi István Főiskolán is megkezdődik az egyetemi szintű közgazdászképzés. Kerékgyártó György úgy tartja, a szakma még nem telített, de azzá válik. A munkaerőpiac pedig az intézmények színvonala alapján értékeli majd az okleveleket. Persze itt egyéb tényezők hatása is megfigyelhető – például az adott régióra jellemző átlagkeresetek -, mert szerinte a Pécsi Tudományegyetemről kikerültek fizetése általában alacsonyabb az indokoltnál. A tanszékvezető a jövőt úgy látja, hogy ha a csatlakozás után szabaddá válik számunkra az unió munkaerőpiaca, a magyar közgazdászoknak nem lesznek elhelyezkedési gondjaik, hiszen ma is komoly pozíciókat töltenek be multinacionális és transznacionális vállalatoknál.
A PUDING PRÓBÁJA. Nemcsak az egyetemeknek kell versenyezniük egymással, de az onnan kikerült friss diplomások között is verseny van már a jó állásokért. Sőt, van, akinek az is gond, hogy egyáltalán álláshoz jusson. Juhos Andrea, a Drake Beam Morin karrier tanácsadó cég ügyvezető igazgatója úgy véli, egyre nehezebb közgazdász diplomával elhelyezkedni, a piac telítetté válik. Ezért azt javasolja a fiataloknak, hogy már egyetemistaként kezdjenek el dolgozni egy-két cégnél, akár ingyen is, mert a vállalatok szívesebben vesznek fel olyanokat, akiket már ismernek, mint idegeneket félórás beszélgetés alapján, hiszen az utóbbi esetben nagyobb a kockázat, hogy a kiválasztott személy nem felel meg. Aki viszont még a diploma előtt bedolgozza magát, azt nem kell betanítani, szerez némi tapasztalatot, ezért friss diplomásként előnyösebb pozícióból tárgyal, amikor a fizetéséről kell megállapodnia. A pályakezdőknek mindemellett az önéletrajzukra is jobban oda kellene figyelniük (lásd cikkünket az 54-55. oldalon), a különböző szervezetekben végzett munkájuk megemlítéséről sem szabadna például megfeledkezniük.
“Az egyetemeknek is nagy hangsúlyt kellene helyezniük arra, hogy kapcsolatokat építsenek ki különböző cégekkel, ahová bejárhatnak a hallgatóik, mert egy nyári gyakorlat – amikor ráadásul sokan szabadságon vannak – rövid ideig tart ahhoz, hogy a diák beletanuljon valamibe” – hívja fel a figyelmet Juhos Andrea, aki szerint a fiatalok gyakran túlzott igényekkel lépnek fel, mielőtt bizonyítottak volna. Pedig egy tapasztalatlan kezdő kevesebbet ér, mint akinek két-három éves gyakorlata van.
“A jó diploma és nyelvtudás már nem elég az elhelyezkedéshez, az állásra jelentkezőknek kemény szűrésen kell keresztülmenniük” – állítja Iker Bernadett, a Next-Consulting ügyvezető igazgatója, rámutatva, hogy a személyiség is nagyon fontos tényező. Úgy tapasztalja, hogy a legjobbak igyekeznek válogatni az álláslehetőségek között, de ezt nem mindenki teheti meg. Információi szerint pályakezdő közgazdászok multinacionális vállalatoknál 120-130 ezer forintos bruttó kezdő fizetésre számíthatnak, de különösen jó hírnévvel rendelkező, igényes cégeknél – ilyenek például a Big Five könyvvizsgáló cégek – 150-200 ezer forint között is kereshet a friss diplomás. A fentinél alacsonyabb presztízsű vállalati körben 150 ezer forintos bért néhol még ki lehet küzdeni, de a 200 ezer forintot ezeken a helyeken már nem adják meg a kezdő közgazdászoknak. Az a hallgató azonban, aki harmad-negyedévben elkezd dolgozni egy cégnél, a megszerzett tapasztalat miatt az említett összegeknél magasabb jövedelemre számíthat.
KILÁTÁSOK. A Hay Menedzsment Tanácsadók felmérése szerint a nagyvállalati körben 120 ezer forintnál alacsonyabb alapbérért már nem vesznek fel friss közgazdász diplomás szakembert. “Az elérhető fizetések közötti különbségek azonban nagyok, megközelítik a 100 ezer forintot is” – tájékoztatott Nagy Viktória, a Hay Információ Szolgáltatási Divíziójának vezetője. A Hay felmérése a legnagyobb 200 közé tartozó 140 vállalatra és 12 bankra terjed ki, a vállalatok 68 százaléka külföldi tulajdonban van, s 52 százalékuk budapesti telephelyű. A nem ide tartozó körben – például a magyar tulajdonban lévő vidéki középvállalatoknál – a kezdő fizetések minden bizonnyal alacsonyabbak. A Hay adatai szerint a legjobban egyébként az információtechnológiai szektorban, pénzügyi munkakörökben fizetik meg a kezdő közgazdászokat.
