Miért lenne érdekes egy számítástechnika-professzor randija? Amiért azt gondoljuk, hogy nem az

Ha azt mondom randishow, mindenkinek a Netflix szexmentes realityje vagy a vakon házasodós Love is Blind jut eszébe, esetleg az USA-ban futó The Bachelor, ami itthon Nagy Ő néven élt meg két évadot. Rosszabb esetben beugorhat még Alekosz feleségkeresős műsora, vagy az, amikor a 90-es évek végén az akkor induló TV2-n Kósa L. Adolf a Szerelem első látásra című műsorban hozott össze pár kérdés után embereket. De ott van még a most induló Házasodna a gazda harmadik évada is, ahol a szereplők szintén egy tévéműsorra bízzák rá a szerelmi életüket.

Összezártak pár kanos fiatalt, szóltak nekik, hogy nincs szex, és elkészült a világ legjobb realityje

Ha csak egy sorozatot nézel meg a karantén alatt, a Too Hot to Handle legyen az. 

A legtöbb ilyen show szinte megszállottan arra fókuszál, hogy szereplőit egy életre összekösse pár órányi beszélgetés után, ami nem feltétlenül lehetetlen, de nyilvánvalóan ritkább, mint ahány ilyen műsor létezik. Már csak emiatt is nehéz ezekben meglátni azt a hihető vonalat, amivel azonosulni lehet.

De aztán elkészült a Dating Around, ami az egyik legkedvesebb és legemberibb randishow, ami valaha is készült. Már csak azért is, mert a show részét teljesen kihagyták. Nincs műsorvezető, nincs tapsoló közönség, sem szavazás. Az egész olyan, mint amikor egy kocsmában leül mellénk egy első randis pár, mi pedig hallgatózunk. Egyszerre vicces, kínos, nyomorult és szép.

Az első évadot 2019 tavaszán mutatták be, a második évadot pedig most, egy évvel később. Ahogy az első évadban, úgy most sem feltétlenül kifejezetten gyönyörű és fiatal embereket próbáltak meg összehozni egymással, vagyis ez kivételesen nem az a műsor, ahol huszonéves hetero influenszereket nézhetünk, akik rózsákat osztogatnak annak, akinek tetszett a fogsora. Teljesen hétköznapi arcokat vonultatnak fel, fehéreket, feketéket, ázsiaiakat, melegeket, queer embereket, öregeket és fiatalokat. És ez a legjobb az egészben. Ugyanolyan emberek, mint mi, ugyanannyira zavarban vannak a randikon, mint mi, ugyanolyan kínos hülyeségekről beszélgetnek egymással, mint mi, és ugyanúgy nem tudnak mit kezdeni azzal, ha a vonzódás nem kölcsönös.

De ami egyértelműen a legjobb és egyszerre a legfurcsább dolog a Dating Around második évadában, az Ben Samuel. (Innentől spoiler következik.) Ben minden olyan sztereotípiát megtestesít, amit egy egyetemi számítástechnika-professzorról el tudunk képzelni. Virágot visz az első randira minden nőnek, élete szerelmét keresi, és látszólag öt percen belül egy picit bele is szeret mindenkibe.

Előzékeny, kedves, udvarias, kicsit dadog, modoros, minden szavát megismétli a másiknak, minden mondata előtt elneveti magát zavarában, illetve nagyon durván megijed, amikor kiderül, hogy az egyik randipartnere ugyanazon az egyetemen tanul, ahol ő dolgozik. Utána természetesen gondos és nagyon tisztelettudó távolságtartással együtt el is magyarázza a lánynak, hogy a második randi csak akkor jöhet szóba, ha az egyetem engedélyt ad rá.

Az első három percben mind azt érezzük, hogy Ben egy rakás szerencsétlenség, szinte nevetünk a nyomorán, aztán nagyon gyorsan átfordul a dolog, és lassan rájövünk, hogy nem Bennel van a baj, hanem velünk. Illetve azzal, hogy egyszerűen csak nem vagyunk hozzászokva, hogy a tévében nem csak rámenős macsók randizhatnak fiatal és szép nőkkel.

Minden adás más ember öt vakrandijáról szól, egyetlen életszerűtlen dolog van csak az egészben, az, hogy az öt közül az egyik emberrel mindig lesz végül egy második randi, amit már nem mutatnak be, csak azt, hogy kit választott a főszereplő. (Az első évadban volt egy kivétel, Gurki, egy indiai lány, aki senkivel nem akart második randira menni, végül inkább összejött a műsor rendezőjével.)

Ebben a műsorban nincsenek hatalmas drámák, nincsenek kiheverhetetlen konfliktusok, de nyilván akadnak szörnyű karakterek, ahogy a való életben is volt már mindenkinek borzalmas randija olyan emberrel, akinél már az első szia után éreztük, hogy jobb lett volna kifordulni az ajtón. Ebben a műsorban ilyen például az a pasi, aki miután elmondja, hogy azért hagyta ott a feleségét, mert az szeretett volna kitartott lenni, elmagyarázta, hogy szerinte kétféle embertípus létezik: a gyilkos őrült és az öngyilkos őrült: Merthogy mindenki őrült, és egyébként is jobban szereti a biszexuális nőket, mert ő maga is az, de egy kapcsolatban csak ő randizhat mással, a nő nem. Nem is teljesen váratlan, hogy

helyette a fekete énekesnő, Deva inkább a szőke Mariát választja, ezzel is megerősítve azt, hogy már rég túl vagyunk azon, hogy a hasonló műsorokban csak huszonéves, fehér hetero pároknak lehessen drukkolni.

És persze lehet, hogy a legtöbb esetben ezek a párok sem maradnak együtt – legalábbis a Harper’s Bazaar cikke szerint egyetlen pár maradt azóta is együtt – de nem is ezért jó nézni a Dating Aroundot.

Kiemelt kép: Netflix