Némi valóságtartalma biztosan van annak, hogy ha sokat vagyunk dühösek, feszültek, attól könnyen megbetegedhetünk, vagyis az intenzív érzelmek rosszat tesznek az egészségünknek. A düh ugyanis jelentősen növeli a stresszhormonok szintjét, az izmaink megfeszülnek (többek között az állkapocs körüliek is, melyek feszessége könnyen okozhat fejfájást), és a vérnyomásunk is megemelkedik.
A szervezet zsírt szabadít fel, hogy gyors energiát biztosítson a sejteknek, de ha ezeket nem használjuk fel, akkor lerakódhatnak a vérerekben. A lerakódott plakkok és a megnövekedett vérnyomás egy idő után a vérerek károsodásához, elzáródásához vezethet. Ennek eredménye pedig szívroham vagy agyvérzés is lehet.
Kép forrása: Thinkstock
A magas vérnyomás és a harag (illetve a szívbetegségek és a harag) közötti összefüggéseket több kutatás próbálta már felderíteni, az eredmények azonban ellentmondásosak. Egy amerikai kutatás szerint azok, akik gyakran mérgesek, háromszor akkora eséllyel szenvednek el szívrohamot, mint nyugodtabb társaik – akár kifejezik a nemtetszésüket, akár nem. Egy brit kutatás pedig megállapította, hogy ha valaki hangot is ad a nemtetszésének, nagyobb valószínűséggel lesz szívbeteg, mint az, aki inkább elfojtja az érzelmeit.
Egy kanadai vizsgálat szerint nemcsak a harag gyakorisága, erőssége számít, hanem az is, hogyan dolgozzuk fel a negatív érzelmeket. Akik konstruktívan “használták fel” a harag adta energiákat, kevésbé voltak hajlamosak a szívbetegségekre, mint azok, akik inkább másokat hibáztattak vagy a haraggal csak a saját igazukat próbálták bizonygatni.
