Fekete kutyaként mutatja be a depressziót ismeretterjesztő videójában az Egészségügyi Világszervezet, a WHO. Akinél megjelenik ez az állat, annak üressé, lassúvá, keservessé válik az élete. Elveszi az étvágyat, nem engedi élvezni az élet semmilyen örömét, sőt egy idő után nem engedi mozdulni sem. És ahogy az idő múlik, a kutya egyre nagyobb lesz.
A filmbeli kutyatulajdonos már tejesen elszigetelten élt mindentől és mindenkitől az elüldözhetetlen kutyájával, nem látta semmi értelmét az életnek, de végül segítséget kért és kapott. Megtanították neki, hogyan szelídíthető meg az állat, és megtudta, hogy nincs egyedül, milliók élnek fekete kutyával.
A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének munkatársa is azt hangsúlyozza, hogy a depresszió gyógyítható betegség.
Purebl György, klinikai igazgatóhelyettes ezt mondja:
„Sokszor egy féléves gyógyszeres kezelés vagy pszichoterápia is elég lehet. Minél korábban fordul valaki szakemberhez, annál biztosabb a siker.”
Sokáig alapkérdés volt, hogy a depresszió genetikai betegség vagy a környezeti hatások okozzák, ma már a szakma ezt együtt kezeli. A rizikótényezők között szerepelhet az öröklött hajlam mellett egyéb krónikus betegség, gyász, munkanélküliség, alváshiány vagy akár rendszerese mozgás nélküli élet.
Mindenki életében vannak nehezebb napok, de ha két hétnél tovább tart az örömtelen, motiváció nélküli állapot, akkor már érdemes orvoshoz fordulni. Intő jelek, amikor a mindennapi rutindöntések is egyre nehezebbé válnak. Súlyosabb esetekben már a mosakodás, felkelés és a munka is nehezére esik valakinek. Általában a reggelek rosszabbak, az esték enyhébbek.
Nem okoznak függőséget az antidepresszánsok
Első körben a háziorvos is segíthet. A gyógyszertől sokan idegenkednek, de Purebl György szerint ez indokolatlan:
„Tévhit, hogy a hangulatjavító és hangulatstabilizáló tabletták függőséget okoznak, megváltoztatják a személyiséget és évekig kell szedni. Érdekes, hogy sokkal többen választják a nyugtatókat, pedig azok inkább okozhatnak függősséget.”
A kognitív viselkedésterápia abban segít, hogy a páciens kontroll alá tudja vonni a saját gondolatait. Az interperszonális terápia pedig a beteg kapcsolatrendszerét állítja helyre.
A szakember azt mondja, hogy noha a pszichés tünetek a szembetűnőbbek, a depresszió testi változásokat is okoz – például egyes hormonok működésében. Kezelés nélkül ráadásul növelheti egyéb bajok, például cukorbetegség, szívbetegség kockázatát.
„A betegeket sokszor nehéz rávenni, hogy szakemberhez forduljanak. Mivel a depresszió egyik tünete a reménytelenség, sokan úgy reagálnak: minek? Mások azzal érvelnek, hogy a körülmények miatt érthető, indokolt, hogy rosszul érzik magukat. De a hozzátartozóknak ilyenkor is igyekezniük kell szelíden meggyőzni a beteget, akár elkísérni kezelésre.”
Több a szegény és a női beteg
A WHO szerint 2020-ra a második legnagyobb munkaképesség-csökkentő betegség lesz a depresszió, a szív- és érrendszeri betegségek után.
Magyarországon 200-250 ezer ember szenved a „fekete kutyától”. A nőknél kétszer gyakoribb a depresszió, mint a férfiaknál és sokkal többen betegszenek meg a hátrányosabb helyzetűek között. Bár időskorban gyakorisága nő, minden korosztályt érinthet a betegség, beleértve a gyerekeket, serdülőket is – mondja Purebl György.
A depresszió halálos is lehet – egyrészt növelheti a kockázatot, ha egyéb komoly betegséggel párosul, másrészt az öngyilkosságok jelentős részének hátterében a depresszió áll.
Világviszonylatban nem áll Magyarország kiemelkedő helyen a depressziót tekintve, az öngyilkosságok számában viszont igen – teszi hozzá a szakember.
