Élet-Stílus

Virradat a Sziklatemplomban

admin
admin

2010. 12. 24. 13:50

A négy pesti pálossal töltöttük advent egyik hajnalát. Az egyetlen magyar alapítású szerzet tagjai ők: a fehér csuhások.

Ébresztő öt harminckor, mosdás, öltözködés, öt negyvenkor kapunyitás, aztán szobarend, borotválkozás, majd felkerül a fehér csuha. Advent idején korán kezdődik a pálosok napja. A Sziklatemplomban vagyunk, a Gellért-hegy gyomrában, szerzetesek között, a tartományfőnök, Botond atya szobájában. Kőbányai fiú, panelek tövében telt a gyerekkora. Rá igazán illik a pálos jelmondat: Serva ordinem et ordo servabit te – Tartsd meg a rendet, és a rend is megtart téged.

A Szent Gellért-hegyet már a honfoglalástól kezdve Pesti-hegynek nevezték a rajta található ősi barlang miatt – a szláv eredetű pest szó ugyanis kemencét, barlangot jelent. Ebből a barlangból alakították ki az 1920-as évek közepén a mai Sziklatemplomot.


Képgaléria

Képgaléria

Négy szerzetes lakja a Sziklatemplomot. Ma Zsongor atyáé a rorátei mise, Dániel testvér ministrál neki, Szabolcs testvér pedig gyóntat. Roráte, vagyis harmatozni, Advent idején nevezik így a hajnali istentiszteletet, prófétai jövendölésre emlékezve. “Harmatozzatok, egek” – így szólal meg a zsoltár pontban hat órakor.

A hatalmas üreget hosszú ideig egy itt letelepedett remetéről Szent Iván-barlangnak nevezték. Iván remete a történelmi leírások tanúsága szerint a hegy lábánál feltörő meleg forrásvizekkel gyógyította a hozzá kijáró embereket. Napjainkban ezek a hegy alatt található hőforrások természetes fűtést biztosítanak az egész templomban.


Képgaléria

Képgaléria

Hat negyvenötkor már hívek nélkül zsolozsmáznak Isten szolgái a Sziklatemplom szerzetesi kápolnájában. Szigorúbbak a mondatok, mint odalent. “Újíts meg minket, Istenünk, ragyogtasd ránk arcodat, és szabadok leszünk. Urunk, mindenható Isten, meddig haragszol még néped imádsága ellenére? Könnyek kenyerével táplálsz minket, és italul könnyeink árját adtad nekünk. Szomszédaink előtt csúffá lettünk, ellenségeink gúnyolódnak rajtunk. Újíts meg minket, mindenható Isten, ragyogtasd ránk arcodat, és szabadok leszünk!”

Szent Gellért püspök, akiről a hegy végül a mai nevét kapta, 980 körül született Velencében. 1015-től hét éven át Szent István király fiának, Szent Imrének a nevelője, majd elvonult a bakonybéli remeteség csendjébe. A belviszályok idején Gellért és püspöktársai fogadták volna a visszahívott hercegeket, pogány lázadók azonban kövekkel dobálták meg, majd kirángatták a szekeréből, hozzákötözték egy kordéhoz, és a Kelen-hegy szikláiról a mélybe taszították.

Képgaléria

Képgaléria

Hét harminckor reggeli. Az elemózsia egy része az eklézsiától, a java a hívektől érkezett. Most almáspite az extra, de ünnepek után terülj asztalkám dívik: fogadások, bulik után a hívek idehozzák a megmaradt ételt. “A múltkorában egy álló héten át birkapörköltet ettünk, ismert színész ajándéka. Igen jó volt” – így Botond. Akinek balján Dániel ül. Ő miskolci, előbb biológusnak tanult, aztán teológiára iratkozott, majd a rendet választotta. Jelölti idejét tölti a kolostorban, pár hónap még, és magára öltheti a pálosok fehér habitusát.

A Sziklatemplom építésének gondolata 1924-ben vetődött fel, amikor egy magyar zarándokcsoport a franciaországi kegyhelyen, Lourdes-ban járt. A lourdes-i grotta hazai mását 1926 pünkösdjén szentelték fel a Szent Iván-barlangban. Utóbb, 1934-ben neoromán stílusú kolostort építettek a templomhoz a hegy Duna felőli oldalán a szülőföldjére hazatelepülő egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, az 1250 óta létező pálos közösség számára.

Képgaléria

Képgaléria

Nyolc harminckor megint mise, ez Szabolcsé. Ő Debrecenben született, és mint minden rendes cívis, református lett belőle. Már felnőttként, másfél évtizede katolicizált, akkoriban épp tanárképzőre járt, latin, magyar és történelem szakra. A diploma után tanított egy darabig, de végül a habitust választotta. Zsongor atya viszont most pihen. Ő a ház legidősebb szerzetese, ’42-ben született, a minap
volt ötven éve, hogy pálos fogadalmat tett. Titkos fogadalmat. Még a szülei, sőt a püspöke sem tudta, hogy csuhátlan csuhásnak állt. Évtizedekkel később, már a legalitás idején egyike volt a rend újjászervezőinek.

A második világháborúban a németek hadiállomást építettek ki a kolostorban. 1951 Húsvétján államvédelmisek hurcolták el a pálosokat, a kolostort teljesen szétverték, az oltár feletti feszületről a szenvedő Jézust ábrázoló testet eltávolították, a berendezési tárgyakat megsemmisítették. Az üresen maradt barlangtemplom bejáratát 1960 júniusában két méter vastag betonfallal zárták le. A templom évtizedekig egy karsztvízmegfigyelő állomásnak, a kolostor pedig az Állami Balettintézet diákotthonának adott helyet. 1989-ben a pálos rend újra megnyithatta a Sziklatemplomot, 1990-ben visszakapta a kolostorépületet is.

Míg Szabolcs misézik, a gyóntatásban Botond a soros. “Kirakom a rendszámtáblát – ezzel
állítja az ablakba a névkártyáját. – Csak azért, hogy tudják, kihez jönnek.”

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.