Élet-Stílus

Munkácsy Honfoglalása Kaposvárra tart

A szegedi Móra Ferenc Múzeum, a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum és a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum összefogásaként 2006-ban a három megyeszékhelyen nagyszabású Munkácsy-kiállításokat láthatnak az érdeklődők.

Ennek keretében a szegedi múzeum vállalta, hogy a közösen szervezett tárlat rendelkezésére bocsátja a tulajdonában lévő Honfoglalást és a Lány tálcával című tanulmányt. A vándorkiállítás keretében a látogatók 44 Munkácsy-alkotást tekinthetnek meg, ezek közül 28 kép Pákh Imre gyűjteményéből való.

Szintén a megállapodás része, hogy a kaposvári múzeum vállalta, a kölcsönkapott Honfoglalás fejében 2007-ben időszaki kiállítás céljára egy Rippl-Rónai József művészetét reprezentáló festménygyűjteményt bocsát a Móra Ferenc Múzeum rendelkezésére.

A szegedi múzeum faláról kedden leemelt Honfoglalás monumentális, 459 x 1855 centiméter nagyságú, valamint ehhez adódik a tömör fából készült gipszdíszekkel ékesített keret, ami 50-50 centiméter széles, így a kép mozgatása komoly feladat. „Az igazi kihívást több dolog jelenti, nemcsak az, hogy meg kell emelni egy ilyen hatalmas súlyú tárgyat, és úgy levenni, hogy akik emelik, azokat se érje bántódás, és magát a képet sem – nincs rajta fogás, ráadásul csak olyan helyen lehet megragadni a képet, ahol nem díszíti túlzottan érzékeny gipszdísz. Az is problémás, hogy hány ember tud a képhez közel állni, mert a két gurtni, amit a két kampónál függesztettek fel, nem arra szolgál, hogy a képet azzal megemeljék, hanem arra, hogy függőlegesen tartsák a festményt, nehogy az előreboruljon.” – beszélt a levétel nehézségeiről Nagy Imre, a múzeum művészettörténésze az MTI-nek.

Miután a Honfoglalást leemelték, szivacsos párnákra, arcára fektették, kiemelték a keretből, majd délután a szállítók csomagolják be szakszerűen. Ezek után a keretet is hat darabra szét kell szedni. A festményt fokozott biztonsági előírások mellett, fegyveres őrzéssel szállítják majd Kaposvárra.

Munkácsy Mihály Honfoglalás című képe az egyik legismertebb művészeti alkotás, mely a honfoglaláshoz kapcsolódik a köztudatban. Az alkotás egy 100 évvel ezelőtti elképzelés Árpádról és népéről, valamint az itt talált népekről, az avarokról és szlávokról, akiket a hajlongó alakok jelképeznek a festményen. Árpádról idealizált képet festett Munkácsy.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik