Dokumentumfilmek: mit keresnek itt a tévéfilmek?
A dokumentumfilmes zsűri szerint több témát is feldolgozhattak volna az alkotók, a zsűritagok hiányolták például a korrupcióról, munkanélküliségről szóló filmeket.
Az 50. évforduló ellenére kevés alkotás készült az 1956-os forradalomról, és ezeknek a munkáknak egy része is egyenetlen színvonalon – mondta Dér András rendező, operatőr, a zsűri elnöke a Millenáris Teátrumban tartott, több mint kétórás értékelésen. Kiemelte, hogy a mai témájú alkotások között sok volt a portréfilm, és az tapasztalható, hogy a terepet egyre inkább a “megrendelési portréfilmek” veszik át, televíziós műsorok jelennek meg a filmszemle dokumentumfilmes mezőnyében, műfaji keveredést előidézve.
Ezúttal is sok alkotás foglalkozott a határon túl élőkkel, valamint a hajléktalanokkal és a romákkal. A drog nem volt “slágertéma”, míg a korrupcióról, a politikai vagy pénzügyi tranzakciókról egyáltalán nem készültek filmek – mondta.
Dér András hiányolta a humort, az iróniát, és a gondok között említette, hogy a filmek sokszor túlságosan terjengősek és “verbalizáltak”, az alkotók pedig nem elég felkészültek.
H. Sas Judit szociológus a legnagyobb problémát abban jelölte meg, hogy a jelenről szóló munkák sem mutatják be a jelenre jellemző “működési mechanizmusokat”.
Veress József filmkritikus, a zsűri harmadik tagja az eredetiséget és a szakmai megvalósítást nevezte az értékelés fő szempontjának. Mint mondta, nem érzi “kimagaslóan jónak” az idei dokumentumfilmes mezőnyt, elég sok átlagos, közepes színvonalú alkotás született.
Tudományos-ismeretterjesztő filmek: színvonalas alkotások
„Régi adóssága a filmszemlének, hogy legyen egy ilyen kategória” – mondta Lugossy László filmrendező, a tudományos és ismeretterjesztő alkotásokat elbíráló zsűri elnöke a Millenáris Teátrumban tartott vitán. Kiemelte, hogy nagyon jó teljesítményekkel találkoztak. Ugyanakkor hiányolta és rendkívül fontosnak nevezte a történelmi témájú tudományos és ismeretterjesztő filmeket. Alapproblémának mondta, hogy nem sok munka tűzi ki célul a jelenségek mögötti okok feltárását, bár erre is volt pozitív példa; ilyen Mosonyi Szabolcs: Gyapjaspille – Hernyók a Pokolból című alkotása is. A zsűrielnök fontosnak tartja továbbá, hogy a filmnek legyen koherens szemlélete; ezt Molnár Attila Dávid: Farkaslesen című munkájában és Lakatos Iván két versenyfilmjében is megjelenni látta.
Véleménye szerint az egyre inkább elterjedő útifilmszerű szerkezet nemigen alkalmas arra, hogy az ismeretterjesztő film váza legyen. Gyakori a felsorolásra építő „leltárszerkezet” is, amely a képzőművészeti témájú filmek esetén különösen „kísért” – mondta. Lugossy László a legfontosabb problémának az „átélhetőség” hiányát nevezte, hangsúlyozva: az átélést a leginkább az emberi jelenlét, megszólalás segíti, ugyanakkor az ismeretterjesztő film „sincs meg történet nélkül”.
Petróczy Sándor, a Mozisok Országos Szövetségének elnöke sajnálatát fejezte ki, hogy a bemutatott alkotások később nemigen jutnak el a közönséghez. Értékelése szerint összességében a tudományos és ismeretterjesztő filmek nagyon „kellemesek”, a 45 induló munka közül azonban hat-nyolc „tragédia”, bele se kellett volna kezdeni a forgatásukba.
Sokszínű kísérleti filmek
Sokszínűek voltak a 37. Magyar Filmszemlén versenybe került kísérleti- és kisjátékfilmek, ám az elbírálás során számos definíciós probléma jelentkezett – közölte a kategória zsűrije keddi nyilvános vitáján, Budapesten. Viszonylag kis arányban szerepeltek a versenyben kísérleti munkák, és a kisjátékfilmek között is kevés volt a kísérlet – mondta Hirch Tibor filmesztéta, a zsűri elnöke a Millenáris Teátrumban tartott értékelésen.
Kardos Sándor operatőr-rendezőt viszont meglepte a filmek sokszínűsége és magas színvonala; szürkébb és egyszerűbb mezőnyt várt. Véleménye szerint a magas színvonal, a fiatalok szakmai tudása ígéretes az egész magyar film jövőjére nézve. Podmaniczky Szilárd író, a zsűri harmadik tagja méltatta azt az ötletgazdagságot, amely a forgatókönyveket jellemezte, hangsúlyozva, hogy az ötletek mögött komoly dramaturgiai vonalak jelentek meg.
Diákzsűri: jobb játékfilmek, mint tavaly
A játékfilmes diákzsűri koordinátora sajnálja, hogy műfaji szempontból gyökeres változásokat nem észlelt, a legtöbben a “csináljunk vígjátékot” törekvésben gondolkodnak. Teszler Tamás két filmet emelt ki, amelyek esetében nem érzett egy perc üres járatot sem: Pálfi György Taxidermia című munkáját, amely körül nagyon megoszlottak a vélemények, valamint Goda Krisztina Csak szex és más semmi című filmjét. Szabó István Rokonok című alkotását kicsit hosszúnak és zsúfoltnak találta, Bacsó Péter pedig szerinte messze alulmúlta magát a De kik azok a Lumnitzer nővérek? című új vígjátékában.
A játékfilmes diákzsűri ugyanakkor egyetértett abban, hogy jobb volt az idei szemle a tavalyinál. A Csak szex és más semmi, a Taxidermia, mellett Hajdu Szabolcs Fehér tenyér, Bagó Bertalan Vadászat angolokra, valamint Rudolf Péter Üvegtigris 2. című filmjét emelték ki. Néhány munkán, például Tímár Péter A herceg haladéka című filmjén “nagyon meglátszott”, hogy nem volt elég pénz a filmkészítéshez. A gyertyák csonkig égnek című Márai-adaptáció az egyik zsűritag szerint pénzkidobás volt.
A dokumentumfilmes diákzsűri szerint a rendezők beleestek abba a csapdába, hogy ismét megtalálták a szokásos sablonokat, köztük a kisebbség, a szegénység és az erdélyi magyarság kérdését.A tudományos-ismeretterjesztő alkotások körében néhány film nagyon alulmúlta a várakozásokat, egy viszont kiemelkedett a mezőnyből, Mosonyi Szabolcs 26 perces Gyapjaspille című természetfilmje – foglalta össze értékelését Vörös Adrien egyetemista.
A kísérleti és kisjátékfilmes szekcióban kevés, legfeljebb 5-6 kiemelten jó munkát látott a 28 versenybe jutott alkotásból Zalán Tibor zsűritag, akinek nagyon tetszett Buvári Tamás Kivégzés, valamint Deák Péter Kontraszt című filmje. Szita Melinda szerint az idei felhozatal gyengébb volt a tavalyinál; sok volt a jó forgatókönyv, de kevés a jó kivitelezés.
Az elsőfilmes szekció koordinátora, Körösényi Dániel úgy értékelte, a szemle legjobb filmje Szemző Tibor Az élet vendége című munkája. Vodál Vera nagyon jól sikerült alkotásnak nevezte Csak szex és más semmi, valamint a Vadászat angolokra című filmet. Negatívumként említette, hogy a vígjátéknak mondott alkotások jó részén egyszerűen nem lehetett nevetni, ilyen volt a Szőke kóla és a Fej vagy írás című film.
A filmszakos egyetemi és főiskolai hallgatókból álló szervezet nyolcadik éve működik a szemlén. A Zöld Holló Egyesület szervezésében működő diákzsűri tizenkét felsőoktatási intézmény delegáltjait tömöríti; célja hitelesen képviselni a fiatal filmrajongók véleményét.
