Élet-Stílus

Kevés a történelmi témájú ismeretterjesztő film

Színvonalasnak nevezte a 37. Magyar Filmszemlén indult tudományos és ismeretterjesztő alkotásokat az újonnan létrehozott kategória zsűrije hétfői nyilvános vitáján, Budapesten.

A filmeket az idén négy önálló kategóriában bírálják el: külön értékelik a játékfilmeket, a dokumentumfilmeket, a kísérleti és kisjátékfilmeket, valamint – most először – a tudományos és ismeretterjesztő alkotásokat.

„Régi adóssága a filmszemlének, hogy legyen egy ilyen kategória” – mondta Lugossy László filmrendező, a tudományos és ismeretterjesztő alkotásokat elbíráló zsűri elnöke a Millenáris Teátrumban tartott vitán, az alig több mint tízfős hallgatóság előtt. Kiemelte, hogy nagyon jó teljesítményekkel találkoztak, a tizenkét alkotásnál többet is beválogathattak volna a 45 induló munka közül a versenybe, ha több vetítési lehetőség lett volna. Úgy értékelte továbbá, hogy három munka „eltévedt”, vagyis sokkal inkább a dokumentumfilmek között indulhatott volna.

Lugossy László hiányolta és rendkívül fontosnak nevezte a történelmi témájú tudományos és ismeretterjesztő filmeket. Alapproblémának mondta, hogy nem sok munka tűzi ki célul a jelenségek mögötti okok feltárását, bár erre is volt pozitív példa; ilyen Mosonyi Szabolcs: Gyapjaspille – Hernyók a Pokolból című alkotása is. A zsűrielnök fontosnak tartja továbbá, hogy a filmnek legyen koherens szemlélete; ezt Molnár Attila Dávid: Farkaslesen című munkájában és Lakatos Iván két versenyfilmjében is megjelenni látta.

Véleménye szerint az egyre inkább elterjedő útifilmszerű szerkezet nemigen alkalmas arra, hogy az ismeretterjesztő film váza legyen. Gyakori a felsorolásra építő „leltárszerkezet” is, amely a képzőművészeti témájú filmek esetén különösen „kísért” – mondta. Lugossy László a legfontosabb problémának az „átélhetőség” hiányát nevezte, hangsúlyozva: az átélést a leginkább az emberi jelenlét, megszólalás segíti, ugyanakkor az ismeretterjesztő film „sincs meg történet nélkül”.

Simon Károly egyetemi tanár, az Iparművészeti Múzeum főigazgatója arról szólt, hogy az építészetről szóló munkák mindegyike hiányt pótol, de több filmet kellene készíteni a Magyarországon nyilvántartott 180 mesterségről, valamint a kortárs alkotókról is.

A zsűri harmadik tagja, Petróczy Sándor, a Mozisok Országos Szövetségének elnöke sajnálatát fejezte ki, hogy a bemutatott alkotások később nemigen jutnak el a közönséghez. Értékelése szerint összességében a tudományos és ismeretterjesztő filmek nagyon „kellemesek”, a 45 induló munka közül azonban hat-nyolc „tragédia”, bele se kellett volna kezdeni a forgatásukba.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik