A külföldi lapok többnyire nem mondanak ítéletet Szabóról, szinte mindenhol csak a tények közlésére szorítkoznak, illetve a magyar sajtóhoz hasonlóan kiemelik, hogy a rendező filmjei innentől kezdve új értelmezést nyernek. Emellett sok helyen megemlítik, hogy a volt kommunista államokban ez idáig még csak hazánkban nem nyitották meg a levéltárakat.
Angol nyelvterület
A legtöbb angol nyelvű lapban nem is igazán követték az eseményeket. Az ügy kirobbanásáról még beszámoltak, és megemlítették, hogy Szabó egy társát szerette volna menteni, akire az elmondása szerint a forradalom után a leleplezés és a biztos akasztás várt volna. Az ezt követő eseményekről, hogy Szabó tulajdonképpen nem is egy társát, hanem magát mentette, már nem írnak.
Az angol Guardian internetes kiadása egy rövid cikkben számolt be az eseményekről. Az írás szerint abban az időben Szabó a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanult, és a társairól kellett jelentést készítenie. A tekintélyes napilap felsorolja a rendező legismertebb filmjeit, és azt is érdemesnek tartotta megemlíteni a cikkben, hogy Szabó 2002-ben megkapta az 52. Berlini Filmfesztiválon a Cinema For Peace kitüntetést.
Az amerikai ABC is a tények közlésére szorítkozik, illetve azt írja, hogy az 56-os eseményeket követően a lakosság jelentős részét, mintegy másfélmillió embert „megfigyelés alatt tartottak”. 200 ezer embert tartóztattak le, illetve küldtek munkatáborba abban az időszakban. Az ABC honlapján megjelent írásban még megemlítik a volt miniszterelnököt, Medgyessy Pétert és az olimpiai bajnok Novák Dezsőt, akikről a rendszerváltás után jó pár évvel derült csak ki, hogy szintén a titkosszolgálatnak dolgoztak. A tengerentúli sajtóban, az ABC-hez hasonlóan többnyire átvették a Reuters jelentését.
Németország
A német Frankfurter Allgemeine Zeitung a Magyar beteg című cikkében már az első sorokban arról ír, hogy az Oscar-díjas rendező filmjeit a „leleplezés” után teljesen másképpen kell értelmezni. „Egy diktatúrában a művész kizárólag a párt tulajdona. Igen, jó kapcsolatok kellenek, és ebbe bele kell törődni” – mondja a Szembesítés című film egyik szereplője. A férfi az eredeti forgatókönyvben nem szerepel, és Szabó István a megalkuvó, mondhatni opportunista személy figuráját utólag illesztette a filmbe – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
A lap szerint minden bizonnyal örökre ráragad a stigma Szabóra, de nem ez jelenti az igazi problémát. Azt a szerző szerint Paul Lendvai az egyik könyvében már rég felismerte: a titkosszolgálatok archívumait továbbra sem nyitották meg, és enélkül nem lehet teljesen feldolgozni a kommunista korszak örökségét.
A Berliner Morgenpost is mindössze néhány bekezdést szentelt az ügynek. A lap Szabó leleplezését ahhoz hasonlítja, mintha Günter Grass-ról kiderült volna, hogy a CIA-nek dolgozik. A cikk Kertész Imre mellett a rendezőt említi, mint olyan magyar művészt, akinek a neve a rendszerváltás előtt is jól csengett a Nyugaton.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
