Élet-Stílus

Érdemes megnézni a Rokonokat

Hiába játszódik hetven évvel korábban Oscar-díjas rendezőnk, Szabó István Móricz-adaptációja, témája és üzenete eleven. A Rokonokat egy mai napilapból is összeollózhatnánk.


Rokonok


rendező: Szabó István
író: Móricz Zsigmond regénye alapján Szabó István és Vészits Andrea
operatőr: Koltai Lajos
zene: Hot Jazz Band
Szereplők: Csányi Sándor, Tóth Ildikó, Eperjes Károly, Marozsán Erika, Oleg Tabakov, Kállai Ferenc, Molnár Piroska, Madaras József, Pindroch Csaba, Sodró Eliza, Jiri Menzel, László Zsolt, Szarvas József, Ujlaki Dénes, Mácsai Pál


Túl sok disznó van Magyarországon – mosolyog a főhős fiának leckefogalmazásán, amely originálisan a háziállat-kedvencek témakörében született. A kijelentés persze kétértelmű, és aktuális. Móricz Zsigmond hetvenegynéhány éve megjelent regénye, a Rokonok – sajnos – semmit sem vesztett érvényességéből, ugyanúgy hatott 1954-ben, amikor Máriássy Félix tanár úr filmre vitte, mint amikor most (a későbbi Oscar-díjas) tanítvány, Szabó István adaptálta mozgóképpé. Az előjel más, az ötvenes években elsősorban a dzsentrivilág gyilkos szatíráját látták benne, ma általánosan hat, hiszen tudjuk jól, a panama és a nepotizmus nem rendszerfüggő, koroktól és kurzusoktól függetlenül él és virágzik.

Zsebre váglak

Zsarátnok városában – ahol a helyi nyelvi lelemény a „települési monogramot” (Zs. V.: Zsarátnok város) úgy fordítja, hogy „zsebre váglak” – a korábbi főügyész halála után egy jó szándékú (van ilyen) polgármesteri hivatalnokot, Kopjáss Istvánt (Csányi Sándor) jelölnek-helyeznek fontos állásba. Az idealista férfi hamarosan a helybéli közéleti elit „barátkozásának” első számú alanyává válik, hirtelen mindenkivel atyafiságba kerül, jobbító terveinek (szeressenek az emberek adózni) megvalósítása helyett egyre mélyebbre süllyed az urambátyám-világba, ahol jönnek az új és a régi rokonok a kéréseikkel. A tragikus vég elkerülhetetlen. Eközben szerelmi affér bontakozik ki a családos férfi és felesége (Tóth Ildikó) unokatestvére (Marozsán Erika) között.

Az eleven karakterek és párbeszédek jó lehetőséget kínálnak a fiatalabb színészeknek (a főszereplő mellett Tóth Ildikó, Pindroch Csaba) és a „nagyöregeknek” (Kállai Ferenc, Molnár Piroska stb.), mindez kárpótol azért, hogy érzésünk szerint túl váratlan, és lélektanilag nem kellőképpen indokolt a főhős bukása.

Panamák mindenütt vannak 

Szabó István – aki tizennégy év után rendezett Magyarországon filmet – Vészits Andrea társ-forgatókönyvíróval modernizálta Móriczot. Igaz, szövegszerűen erre csekély szükség volt, emlékezetes jelenet például Kopjáss parlamenti látogatása, amikor a több száz fős országgyűlési terem kong az ürességtől, akárha ma játszódna. A Rokonok világa nem hazai specialitás – ezért is tudja remekül megformálni a magyar kisvárosi polgármestert az orosz Oleg Tabakov –, panamák mindenütt ma is vannak, csak éppen nem egy sertéstenyésztő telep körül, hanem, mondjuk, a bankvilágban, vagy az energiahordozó üzletágban.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik