Belföld

Karácsony Gergely: Az ország adott magának egy esélyt, hogy lebontsuk a gyűlölet falait

Balogh Zoltán / MTI
Verő Tamás főrabbi megszólaltatja a sófárt az eseményen.
Balogh Zoltán / MTI
Verő Tamás főrabbi megszólaltatja a sófárt az eseményen.

A közöny és a gyűlölet elleni küzdelem, valamint az emlékezés fontosságát hangsúlyozták az Élet menete rendezvény szónokai vasárnap délután Budapesten – írja az MTI.

A holokauszt áldozataira emlékező séta végén, az Embermentők emlékművénél felállított színpadon Karácsony Gergely arról beszélt: ez a széjjelszakított ország most adott magának egy új esélyt arra, hogy „lebontsuk a gyűlölet falait”, és hogy a társadalmi szolidaritás erősebb legyen, mint a közöny.

Budapest főpolgármestere hangsúlyozta: a legjobb stratégia a közöny és a gyűlölet minden formája, így az antiszemitizmus ellen is, ha – élve a kiküzdött eséllyel – nyitott és befogadó országot, illetve nyitott és befogadó Budapestet építünk.

A felejtés nem lehet opció akkor, amikor az embertelenség normalizálódása állandó fenyegetés. Emlékezni muszáj, ahhoz pedig, hogy méltósággal emlékezzünk, le kell számolnunk néhány illúzióval – tette hozzá, példaként említve azt a hamis illúziót, hogy a holokausztot a németek csinálták a zsidókkal.

A magyar holokausztot a magyar állam tette magyar állampolgárokkal

– szögezte le, hozzátéve, hogy a relativizálás és az emlékezés nem fér meg egymás mellett.

Karácsony Gergely arról is beszélt, hogy a holokauszt nem a gázkamrákkal kezdődött, hanem szavakkal és gyűlölettel. Ez a lenézéssel kezdődik, a kirekesztéssel folytatódik, a végén pedig elérkezhet a pusztításhoz. Közös kötelességünk a közbeszéd megújítása, hiszen a gyűlöletkeltésre alkalmas szavak még mindig velünk vannak – mondta.

Megjegyezte: kezdhetnénk azzal, hogy soha többet nem mondjuk, hogy mi vagyunk a nemzeti oldal, hogy a nemzeti jelző többé ne megkülönböztessen, hanem egyesítsen. Itt az ideje, hogy mi mindannyian ebben a hazában visszataláljunk oda, ahol most a legtöbb dolgunk van: egymáshoz.

Balogh Zoltán / MTI Grósz Andor beszédet mond.

Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke, az Élet Menete Alapítvány kuratóriumi elnöke beszédében arról beszélt, hogy az Élet Menetének üzenete egyszerű és kristálytiszta:

nem hagyjuk, hogy a gyűlölet újra teret nyerjen, hogy a mártírok emléke elhalványuljon, és hogy a közöny felülírja a felelősséget.

A vezető arra is kitért, hogy az Élet menetén a résztvevők nemcsak emlékeznek, de azt is megmutatják, hogy jelen vannak, élnek és nem hagyják, hogy a

csend, amely egykor hangosabb volt a kiáltásnál, újra elborítsa ezt a várost, ezt a hazát. Nem hagyjuk, hogy a feledés győzzön, hogy a gyűlölet újra gyökeret verjen, hogy a soha többé puszta szólam legyen.

Grósz kiemelte: az Embermentők mlékműnél az ő példájuk is erőt ad, hiszen életük kockáztatásával segítettek másokon, az pedig nem rajtuk múlt, hogy kevesen voltak a gyilkosokhoz, és a közönyhöz képest.

Példájuk arra tanít, hogy a jövőt úgy kell formálnunk, hogy abban a gyűlöletnek ne legyen helye, és a közöny ne válhasson bűnrészessé

– fűzte hozzá.

Az emléksétán résztvevő fiatalokhoz szólva a Mazsihisz elnöke hangsúlyozta: a gyűlölet nem nagy tettekkel, hanem mások zaklatásával, megszólásával, méltóságuk elvitatásával és hallgatással kezdődik.

A ti bátorságotok dönti el, hogy ezek ne maradjanak következmények nélkül, a ti éberségetek ad tartalmat a „soha többé” ígéretének

– zárta a gondolatait.

Az utána a mikrofonhoz lépő Maya Kadosh, Izrael budapesti nagykövete kijelentette: a korunk antiszemitizmusa elleni küzdelem nem választható el az Izrael állam melletti kiállástól. Nemzedékeken át a zsidóság mások kegyétől függött, és a holokauszt volt a bizonyíték arra, hogy mi történhet, ha a zsidó nép nem képes megvédeni magát. Izrael állam ezen változtatott, így kétezer év után először a zsidóság nincs kiszolgáltatva másoknak, képes megvédeni magát, és Izraelnek ezért nem kell bocsánatot kérnie.

Az országot természetesen lehet bírálni, de van különbség a bírálat és aközött, hogy megtagadják tőlük a jogot, hogy polgárai biztonságban élhessenek saját hazájukban. Ez nem politikai kérdés, hanem az antiszemitizmus modern arca – fűzte hozzá.

A holokauszt áldozataira emlékező séta az id. Antall József rakparton, majd a Carl Lutz rakparton haladt. A megemlékezők a sófár hangjára indultak el, a menet élén 73 – elektromos kisbuszokon utazó – holokauszt-túlélővel. A menet elején vonult mások mellett Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter, Karácsony Gergely főpolgármester, Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke, Maya Kadosh, Izrael budapesti nagykövete és Bóka János korábbi európai ügyekért felelős miniszter.

Itt állíthatod be, hogy a Google kereső elöl hozza a 24.hu-s találatokat

Ajánlott videó

Olvasói sztorik