Miután Dobrev Klára DK-s EP-képviselő a Legfőbb Ügyészségen átadta azokat a dokumentumokat, amelyek szerinte bizonyítják, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök korábban ügyvédként magyar termőföldeket játszott át külföldieknek, a 24.hu is megkapta ezeket az iratokat.
Ezek között három szerződés szerepel, mind ugyanazzal a hat, a Csongrád megyei Deszken található, összesen 103 hektáros földterülettel kapcsolatos. Az egyik egy 1995-ös német nyelvű igazolás, amely szerint Gyuris Gyula az Agronómia Kft. megbízásából vásárolta meg a földbirtokot, összesen 4,9 millió forintért. A dokumentum kimondta, hogy a magyar földtörvény értelmében a cég nem lehet vevő, ezért a cég ügyvezetője, Gyuris járt el cég megbízásából az ingatlanvétel ügyében. „Ezennel írásban rögzítjük, hogy az Agronómia Kft. a kizárólagos gazdasági tulajdonos” – olvasható a zsebszerződésnek tekinthető dokumentumban, amelyben azonban nem szerepel egyetlen ügyvéd, így Sulyok neve sem.
A második egy ajándékozási szerződés 2002-ből, melynél Sulyok Tamás járt el, ezzel Gyuris Gyula elajándékozta a földeket Kocsis Lászlónak. Itt már három osztrák haszonélvezőt sorol fel a szerződés, az Agronómia Kft. tulajdonosait, vagyis Kocsis haszonélvezettel terhelten kapta a földeket.
A harmadik egy kölcsönszerződés 2013-ból, amelyben az osztrákok a földterület bejegyzett tulajdonosa, Kocsis László adótartozásának megfizetésére 1 millió 670 ezer forint kölcsönt adnak, és ezért az ingatlanokra jelzálogjogot jegyeznek fel a részükre. Ezt a dokumentumot is Sulyok Tamás jegyezte ellen ügyvédként.
– Látva a szerződéseket, ezek egyértelműen a jogszabályi kiskapuk kijátszására irányulhattak. Annak a törvényi tilalomnak kijátszására, mely megtiltotta a külföldieknek a földszerzést – mondta a 24.hu-nak Horváth Lóránt ügyvéd, az Ügyvédek Országos Szakmai Egyesülete (Ügyvédkör) elnöke, miután megmutattuk neki a DK által kiosztott dokumentumokat.
Szerinte önmagában a szerződésegyüttes, az elidegenítési és terhelési tilalom, a haszonélvezeti jognak a telepítése az ingatlanra, nem volt bűncselekmény. – Az lehetett volna a bűncselekmény, hogyha nem a tényleges tulajdonosok kerültek be a közhiteles nyilvántartásba, ami intellektuális közokirat-hamisítás lett volna, de a jelenlegi szabályozás szerint ez is elévült – jegyezte meg.
A külföldiek földszerzési moratóriuma 2014. április végéig tartott, utána meg kellett nyitni a földpiacot a többi EU-s állampolgár előtt. Nem sokkal korábban azonban kormánypárti indítványra hoztak egy törvényt a zsebszerződések semmisségéről, és 2014 májusától önálló büntetőjogi tényállássá tették a zsebszerződés révén történő földszerzést, illetve az abban történő közreműködést, egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetve az ebben részt vállaló ügyvédeket is.
Magyarország Alaptörvényének szellemében és rendelkezései alapján elmondható, hogy a termőföld a nemzeti vagyon részeként a nemzeti szuverenitás alapját képezi, ezért védelme a Magyar Állam elsőrendű kötelezettsége. Kiemelendő, hogy a jogsértő megállapodások rombolják a közbizalmat, gyakorlatilag egész kreatív iparág épült rájuk az elmúlt időszakban a hivatásuk eszmeiségét megcsúfoló jogászok közreműködésével. Éppen ezért az állam célja ennek a folyamatnak a megfékezése, a közbizalom és a jogszerű állapot helyreállítása kell, hogy legyen
– olvasható a törvényjavaslat indoklásában, amit Nagy István fideszes képviselő, a jelenlegi agrárminiszter jegyzett.
A földek azonban később sem kerültek az osztrákok tulajdonába: öröklés révén a magyar állam szerezte meg 2014 szeptemberében az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonos halála miatt. Így az osztrákoknak egyedül a jelzálogjoguk maradt meg a tulajdoni lapok szerint.
Az Ügyvédkör elnöke szerint elsősorban az ügy etikai vonatkozását kell nézni, mert büntetőjogilag ezek a cselekmények már elévültek, így a hatóságok így nem is vizsgálhatják őket.
– Ha az ügyvédnek tudomása volt a szerződők mögöttes szándékairól, a közreműködése felveti a fegyelmi felelősségét – mondta Horváth Lóránt, aki kérdésünkre azt mondta, nem életszerű, hogy egy ügyvéd ne kérdezzen rá, ha egy ügyfél a szokásos piaci mechanizmusoktól eltérő szerződést akar kötni.
Az Alkotmánybíróság elnökének vagy a köztársasági elnöknek makulátlan múlttal kell rendelkeznie. Nem jöhetnek elő ilyen kétes ügyek
– jelentette ki az Ügyvédkör elnöke.
Sulyok Tamás hivatala tagadja, hogy az államfő bármi kifogásolni valót követett volna el. „Ügyvédi tevékenysége során mindenben a hatályos jogszabályoknak és ügyvédi esküjének megfelelően járt el. (…) Törvénybe ütköző szerződés megkötésében soha nem működött közre” – írták közleményükben, hozzátéve, jogi lépéseket tesznek a rágalmazóval szemben.
A Legfőbb Ügyészség csütörtök délután azt közölte, hogy Dobrev Klára beadványát a törvényes előírásoknak megfelelően vizsgálják és értékelik.
