Belföld europoli

Brüsszel bekérte a kormánytól azokat a törvényjavaslatokat, amelyeket a helyreállítási pénzekért fogadnának el

Varga Jennifer / 24.hu
Varga Jennifer / 24.hu
A magyar kabinet egyre magabiztosabb az uniós pénzekkel kapcsolatban, pedig sok még az akadály.

A hetekkel ezelőtt bejelentett kétezer milliárd forintos megszorítás után a magyar kormány a múlt héten két újabb, költségvetést érintő változtatást jelentett be. Az egyik a katatörvény átalakítása – ez már meg is jelent a Magyar Közlönyben –, a másik a rezsicsökkentés megnyirbálása. Mindkettő hoz plusz bevételt, ám pontos összegeket még nem közölt a kabinet.

A kata átalakítása Gulyás Gergely kancelláriaminiszter szerint 50 és 300 milliárd forint közötti pluszbevételt hozhat, a rezsicsökkentés visszavágásából pedig – a korábbi energiaárakkal számolva – nagyjából 1300 milliárd forint spórolható meg. Az összes bejelentett megtakarítás még a kormányzati tervek szerint sem éri majd el a négyezer milliárd forintot. Ehhez képest az Európai Unió Helyreállítási Alapjából Magyarországnak járó keret összesen hatezer milliárd forint – ha a kedvezményes hiteleket is beleszámítjuk. Így már érhető, miért teker annyira a magyar kormány, hogy ehhez a pénzhez minél előbb hozzájuthasson.

A Helyreállítási Alapot az Európai Unió hétéves költségvetésével együtt fogadták el, és nagyjából ugyanakkora keretet jelent, mint a teljes hétéves költségvetés. A célja az volt, hogy segítsenek azoknak a tagországoknak, amelyeket különösen megviseltek a koronavírus-járvány gazdasági hatásai. A helyzet közben annyit változott, hogy kitört a háború Európa keleti határainál. A koronavírus alapvetően a déli országokat viselte meg jobban, a háború viszont a keletiekre tesz nagyobb súlyt. Az új helyzetre reagálva az unió nemrég bejelentette a RePowerEU nevű csomagot, amely a Helyreállítási Alap pénzeire támaszkodva szeretné megoldani az orosz energiáról való leállást, nagyobb hangsúlyt helyezve ezúttal a keleti tagállamokra.

A Helyreállítási Alapból származó pénzekről minden országgal sikerült megegyezni – amely beadott pályázatot –, kivéve Magyarországot. Utolsóként egyébként Hollandia adta be a pályázatát, de itt is meglesz a megegyezés. A bizottság a legtovább a lengyelekkel és a magyarokkal húzta a tárgyalásokat, de a lengyelek néhány hónapja már engedtek, és eltörölték azt a bírói büntetőkamarát, amelyet számos kritika ért az uniótól. Cserébe elvi megegyezést kötöttek a helyreállítási pénzekről, valamint aláírtak egy listát a további reformoktól, amelyeket a bizottság az első fizetési igazolás leadása előtt elvár.

Kapcsolódó
Az EU eddig is tudott volna keménykedni a magyar kormánnyal, de most már akar is
A pénztárcán érződik legjobban a fájdalom, de hiába volt meg eddig minden lehetősége az Európai Uniónak arra, hogy változásokat kényszerítsen ki Magyarországon, ezek nem működtek. Azért nem, mert politikai akarat csak most lett hozzá, még ha a magyar kormány a gyors megegyezés reményéről kommunikál is a helyreállítási pénzek ügyében. A Harcaink befejező része.

Magyarország esetében valamivel bonyolultabb a helyzet, hiszen velünk szemben sokkal átfogóbb kritikákat fogalmaztak meg. A lengyelekkel kapcsolatos alapvető probléma az volt, hogy szeretnék politikai irányítás alá vonni az igazságszolgáltatást, míg nálunk a korrupció számít kiemelt problémának.

Magyarországnak az év végéig van ideje megegyezni a Helyreállítási Alapból származó, vissza nem térítendő támogatásokról, amelyek összesen több mint 2300 milliárd forintot jelentenek. A kedvezményesen felvehető hitelekkel kapcsolatban valójában a jövő év közepéig van még időnk megegyezni, ez teszi ki az összeg maradékát.

Magyarországnak mindenképpen új pályázatot kell majd benyújtania, ha az elvi megegyezés megszületik.

  • Egyrészt azért, mert a korábbi pályázatban teljesen máshol voltak a hangsúlyok, és az elérhető pénz jó részét nem is kértük.
  • Másrészt azért, mert közben az előző év gazdasági teljesítményéhez igazították az elérhető összeget, így majdnem 1,5 milliárd euróval kevesebb pénzt kaphatunk.

A magyar kormány nemrég látványos gesztusokat kezdett tenni Brüsszelnek. Gulyás Gergely a legutóbbi kormányinfón négy olyan nagy területet jelentett be, amelyeken hajlandó a kabinet engedményeket hozni.

  • Ezek közé tartozik az egyszereplős közbeszerzések arányának csökkentése az állami pályázatoknál.
  • A törvényalkotás előtti társadalmi egyeztetés meghosszabbodik, vagyis nem fognak ennyire gyorsan átverni törvényjavaslatokat. Ennek némiképp ellentmond, hogy a kormány pont a katatörvénnyel kapcsolatban tette ezt meg, de ott éltek a lehetőséggel, hogy sürgősséggel fogadják el a módosítást, ami egy kissé más menetrend, mint amiről itt szó van.
  • Lesz bírósági jogorvoslati lehetőség az ügyészséggel szemben korrupciós bűncselekményeknél. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ügyészség nem utasíthat el egyedül vádemeléseket korrupciós ügyekben.
  • A források jelentős részét az energiafüggetlenségre fogják költeni.
Illyés Tibor / MTI Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter (j) és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda Garibaldi utcai sajtótermében 2022. július 7-én.

Ezek ugyan engedmények voltak, de messze nem annyira jelentősek, mint amit a legtöbben vártak Brüsszelben. Nemrég az is kiderült, hogy a magyar kormány újraéleszti az antikorrupciós testületet, amely a tárgyalásokat vezető Navracsics Tibor felügyelete alá kerül. Ez különösebb tartalom nélküli, mégis jelentős gesztus, hiszen a tárgyalások alapjául szolgáló országspecifikus ajánlások évek óta problémaként hozzák fel, hogy Magyarországnak nincs átfogó antikorrupciós stratégiája. Amikor a magyar kormány még arról beszélt, hogy az unió a gyermekvédelminek nevezett törvénycsomag miatt nem adja oda a pénzt, a bizottság már akkor is erre hivatkozott.

Varga Judit igazságügyi miniszter, aki az uniós ügyekért is felel, nemrég már sokkal magabiztosabban nyilatkozott a megegyezésről a Financial Times szerint. Varga azt mondta a lapnak, hogy

optimistábbak lettünk.

Szerinte a tárgyalások a korábbinál magasabb szintre emelkedtek, és végre elkezdhetnek tárgyalni az elérendő mérföldkövekről is, ezek alatt azoknak a politikai engedményeknek a sorát értheti, amelyeket az EU elvár a pénzért cserébe.

Varga a lapnak örömmel mesélte, hogy eddig konkrétumokról nem beszéltek, de most az Európai Bizottság közölte,

hogy szeretnék látni a törvénytervezeteket, amelyeket a korábban említett területeken tervez benyújtani a kormány. Erről korábban szerinte nem volt még szó a tárgyalásokon.

Azt is elmondta, a magyar ajánlat legfontosabb pontja az volt, hogy a hatezer milliárd forintból négyezer milliárdot Magyarország karbonsemlegességére terveznek költeni, ami fontos lehet az Európai Uniónak is. Hozzátette, hogy nem szeretnének fosszilis energiára pénzt költeni, így azt nem ebből a keretből kívánják finanszírozni, hogy a Mol az orosz olajon kívül más típusút is tudjon finomítani.

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója pedig arról beszélt a lapnak, hogy még nem találták ki, pontosan mennyi hitelt fognak kérni. Mindezek alapján is szinte biztosnak tűnik, hogy új pályázatot kell majd beadnia Magyarországnak az alap pénzeire.

Az Európai Bizottságnak viszont még további kérései is vannak a magyar kormányhoz. További lépéseket szeretnének látni például az antikorrupció terén, ami akár az Európai Ügyészséghez való csatlakozást is jelentheti. Ebből Magyarország eddig kimaradt, így az uniós szervezet nem vizsgálhat az országon belül korrupciós ügyeket.

A megegyezés előtti akadályként ott van még az Európai Parlament is, amely rosszul reagálna egy olyan megegyezésre, amellyel Magyarország nem hozna elég áldozatot a korábbi konfliktusos ügyekben. Már a lengyelekkel kapcsolatos megegyezés is problémákat vetett fel, ez Magyarországgal szemben még nehezebben menne.

A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik