A Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjének jelölt Rogán Antalt szerdán hallgatta meg a parlament nemzetbiztonsági bizottsága. Rogán, aki eddig főként a kormányzati kommunikációért felelt, megkapta a polgári titkosszolgálatok irányítását is. A szolgálatok az előző ciklus idején Pintér Sándorhoz tartoztak. A belügyminiszter állítólag most sem akart lemondani a felügyeletükről, ám a kormányalakítás idején Rogánnak sikerült meggyőzni a miniszterelnököt az átcsoportosításról. A Rogán-Pintér párharcban a belügyminiszter maradt alul.
A kormányzati törvényjavaslat értelmében Rogánnak sokkal nagyobb hatalma lenne, mint Pintérnek volt. Pintérhez csak az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat tartozott, a hírszerzésért felelős Információs Hivatal eddig Szijjártó Péter külügyminiszternél volt. Ezeket most mind bekebelezte Rogán, mi több, egy új szervezetet miniszteri irányítását is megkaphatja, ez lesz a Nemzeti Információs Központ (NIK). A NIK-nek nem csak arra lesz lehetősége, hogy titkos információgyűjtést folytassanak, de elemző-értékelő szervként valamennyi titkosszolgálattól kérhet és kaphat információkat.
A Hvg.hu tudósítása szerint Rogán a bizottság ülésén megfogalmazta, mit tart a titkosszolgálatok első és legfontosabb feladatának, mégpedig azt, hogy Magyarország ne keveredjen háborúba
Ha valaki Magyarország érdekeit sérti, az Magyarország nemzetbiztonságát sérti. Ha valaki be akarja sodorni Magyarországot a háborúba és dezinformációt terjeszt, akkor nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Ha valaki Magyarország energiabiztonságát veszélyezteti, akkor az nemzetbiztonsági kockázatot rejt
– így definiálta Rogán Antal, hogy mit tekint nemzetbiztonsági kockázatnak.
A mindenkori szolgálatok a kormány szolgálatai, nem egy miniszteré – kezdte a meghallgatáson Rogán, hangsúlyozva, hogy 1990 és 2010 között nem tartozott a titkosszolgálat a BM alá. Akkor azért kellett, hogy a BM alá tartozzon, mert szerinte rossz volt a közbiztonság, mondta Rogán. Szerinte ezért kapta meg Pintér Sándor ezt a területet, és ezt a szolgálatok “kiválóan megoldották”, mert Magyarország ma szerinte Európa egyik legbiztonságosabb országa. Viszont most egy új időszak elé nézünk, háborús helyzet van, folytatta Rogán, majd a szolgálatok előtt álló legfontosabb kihívásokról beszélt. A háború szerinte az anyagi biztonságra, az energiabiztonságra és a fizikai biztonságra is veszélyt jelent, ezért a kormány világos elvárásokat is megfogalmaz a titkosszolgálatoknak.
Az első és szerinte legfontosabb feladat Magyarország nemzeti szuverenitásának a védelme. Ez alatt Rogán azt érti, hogy mindig “Magyarország az első, a magyar emberek, a magyar gazdaság, a magyar emberek érdeke az első”.
Rogán szerint az a titkosszolgálatok második legfontosabb feladata, hogy “tartsák tiszteletben a magyar emberek által meghozott döntéseket”, azaz mindent tegyenek meg azért, hogy Magyarország ne keveredjen bele a háborúba. Szerinte a “háborús propaganda ellen fel kell lépni”.
Harmadik feladatként azt említette, hogy a szolgálatok legyenek tekintettel az ország szövetségi rendszerére, azaz a NATO és az EU kereten belül működjenek.
A NATO és az EU országokkal működjünk együtt egészen addig, amíg az első szabály nem sérül. Más országokkal szemben az elhárítás az első számú feladat
– mondta a miniszter.
Frissítés:
A nemzetbizottsági bizottság ülésén Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője is szót kért, és miközben arról beszélt, hogy a szuverenitásvédelemre belföldön is szükség van, hogy a “külföldről finanszírozott” civil szervezetekre is oda kell figyelni.
A szuverenitásvédelem nem egy Információs Hivatal, csak a Magyarország határain túllépő világ, hanem a Magyarország határain belül lévő világnak is a fontos része kell, hogy legyen. Lefordítanám magyarra, amit kissé bonyolultan most elmondtam: sajnos a politikában is fellelhetőek azok a hangok, azok a nyilatkozatok, azok a politikai megfontolások…
Azok a civil szervezetek vesznek részt a magyar belpolitikában, amely szervezeteket vagy külföldről finanszíroznak, és mégis itt fejtik ki a belpolitikai tevékenységüket, vagy azok a médiafelületek, amelyek teljesen nyilvánvalóan külföldi szolgálatban állnak, ezeknek a beazonosítása vagy legalábbis ismerete nélkülözhetetlen lesz, ha a szuverenitásvédelemről beszélünk. (via 444)
