„Nem sérti a szavazás titkosságát, ha a választópolgár a szavazólapról magáncélra képfelvételt készít” – ezt is rögzítené a kormány az éjszaka benyújtott választásitörvény-módosításban.
A változtatásra a Momentum politikusa, Buzinkay György hívta fel a figyelmet azzal: „köztudott, hogy Magyarországon sok embert egzisztenciálisan zsarolnak azzal, hogy ha nem a Fideszre szavaznak, akkor a közigazgatásban vagy közmunkában meglévő munkájukat elveszik a helyi fideszes kiskirályok. Eddig ezek a kiszolgáltatott emberek annyiban védve voltak, hogy tényleg titkos volt a szavazásuk.”
Bár ez egy létező veszély, sőt sajnos feltételezhető, hogy helyenként gyakorlat is, a választás titkosságának alapelvét ez a módosító javaslat sem szünteti meg, és a láncszavazást sem legalizálja. Ráadásul a módosítás háttere is adott, ahogy az indoklás is tartalmazza: az Emberi Jogok Európai Bírósága Magyar Kétfarkú Kutya Párt kontra Magyarország ügyben hozott ítélete.
A Kétfarkú Kutya Párt a 2016-os kvótanépszavazásra készített telefonos applikációt, hogy a szavazók névtelenül megoszthassák egymással az érvénytelen szavazólapjukról készült fotókat. A Nemzeti Választási Bizottság arra jutott, sérti a választás tisztaságáról és titkosságáról szóló rendelkezéseket az alkalmazás, a szavazólapról ugyanis nem lehet fényképet készíteni, mert az csaláshoz vezethet. A strasbourgi bíróság viszont a Kétfarkú Kutya Pártnak adott igazat.
Kiemelt kép: Bielik István / 24.hu
