Az ajtónkon kopogtató második hullám megfékezése érdekében komoly döntéseket kell hoznunk
– mondta augusztus 29-én Orbán Viktor. De vajon időben lép-e a kormány, vagy már be is rúgta az ajtót a második hullám? Az adatok alapján nyakig benne vagyunk, ha az első hullám tavasszal valóban elérte Magyarországot, és nem csak az árnyéka súrolta – annak köszönhetően, hogy időben megszülettek a korlátozó intézkedések.
A miniszterelnök szerint „most még időben vagyunk”, egyelőre nem is hoztak a nyáron alkalmazottnál szigorúbb belföldi szabályokat, úgy mérték fel, elégséges lehet a határok lezárása a külföldiek előtt, és a hazatérő magyarok karanténozása (amíg nincs két negatív koronavírustesztjük két nap különbséggel). Pedig a mostaninál jóval kevesebb napi új fertőzésnél tavasszal bezáratták az iskolákat, a vendéglátóhelyeket, a mozikat, a színházakat, a boltokon kívül szinte mindent. A kormány ezekre a lépésekre hivatkozva hirdette később büszkén azt, hogy időben reagált, és megvédte a járvány tombolásától a magyarokat. Most viszont lazábban fogják a gyeplőt. Mi lehet ennek az oka?
Homályban tart a kormány
Nem szerencsés, hogy ezt tippelgetnünk kell, bár Gulyás Gergely és Szijjártó Péter nyilatkozataiból is egyértelmű, hogy a gazdaság többé-kevésbé zavartalan működése a kulcsfontosságú a kormány számára. Még egy 13,5 százalékos GDP-visszaesést, mint amit a második negyedévben láttunk, nehezen vészelne át az ország.
Másfelől bár a Müller Cecíliával az élen tevékenykedő operatív törzs sajtótájékoztatói a napi rutinunk részévé váltak egy időre, a tájékoztatás álcája mögött az idő előrehaladtával egyre inkább csak üres szakzsargont és érdektelen információkat kaptunk a tiszti főorvos életviteli tanácsai mellé. A leglényegesebb kérdéseket homályban hagyták, vagy csak jelentős késéssel adtak rájuk választ.
Az operatív törzs azóta már nem is tart sajtótájékoztatókat, de a hozzáállás nem változott. Egyetlen példa: hiába szerettük volna megtudni, hogy nyáron melyik országból hurcolták be a legtöbben a vírust, a Nemzeti Népegészségügyi Központ azt közölte adatigénylésünkre, nem rendelkeznek olyan adatsorral, amely országokra lebontva tartalmazná, hány hazatérő turistát szűrtek, és közülük hányan produkáltak pozitív mintát.
Márpedig mást sem hallottunk a fideszesektől az elmúlt hetekben – élükön a kormányfővel –, hogy a legnagyobb veszély a behurcolás, ezért zárták le szeptember 1-jével a határokat. Adatot mégsem közöltek a legnagyobbnak mondott veszélyről, miközben Szlávik János infektológus szerint valójában inkább az esküvőkön és a bulikon terjed a vírus. Igaz, Merkely Béla szerint tényleg a Horvátországban nyaralók miatt indult be a második hullám. Vagyis még a tűzhöz közel álló szakemberek sem egyformán nyilatkoznak.
És minden kormányzati döntés ilyen fekete dobozban születik: homályban tapogatózunk, így az intézkedések hasznát sem lehet pontosan felmérni. Mentálhigiénés szakemberek szerint a gyerekeket sem szabad bizonytalanságban tartani, mert irracionális félelmet, szorongást és egyéb mentális problémákat eredményezhet az ilyen viselkedés. Ne legyenek kétségeink, felnőtteknél is hasonló a helyzet, csak ebben a viszonyrendszerben a kormányzat az autoritás, aki nem magyarázza el a miérteket. Ráadásul a vírustagadók és -szkeptikusok egyre növekvő tábora is lubickol, mert az emberek maguk keresnek alternatív világmagyarázatokat, ha „fentről” nem kapnak, vagy csak a zagyvaság jut el hozzájuk.
A második hullám már tart
A megfejtéshez mi sem tudunk másra támaszkodni, mint a legfontosabb járványügyi adatokra.
A grafikon alapján egyértelmű, hogy elindult a második hullám. Az új fertőzöttek száma augusztus 25-én ugrott meg, majd napi száz fölé emelkedett, augusztus 29-én korábban soha nem látott magasságba nőtt (292 új fertőzött), majd csökkenni kezdett. Aztán jött az újabb csúcs: 365 új fertőzött szeptember 1-jén.
Az aktív fertőzöttek száma pedig 1800 fölé emelkedett augusztus végére, ami az április végi szintnek felel meg. Pár nappal a május 3-ai tetőzés előtt láttunk utoljára ilyen adatokat. Szeptember 1-jén pedig 2100-ra nőtt az aktív esetek száma, túlszárnyalva az eddigi csúcsot is.
Tavasszal a kijárási korlátozásokat már jóval alacsonyabb esetszámnál bevezette a kormány: március 27-én, amikor bejelentették, hogy lényegében minden bezár, rendezvényeket sem lehet tartani, és a boltokban is csak külön idősávban vásárolhatnak az idősek, az aktív esetek száma mindössze 298 volt.
A digitális tanrendet március 16-án vezették be: aznap mindössze 11 új fertőzöttet regisztráltak, és 47 volt az aktív esetek száma. A szeptemberi tanévkezdés előtti napon tízszer ennyi új fertőzöttet regisztráltak, és 39-szer volt több az aktív eset.
Arról se feledkezzünk el, hogy a két intézkedés között a felhatalmazási törvényt is elfogadták, arra hivatkozva, hogy gyors reagálásra van szükség. Most szóba sem kerül, hogy szükség lenne ilyesmire, vagyis lényegében a rendeleti kormányzás bevezetésére.
Valami megváltozott
Egy járványt azonban nem csak ezzel a két egyszerű adattal lehet leírni, így ennyi alapján elhamarkodott lenne azt mondani, hogy a kormány – az első hullám tapasztalataira támaszkodva – most bátrabb.
Gondolhatunk például arra, hogy többet tesztelünk, és ezért regisztrálnak több fertőzöttet. Másképp fogalmazva: a kormányban rájöttek, hogy a teszteléssel lehet a legjobban felvenni a Covid-19-cel a harcot, és az ország leállítása helyett inkább a fertőzötteket akarják megtalálni, majd izolálni, hogy megszakadjanak a fertőzési láncolatok.
Az adatok szerint azonban nem kezdtünk el többet tesztelni az első hullámhoz képest, hiába a szakértők rendszeres kritikája, hogy több mintavételre lenne szükség. Egy-egy nap ugyan előfordul, hogy kiugróan több minta kerül a rendszerbe – ez köszönhető a nyaralásból hazatérők tesztelésének, valamint annak is, hogy egyre több magánlabort akkreditálnak –, de május vége óta körülbelül ugyanazt a szintet hozzuk. Az első hullám csúcsához képest még kevesebbet is.
Ami viszont érdekes, hogy a vírus megérkezése után viszonylag magas volt a találati arány: ez annak köszönhető, hogy a protokoll szigorúbb volt, és leginkább csak azokat tesztelték, akik tüneteket produkáltak.
Nyárra nagyon lecsökkent a pozitív tesztek aránya, közelebb volt a nullához, mint az 1 százalékhoz. Augusztus utolsó hetében viszont valami megváltozott, 3-4 százalék közé emelkedett a pozitív tesztek aránya, ami a márciusi, áprilisi szintnek felel meg, azonban több mintára vonatkoztatva.
Erre bizonyíték, hogy számtalan helyen találnak fertőzöttet: sportegyesületeknél, gólyatáborokban, óvodákban, iskolákban. Ezt mondta a Portfoliónak adott interjújában Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem professzora is, aki a döntéshozóknak rendszeres szakértői jelentéseket készítő járványügyi matematikuscsapatot vezeti. A matematikus elmondta, hogy a koronavírus-járvány reprodukciós értéke már egy ideje 1 felett van, és az elmúlt napokban jelentősen megugrott, pillanatnyilag 2-2,5 közé tehető, amit nagyon veszélyesnek tart.
A reprodukciós szám azt fejezi ki, hogy egy fertőzött átlagosan hány másik embernek adja át a fertőzést. Ezzel mérhetjük, hogy a járvány milyen sebességgel terjed. Az elmúlt napok adatai alapján trendforduló állt be, azaz a kormány szakértője szerint gyorsult a vírus.
A halálozás lelassult – egyelőre
Van még egy faktor, amit érdemes elemezni: a mortalitás. Egy halálos vírustól mindenki jobban fél, így az áldozatok száma nemcsak a közemberekre, hanem a döntéshozókra is nagy hatással lehet. Az új típusú koronavírusba ugyan bele lehet halni – főleg időseknek, krónikus betegeknek –, de sokan enyhe tünetekkel vagy tünetek nélkül esnek át rajta, így ambivalens a vírus veszélyességének megítélése.
Magyarországon a lezárt esetek 13,7 százaléka ért eddig véget halállal: ezzel inkább az uniós mezőny vége felé állunk, de nem annyira magas az érték, hogy pánikot okozzon, és a fiatalabb, egészséges emberek – ha elkapták is – kiheverték a vírust.
Szintén Röst Gergelytől tudjuk, hogy az esetek medián életkora áprilisban még 69 év volt, ez most 31 év, vagyis a jelenleg fertőzöttek fele 31 év alatti. Ez meg is magyarázza, miért nem nő az áldozatok száma az utóbbi időben, ami nem jelenti azt, hogy a fertőzés terjedése később ne okozhatna komoly gondokat.
Miért váltott stratégiát a kormány?
A koronavírusnak tehát itt van a második hulláma, zárt intézményeken kívül is terjed, ráadásul egyre gyorsabban, igaz, egyelőre inkább a fiatalabbak között. A kormány viszont mintha kivárna, és csak a határokat zárták le – kivételekkel –, a tanévnek nekiugrottak, és a szeptember végi labdarúgó Szuperkupa-döntőt is meg akarják rendezni 20 ezer néző, köztük hatezer külföldi előtt. Világos, hogy más stratégiára váltott a kormány. Vegyük végig, mi állhat a háttérben.
1. Belátták, hogy tévedtek
Vakcina híján a kontaktusok csökkentése jelenleg a legjobb módszer a vírus megfékezésére. De van vele egy nagy baj: brutális a társadalmi ára. Most a világszintet felejtsük is el egy pillanatra, és koncentráljunk csak itthonra:
A második negyedévben minden várakozásnál nagyobbat, 13,5 százalékot esett a magyar gazdaság. Az államháztartási hiány elszállt.
Mindennek emberi szenvedésben is mérhető áruk van: a szorongástól a szenvedélybetegségek kialakulásán át egészen az öngyilkosságig. És akkor még ott volt a kórházkiürítési botrány is, amikor 36 ezer ágyról küldtek haza betegeket, látszólag fölöslegesen.
Előfordulhat, hogy a kormány belátta, tavasszal tévedett: a járványt ugyan sikerült megfékezni, de túl nagy árat fizetett érte a társadalom. És most inkább kivárnak.
2. Felkészültünk
Kormánypárti megszólalók sokszor elmondták, hogy azért kell együtt élnünk a szigorú intézkedésekkel, hogy felkészülhessen az egészségügy a járvány tombolására. Ennek a felkészülésnek pedig a lélegeztetőgépek száma lett a nemzetközi mértékegysége. És ha ezt nézzük, akkor piszkosul felkészültünk.
Jelenleg ugyanis mintegy 20 ezer lélegeztetőgép van Magyarországon, noha a szakemberek állítják – korábban is állították –, hogy legfeljebb egy 7500-8000-es kapacitásra lehet szükség, és Orbán is ezt a bűvös számot hangoztatta több alkalommal.
Ha ez a megoldás a nyerő, akkor a kormány azért nem szigorít, mert úgy mérték fel, az egészségügy egy jóval nagyobb hullámra is fel van készülve, cserébe nem kell megfojtani újra a gazdaságot.
3. A kijárási korlátozás és a kontaktuscsökkentés a múlt
Említettük már, több ország kísérletezik azzal, hogy a magyaroknál nagyságrendekkel többet tesztel, hogy a tünetmentes fertőzötteket is kiszűrje. Így célzottabban lehet intézkedéseket hozni, például egy gócpontban. Annak egyelőre nincs jele, hogy nálunk is ez állna a háttérben, ám ha a közeljövőben megugrik a tesztek száma, akkor ez a megoldás. Minden más eset azt jelzi, hogy nincs új stratégiája a kormánynak.
4. Mindennek a Szuperkupa-döntő a kulcsa
Vannak olyan hangok, hogy egyelőre a miniszterelnök hobbija miatt nincsenek korlátozások. Furcsán nézne ki, ha újra bezárna az ország, közben a szeptember végi Bayern München–Sevilla meccsen húszezren drukkolhatnának. Való igaz, a szurkolók jóval korábban visszatérhettek a stadionokba, mint a rajongók a koncertekre – Gulyás Gergely életidegen magyarázata szerint az alkoholfogyasztás a különbség –, de azt azért nehéz elképzelni, hogy Orbán Viktor feláldozná az ország közegészségét egy focimeccsért. Ettől függetlenül vannak, akiknek ilyen élénk a képzelőerejük, amit a foci és a koncertek nehezen magyarázható megkülönböztetése csak felpiszkált. A meccs ugyanakkor a határzár miatt akár el is kerülhet Budapestről.
5. Orbán Viktor kiszolgálja a globális háttérhatalmat: valójában titkos népirtás zajlik, csak a maszkot hordó, irányítható birkák maradhatnak életben, akikbe chipet oltanak, és 5G-vel irányítják majd őket.
Szerencsére csak egy törpe kisebbségnek forognak ilyen hagymázas gondolatok a fejében, de emlékezzünk meg róluk is.
A világ egy izgalmas hely, de ennyire egészen biztosan nem.
Kiemelt kép: Illyés Tibor /MTI
