Köszönöm az érdeklődést
– mindössze ennyit mondott és már el is köszönt Szíjj László, akitől azt próbáltuk megtudni, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter milyen minőségében tartózkodott a tiszakécskei milliárdos luxusjachtján: hivatalos vagy baráti látogatáson? A válasz nem is olyan egyszerű, a minisztérium szerint Szijjártó a szabadságát tölti a hajón, ám dolgozik közben.
Azt sem tudtuk megkérdezni az építőipari vállalkozótól, hogy milyen ellenértéket kap vagy kapott a külügyminisztertől a jachtozásért cserébe – ez pedig igencsak lényeges kérdés Szijjártó jövedelmi viszonyait és a jacht horribilis fenntartási költségeit összevetve. Igaz, a miniszterelnök röptetése óta tudjuk, nincs semmi különös abban, ha akár a kormányfő igénybe veszi valamelyik, közpénzeken nagyra nőtt nemzeti milliárdos szolgáltatását, és kiruccan egy futballmeccsre egy magángépen. Történetesen azon, amelyik Szijjártóval egy időben (?) érkezett meg Splitbe, és amely nem először repült ezen a nyáron Horvátországba.
Orbán Viktor emlékezetes parlamenti válaszában azzal rázta le a kérdést, hogy így szokott és ezután is így fog utazni, hiába fejezte ki aggályát a jobbikos Szilágyi György amiatt, hogy a miniszterelnök ilyen értékes utakat fogad el ajándékba attól, aki sokmilliárdos közbeszerzéseket nyer.
Az életet adó közbeszerzések
Szíjj László pedig – az Orbán magánrepülőzését álló futballklub-tulajdonos Garancsi Istvánhoz hasonlóan – nagyon sokat és nagyon gyorsan nyert. Néhány év alatt Magyarország negyedik leggazdagabb embere lett, a Forbes legutóbbi rangsorában már 207 milliárd forintra becsülték a vagyonát.
Pedig a tiszakécskei vállalkozó csak 2012-ben vétette észre magát, amikor elnyerte a Makó és az országhatár közötti sztrádaszakasz 46,5 milliárd forintos építési munkáját. Nemcsak azért, mert addig egyetlen kilométer autópályát sem épített, vagyis referencia nélkül győzött, hanem mert a hatalma csúcsán lévő Simicska Lajos cége elől vitte el a jókora állami megrendelést.
A 2011-ben még csak 22 milliárd forint árbevételig jutó Duna Aszfalt néhány év alatt lekörözte a Közgépet: a második Orbán-kormány idején út- és vasútépítésben mindent vivő Simicska-cég 2010-től öt év alatt összesen 23 milliárd forint osztalékot sepert be, és csúcsévében, 2014-ben 113 milliárd forint forgalmat produkált. Ehhez képest a Duna Aszfalt tavaly 157 milliárdos árbevétel mellett 24,4 milliárd forintos adózott eredményt ért el, ami a G7 szerint nemcsak a cég, hanem a magyar építőipar történetében is rekord.
Ilyen megrendelések fényében nem csoda, hogy a Duna Aszfalt fénysebességgel növekszik:
- egyik legismertebb megrendelése a zalaegerszegi ZalaZone tesztpálya: a több mint 50 milliárdos állami beruházásból 30,5 milliárd kapásból Szíjj László cége, illetve a Mészáros-féle ZÁÉV zsebébe ment a pálya kivitelezéséért. A G7 számítása szerint erősen kétséges, hogy a tesztpálya valaha behozza az árát.
- Ennél is nagyobb fogás volt az M4-es gyorsforgalmi út Abony és Törökszentmiklós közötti szakaszának kivitelezése, ezt a Duna Aszfalt, illetve a Duna Aszfalt és a Colas alkotta konzorcium nyerte el. A cégek 30 kilométernyi gyorsforgalmi utat 125 milliárd forintért építenek ki.
- Az M44-es gyorsforgalmi út Lakitelek és Tiszakürt közötti szakaszának tervezését és kivitelezését is a Duna Aszfaltra bízták, a cégnek ezúttal is jól fogott a ceruzája: 50,3 milliárd forintot kóstált a 9,9 kilométeres útszakaszt megépítése egy 152 méter nyílású Tisza-híddal és a hozzá tartozó csomópontokkal.
- Nem maradt ki az M30-as autópálya Miskolc és Tornyosnémeti közötti három szakaszának kiépítéséből sem: a Strabag, a Colas és a Duna Aszfalt az összesen 56,8 kilométer autópálya kivitelezését vállalta el nettó 179,32 milliárd forintért.
Szíjj László cégcsoportja leányvállalatai révén külföldön is érdekelt: Bulgáriában alapított vasútépítője a Rail-Via International AD, lengyelországi vállalakozása az AZI-BUD Spz.o.o., horvátországi filiáléja pedig az Osijek Asfalt d.o.o.
Makótól Zambiáig
A nagyszabású állami építkezéseken szinte kezdettől a felcsúti multimilliárdos, Orbán-bizalmas Mészáros Lőrinc cégeivel egy csapatban bukkant fel Szíjj, majd más területeken, így agrárvonalon (Viresol búzakeményítőgyár) és a bankszektorban (MKB) is közösködtek. A NER belső viszonyait közelebbről ismerők a Mészáros-Szíjj duó felállását, munkamegosztását úgy írják le, mint ahogyan Simicska és Nyerges Zsolt működött együtt annak idején. Nem is látták sok értelmét a Simicska-Nyerges vagyon szétszálazásának, és így vannak ezzel Mészáros és Szíjj esetében is.
A külügyminiszteri hajózást megörökítő Átlátszó a NER-elit köreiben népszerű jachtról azt írja, hogy valódi tulajdonosa egy máltai offshore cég közbeiktatásával Szíjj László. Szíjj fő cége, a tiszakécskei Duna Aszfalt Kft. neve több nemzetközi projektben előkerült, ilyen például a grandiózus zambiai útépítési projekt, a 24.hu forrásai ezzel együtt úgy vélik, nincs értelme a külügyi tárca által nyújtott támogatásokat bogarászni, mert nem feltétlenül ilyen direkt szálakon történik az ellentételezés, és nem is feltétlenül a miniszter és a Szíjj-féle cégcsoport között.
A jachtot – mint sok minden mást, így például a veszprémi kézilabdaklubot – a nevére vette a tiszakécskei vállalkozó, de
Az Orbán-rezsim történetében a Simicska-korszakot felváltó, több vagyonkezelős modellben az egyik vagyonos Szíjj László, és forrásaink közül többen azt állítják, vagyona körülbelül annyira a sajátja, mint amennyire Andy Vajnáé volt a TV2. Utóbbiról úgy tudtuk évekig, hogy a sztárproduceré, a versenyhivatal engedélyezte is neki a legnagyobb nézettségű kereskedelmi tévé megvételét, majd évekkel később a G7 kiderítette, hogy az egészet egy jelentéktelen cinkotai családi házból finanszírozták, és bár van megnevezett tulajdonosa, ez nem feltétlenül fedi a valódi tulajdonviszonyokat.
Kiemelt kép: Youtube / Benetti Yachts
