Az arra alkalmas területeket, medencéket a használó köteles kizárólag sport célra harmadik személyek részére, így különösen a FINA világbajnokságon induló válogatott magyar sportolók felkészülésének biztosítása vagy utánpótlás-nevelés érdekében ingyenesen biztosítani
– ez a Nemzeti Sportközpontok és a Bp2017 Kft. közötti szerződés kulcsmondata. Ez ugyanis lehetővé tette, hogy a Bp2017 Kft. úgy adja használatba az általa működtetett Duna Arénát, hogy ne kérjen pénzt érte. Alighanem ez történhetett akkor, amikor a Bp2017 Kft. egyezségre jutott az akkor Hosszú Katinka és Shane Tusup tulajdonában álló Iron Corporation Kft.-vel arról, hogy a cég az újonnan átadott létesítményben oktat úszást, és ezért nem kell bérleti vagy használati díjat fizetnie.
A 24.hu tárta fel, hogy az Iron Corporation Kft. bérleti vagy használati szerződés nélkül használta a Duna Arénát. Lapunk két és fél évig próbálta megtudni, milyen feltételekkel kapott helyet a vállalkozás az állami létesítményben: közérdekű adatigénylések, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság jelentése, a bíróság jogerős ítélete után végül végrehajtóval érkeztünk az arénát az ominózus időszakban működtető Bp2017 Kft. székhelyére, ennek köszönhetően kaptuk meg a megállapodások listáját. Ezen nem szerepelt a felek közötti, a használatra vonatkozó szerződés. Cikkünk közzététele után Csárdi Antal, az LMP, és Szabadai Viktor, a Liberálisok politikusa is feljelentést tett. A közérdekű adattal való visszaélés és a hűtlen kezelés ügyében tett feljelentést egyaránt bűncselekmény hiányában utasította el a BRFK.
Az elutasítás indoklásából látszik, hogyan vándorolt kézről kézre a Duna Aréna. A létesítmény a magyar állam kizárólagos tulajdonában áll, a tulajdonosi jogokat az MNV Zrt. gyakorolja. Az MNV Zrt. a vagyonkezelői jogokat a Nemzeti Sportközpontoknak engedte át: ez a megállapodás lehetővé tette az NSK-nak, hogy a létesítményt hasznosítsa. Ennek nyomán 2017 márciusában az NSK a teljes körű üzemeltetést átengedte a Bp2017 Kft.-nek. A szerződés arról szólt, hogy a Bp2017 Kft. az arénát a 2017-es budapesti vizes vébét megelőző felkészülés és a verseny megrendezése céljából használhatta. Ezen kívül lehetőséget kapott arra is, hogy a vetélkedőre készülő sportolók felkészülését támogassa, ezen kívül az NSK javaslatot tett – a szabad kapacitás terhére – sportszervezetek beengedésére is. Illetve, mint idéztük, utánpótlás-nevelés érdekében ingyenesen is beengedhetett harmadik felet.
Ugyanakkor a 24.hu által indított végrehajtási eljárás alapján biztos, hogy erről megállapodás nem született a felek között, hiszen ha lett volna ilyen, akkor a Bp2017 Kft. – a jogerős bírósági ítélet alapján – köteles lett volna átadni a 24.hu-nak.
Ennek azért van különös jelentősége, mert a rendőrség a hűtlen kezeléssel kapcsolatos feljelentésre azt írja: a bűncselekmény csak szándékosan valósítható meg, az követheti el, akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és „ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz”. Márpedig ha ingyen is adhatta a Bp2017 Kft. a létesítményt, akkor nem okozott vagyoni hátrányt. Igaz, az állami vagyon használatának szerződés nélküli átadása legalábbis szokatlan megoldás. Olyannyira, hogy maga a Bp2017 Kft. sem tartotta fent ezt a modellt, mert – a rendőrségi dokumentáció szerint – a folyamat közben szerződést kötött a Hosszú Katinka tulajdonában álló Iron Swim Kft.-vel. A rendőrségi anyag szerint 2018. augusztus elsején írták alá a megállapodást, amely alapján a vállalkozás már biztosan fizetett szolgáltatási díjat.
Az ingyenes időszak külön érdekessége, hogy Darnyi Tamás úszóiskolájának akkor nem jutott vízfelület az arénában. Lapunk 2017. márciusában éppen azért küldte el az első újságírói kérdést az ügyben, hogy kiderüljön, mennyit fizet Hosszú klubja a vízfelületért, milyen ajánlatot adott, hogy az ő cége lehetőséget kapott, Darnyiék viszont nem. Akkor még nem lehetett tudni, hogy az ajánlat minden bizonnyal nulla forint, és nem születik róla szerződés.
A rendőrök a közérdekű adattal való visszaélés bűncselekményét sem látták megvalósultnak, miután az adatgazda a végrehajtási eljárásban végül kiadta a kért dokumentumot.
Ezzel ért véget az eljárás, amelyben a hűtlen kezelés ezek szerint azért nem valósult meg, mert ingyen is átadhatták az uszodát a cégnek, a közérdekű adattal való visszaélés pedig azért nem, mert a végrehajtási eljárásban átadták a szerződések listáját.
Kiemelt kép: Illyés Tibor /MTI
