Rendkívül nehéz helyzetbe, mondhatni csapdába került a másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla tanácsa. Kilenc éve nincs jogerős ítélet az összesen 10 ember halálát okozó kolontári vörösiszap-tragédia büntetőperében. A Veszprémben első fokon ítélkező, az ügy minden részletére kiterjedően eljáró bírónő bűncselekmény hiányában valamennyi vádlottat felmentette az ellenük emelt vádak alól. Indoklása szerint ez nem azt jelenti, hogy nincs felelőse a katasztrófának, csak éppen nem azok, akiket a vádlottak padjára ültettek.
Az ügyészség fellebbezett, ennek nyomán a Győri Ítélőtáblára került az ügy. Eljáró tanácsuk a veszprémiek által megállapított tényállást nem vitatta, a megfelelő mértékű indoklás hiányára való hivatkozással viszont hatályon kívül helyezte az ítéletet. A veszprémi bírókat kizárták az eljárásból, majd a Győri Törvényszéket jelölték ki a megismételt eljárás lefolytatására. Ennek az elnöke lett Németh Miklós bíró, aki két év hat hónapi letöltendő fogházbüntetésre ítélte B. Zoltán elsőrendű vádlottat, a MAL Zrt. korábbi cégvezetőjét közveszélyokozás bűntette és más bűncselekmények miatt. A vállalat műszaki szolgáltatási igazgatóját két év szabadságvesztéssel sújtotta, hat vádlottra felfüggesztett fogházat szabott ki, más pénzbüntetést, illetve megrovást kapott. Öt vádlottat felmentett a törvényszék.
Fellebbezéseket követően csütörtökön újra a Győri Ítélőtáblára került az ügy, Zólyomi Csilla tanácsa elé. A Fellebbviteli Főügyészséget képviselő Fejes Péter szerint a vádlottak teljes körűen felelősek a közvetlenül 8 ember halálával (a kórházban elhunytakkal együtt összesen tíz halálos áldozattal), valamint 227 ember sérülésével járó, s hatalmas anyagi kárt okozó katasztrófa bekövetkeztéért. Az ügyész szokatlan módon hangulatkeltő képeket vetített ki – köztük a vörösiszapban fekvő halottak fotóját –, majd közölte, hogy a történtekért a vádlottak felelősek, ezért szigorú ítéletet kért rájuk.
Elsőként B. Zoltán elsőrendű vádlott és ügyvédje fejthette volna ki a fellebbezésének okait, ám ezt a lehetőséget átadták a két év szabadságvesztésre ítélt másodrendű vádlott védőjének, Pál Helgának, akinek a szavai alapjaiban rengették meg az eddigi eljárás törvényességét.
Az ügyvédnő azt közölte:
Először egy kúriai állásfoglalás alapján arra utalt: ha csak a megfelelő indoklás hiányában helyeznek hatályon kívül egy ügyet, akkor a megismételt eljárásban az első fok által megállapított tényállást már nem lehet megváltoztatni. Ha a tényállást kifogásolta volna az ítélőtábla, akkor kifejezetten a miatt kellett volna hatályon kívül helyezni a verdiktet, nem pedig az indoklás elégtelensége okán. Ezzel szemben a Győri Törvényszék – noha szakértőt, tanúkat nem hallgatott meg –, ugyanabból a tényállásból teljesen más következtetést vont le, olyan „hajmeresztő kijelentéseket” tett, amelyek ellenkeznek a tudomány törvényeivel is. Ráadásul – és ez elképesztő hiányosság – Németh Miklósnak nem volt az Országos Bírói Hivatal elnökétől közveszélyokozás tárgyalására feljogosító kijelölése. A védő szerint így jogtalanul járt el az ügyben, jogi értelemben az általa vezetett eljáró tanács meg sem alakult. Ma már ugyan nem kell ilyen kijelölés, de akkor még feltétele volt a jogszerű eljárásnak. Ezt visszamenőleges hatállyal pótolni nem lehet. A bíró által hozott ítéletet mérlegelés nélkül hatályon kívül kell helyezni, vonta le a következtetést a védő.
Pál Helga szerint a Győri Törvényszék eleve nem lehetett illetékes az eljárás lefolytatásában, közveszélyokozás esetében ez csak abban a megyében történhetett volna, ahol magát a bűncselekményt elkövették. A vádlottakat ezzel a jogsértéssel is elvonták a törvényes bíráiktól, állította. Az ügyvédnő – amennyiben a Győri Ítélőtábla mégsem helyezné hatályon kívül a Győri Törvényszék ítéletét – saját védence szempontjából is ízekre szedte a konkrét vádakat.
Bánáti János, az elsőrendű vádlott védője csatlakozott Pál Helga érveléséhez. A jogállamiság egyik fundamentuma az ítélkező bíró függetlensége, kezdte a beszédét, majd úgy fogalmazott: Ezt abszolút módon és mérlegelés nélkül hatályon kívül kell helyezni, hangsúlyozta.
Visszatért arra, hogy a Győri Ítélőtábla a Veszprémi Törvényszék felmentő ítéletének a vizsgálatakor megállapította: a veszprémi bíróság az ügyben négy évig széles körű bizonyítást folytatott le, ügyfelderítési kötelezettségét maradéktalanul, színvonalasan teljesítette. Ezek után a Győri Törvényszéken felolvasó délelőttök voltak, senki nem tudta, mit is akar a bíróság, majd „odavetett” egy, az egyes vádlottakra való lebontás nélküli, párhuzamos tényállást – fogalmazott Bánáti János. Az ügyvéd részletesen cáfolta a védence ellen felhozott vádakat. Végezetül azt mondta: rossz, törvénysértő döntést nem lehet törvényesíteni akkor sem, ha a másodszori új eljárásra való kötelezés ellentmond a gyors ítélkezés egyébként jogos igényének.
A tárgyalás a további vádlottak védőinek felszólalásaival pénteken folytatódik, nagy valószínűséggel ítéletet csak később hirdetnek.
Kiemelt kép: Varga György / MTI
