Belföld

Eljárási hibáktól hemzseg a kilenc éve zajló vörösiszapper

A napokban olyan védői fellebbezés érkezett a Győri Ítélőtáblához, amely előrevetíti egy újabb, ismételt hatályon kívül helyezés szükségességét az immár kilenc éve húzódó vörösiszapperben.

A katasztrófa története jól ismert, a 24.hu is beszámolt róla, legutóbb ez év februárjában, amikor immáron a harmadik ítélet született meg a perben. 2010. október 4-én kiszakadt a Mal Zrt. által működtetett X. számú vörösiszap-tározó, a kizúduló zagy percek alatt elöntötte a mélyebben fekvő Kolontárt, Devecsert, majd Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében nyolc ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált. A súlyosan károsodott természet az idő múltával kiheverte a szennyeződést és visszaállt a régi vegetáció.

Az első ítéletet a Veszprémi Törvényszék hozta: mind a tizenöt vádlottat bűncselekmény hiányában felmentette. A felmentő ítélet rövid lényege szerint a tározó azért szakadt ki, mert az alatta lévő iszapos altalaj megcsúszott. Az ítélet szerint tehát nem a vádlottak mulasztása, hanem – nagy valószínűséggel – a tervezés és a kivitelezés hibája okozta a gátszakadást. Ahogy az egyik szakértő mondta:

a X. számú tározóba már építésekor eleve bele volt kódolva a katasztrófa.

Az ügyész fellebbezett, így jött a másodfokú eljárás, melyben a Győri Ítélőtábla hatályon kívül helyezte a törvényszék felmentő ítéletét és arra utasította a Veszprémi Törvényszéket, hogy új eljárást folytasson le, de úgy, hogy ne ugyanaz a bíró tárgyalja a megismételt eljárást.

Zólyomi Csilla bíró kihirdeti az ítéletet a vörösiszap-katasztrófa ügyében indított büntetõper másodfokú tárgyalásán a Gyõri Ítélõtáblán. Fotó: Krizsán Csaba / MTI

Mivel a Veszprémi Törvényszéken nem volt olyan másik bíró, aki a törvény – különböző, ám nem mindig okos –  szabályai értelmében ne lett volna kizárva az eljárásból, az új elsőfokú eljárást a Győri Törvényszék folytatta le Dr. Németh Miklós tanácselnök vezetésével. A megismételt elsőfokú eljárásban a törvényszék

a veszprémi felmentő ítélettel szemben az érintett vádlottak nagy részének bűnösségét mondta ki.

És ezzel meg is indult az újabb jogi bonyodalmak sora. Nem lesz egyszerű mindezt közérthetően elmagyarázni, de kísérletet teszek rá.

A II. r. vádlott védője, Pál Helga részletesen megindokolt fellebbezésében két olyan eljárási hibára mutatott rá, amelyek közül egy is elég lenne egy újabb hatályon kívül helyezéshez. Ráadásul anélkül, hogy az ítélőtáblának vizsgálnia kéne az ügy érdemét, vagyis azt, hogy a vádlottak bűnösök vagy ártatlanok.

Hogy ez miként lehetséges, ahhoz muszáj lesz egy-két alapvető jogi fogalmat megismertetni a tisztelt olvasóval.

A Büntetőeljárási törvény sorolja fel azokat az okokat, amelyek lehetővé/kötelezővé teszik egy ítélet hatályon kívül helyezését. Azok az okok, melyek csak lehetővé teszik a hatályon kívül helyezést, úgynevezett relatív, míg azok, amelyek miatt kötelező hatályon kívül helyezni az ítéletet, úgynevezett abszolút hatályon kívül helyezési okok.

Az egyik ilyen abszolút hatályon kívül helyezési ok az, ha az eljáró bíróság nem volt törvényesen megalakítva. Ennek több variációja is lehet, ebben az ügyben azonban egy ilyen ok szerepel: egyszerűen fogalmazva,

a tanács elnökének nem volt felhatalmazása arra, hogy a vörösiszappert tárgyalhassa.

Bizonyos bűncselekményeket ugyanis csak olyan bíró tárgyalhat, akit erre Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke kijelöl. Egyebek között a közveszélyokozás bűntette is ebbe a kategóriába tartozik. Márpedig a vörösiszapper vádlottjait ezzel a bűntettel (is) vádolták. Az említett kijelöléseket, a speciális ügyekre kijelölt bírák nevét pedig a Bírósági Közlönyben nyilvánosságra kell hozni.

A védő nem volt rest, és a Bírósági Közlönyök alapján végignézte Dr. Németh Miklós bíró teljes pályafutását. Meg is találta a bíró egykori kijelölését, melyet 2004-ben az akkor még létező Országos Igazságszolgáltatási Tanács hozott. Ám akadt ezzel egy kis probléma. Handó Tünde ugyanis 2015 decemberében ugyancsak a Bírósági Közlönyben tette közzé a következő határozatát: „Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács határozatai 2016. január 1-től nem alkalmazhatóak.” Vagyis Dr. Németh Miklós kijelölése 2016. január 1-től hatálytalan, magyarul, nincs olyan kijelölése, amelynek alapján letárgyalhatta volna a vörösiszappert.

Németh Miklós bíró. Fotó: Krizsán Csaba / MTI

A történetet még az is színezi, hogy a védő – hogy teljesen biztos legyen a dolgában – az információs törvényre hivatkozva kérte a Győri Törvényszék elnökét, hogy a Németh bíróra vonatkozó közérdekű adatokat küldje meg számára. Mivel a törvényszék elnöke nem adta ki a kért adatokat, a védő beperelte a törvényszéket. A per ez ideig érdemben meg sem kezdődhetett, mert az OBH 45 nap (!) póthatáridőt kért válaszának elkészítésére, melyet – furcsa mód – meg is kapott.

Hogy mire kellhet Handóéknak 45 nap gondolkodási idő, az eléggé rejtélyes.

Mellesleg Dr. Német Miklós bíró október 16. napjával lemondott bírói tisztségéről.

A lényeg tehát az, hogy az ismert adatok alapján a második elsőfokú ítéletet olyan bíróság hozta, amely nem volt törvényesen megalakítva. Ez pedig nem csak a Büntetőeljárási törvénybe, de az Alaptörvénybe is ütközik, és így aligha kerülhető el ennek az ítéletnek a hatályon kívül helyezése. Különös tekintettel arra is, hogy a Kúria hasonló ügyben hozott döntésében szó szerint kimondta: amennyiben az első fokon eljárt tanács elnöke nem volt ilyen kijelölt bíró, a bíróság nem volt törvényesen megalakítva, így határozatát feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértéssel hozta meg.

De ez nem minden. Amikor a Győri Ítélőtábla hatályon kívül helyezte a vádlottakat felmentő veszprémi ítéletet, ezt azzal indokolta, hogy a veszprémi bíró nem indokolta meg kellően a döntését. Mi több, a tábla még meg is állapította, hogy a bizonyítási eljárással minden rendben volt, csak a megállapított tényállás indokai voltak hiányosak. Jogilag ez azt jelenti, hogy a tényállást a másodfokú bíróság is megalapozottnak találta.

Ehhez képest teljesen érthetetlen, sőt nem is törvényes az ítélőtáblának az a rendelkezése, hogy másik bírónak kell tárgyalnia az új elsőfokú eljárást.

A törvény ugyanis úgy szól, hogy csak akkor kell másik bírónak eljárnia, ha az eredeti ítélet megalapozatlan volt. Márpedig az ítélőtábla szerint sem volt az. De nem kell ahhoz jogásznak lenni, hogy egyszerű logikával is rájöhessünk, ki tudná jobban megindokolni a döntését, mint az a bíró, aki hosszú tárgyalási sorozat után, több száz tanú és szakértő meghallgatása alapján – a felsőbb bíróság által is elismerten – megalapozott tényállást állapított meg. Az ő mulasztása a másodfok szerint is mindössze annyi volt, hogy nem indokolta meg alaposabban a döntését. Akkor miért is másik bírónak kellene újra tárgyalnia az ügyet? Éppen hogy az eredeti bírónak kellene a saját döntését aprólékosabban megindokolnia, ám éppen őt zárják el ettől.

Ez sem egy új keletű megállapítás, hiszen erre nézve is van kúriai döntés. A Kúria elvi döntésben mondta ki, hogy a hatályon kívül helyező végzésben nem lehet arra hivatkozni, hogy azért kell másik bírói tanácsnak tárgyalnia a megismételt eljárást, mert „nem várható el, hogy ugyanaz a tanács a korábbiaktól eltérően mérlegelje a bizonyítékokat”. (Erre hivatkozott a Győri Ítélőtábla.) Az ilyen okfejtés „a bíróság érdemi döntésének befolyásolására lehet alkalmas, és mint ilyen durván sérti a bírói függetlenséget”.

De lépjünk tovább, ismét csak a józan logika segítségével. Ha törvénysértő volt az ügyet eredetileg tárgyaló veszprémi bíró kizárása a megismételt eljárásból,

akkor az is törvénysértő, hogy az ügy Győrbe került.

A törvény alapján kizárólag a Veszprémi Törvényszék illetékes a perben eljárni. Vagyis az, hogy a Győri Törvényszék tárgyalta le az új elsőfokú eljárást, még egy olyan további eljárási szabálysértés, amely miatt az új elsőfokú ítéletet hatályon kívül kellene helyezni.

A vörösiszapper megismételt elsõfokú eljárásának ítélethirdetése a Gyõri Törvényszék tárgyalótermében 2019. február 4-én. Fotó: Krizsán Csaba / MTI

És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy ha az eredeti – felmentő – ítélet megalapozott volt, miként hozhatott ugyanazon bizonyítékok alapján a másik bíróság bűnösséget megállapító ítéletet. De erről addig nem is kell elmélkednünk, amíg az eljárási szabályok többszörös megsértéséről nem dönt az ítélőtábla. Az abszolút eljárási hibákat ugyanis még azelőtt kell megvizsgálni, mielőtt a bíróság az ügy érdemével foglalkozhatna.

E hónap 4-én volt éppen kilenc éve, hogy a vörösiszap elöntötte Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. Nem kellene a bíróságoknak kicsit jobban elmélyedniük a törvényekben, hogy egyszer pont kerülhessen ennek az ügynek a végére?

Kiemelt kép: Varga György / MTI

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.