Belföld

Ártatlannak vallották magukat a vörösiszapper vádlottjai

Február 4-én hoz ítéletet a vörösiszapper megismételt elsőfokú eljárásában a Győri Törvényszék. A hétfői tárgyaláson az utolsó szó jogán felszólaló vádlottak mindegyike ártatlannak vallotta magát.

Az ügyész a novemberi perbeszédében órákon keresztül sorolta a vádlottak felelősségét, és azt, hogy miért következett be a tragédia. Elmondta, hogy a vörösiszap-tározó kazetta fala 2010. őszén átszakadt, amelynek következtében közel 2 millió köbméter lúgos hatású víz és vörösiszap kiömlött, közveszélyt előidézve. A katasztrófa tíz ember halálát, 227 ember sérülését, 427 személy ingó- és ingatlanvagyonának károsodását idézte elő, a vasúti közlekedést megzavarta, valamint természet- és környezetkárosodást okozott.

Az ügyész szerint a vádlottak tehát az eddigi legnagyobb ipari és ökológiai katasztrófát idézték elő. Hangsúlyozta, hogy a tervezési, kivitelezési és ellenőrzési hiányosságok miatt előállt katasztrófahelyzetbe nem avatkoztak be, és a veszély felismerését követően az értesítési kötelezettségüknek sem tettek eleget, továbbá nem nyújtottak segítséget a bajba jutott településeknek.

Az ügyészi álláspont szerint a vádlottak ugyan felismerték a gátszakadás lehetőségét a szivárgási foltok 2010. nyarán történt megjelenését követően, továbbá a tárolt víz lúgosságát és mennyiségét sem a valós nagyságban adták meg, a gát átszakadásának megelőzésére mégsem tettek semmilyen intézkedést, tehát a valóban jó karbantartási kötelezettségeiknek sem tettek eleget.A túlzott mennyiségű víz tárolása és annak magas lúgkoncentrációja az altalaj tönkremenetelét meggyorsította, ez pedig tulajdonképpen a katasztrófa bekövetkezésének meghatározó tényezőjévé vált. Az ügyész szerint a vádlottaknak kötelezettsége lett volna, hogy az eredmény bekövetkezését megakadályozzák, megelőzzék, illetve a katasztrófa bekövetkeztét követően eleget tegyenek értesítési kötelezettségeiknek.

Elmondta, hogy a gátszakadás után a vádlottak csak egymással beszéltek telefonon, és bár felismerték a katasztrófa nagyságát, hírzárlatot rendeltek el. Ha hatékonyan cselekedtek volna, akkor viszont számos sérülés elkerülhető lett volna, és az emberek vagyonában is lényegesen kevesebb kár keletkezik.

Az ügyész halált előidéző gondatlan közveszélyokozás, különösen nagy kárt okozó közveszélyokozás, valamint hulladékgazdálkodás és környezetkárosítás miatt tizenhárom vádlott bűnösségének a megállapítását és végrehajtandó börtönbüntetés kiszabását kérte a bíróságtól.

A vörösiszap-katasztrófa még 2010. október 4. napján történt, amikor a MAL Zrt. tulajdonában álló Ajkai Timföldgyár Ajka és Kolontár között létesített vörösiszap-tárolójának gátja átszakadt és a kiömlött anyag elöntötte Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely településeket.

Az ügyben tizenöt ember – köztük a cég egykori vezetői és több alkalmazottja – ellen emeltek vádat. A Veszprémi Törvényszék első fokon 2016. január 28-án bűncselekmény hiányában valamennyi vádlottat felmentette a vádak alól. Álláspontja szerint a katasztrófa oka „altalaj eredetű stabilitásvesztés” volt, ami miatt a töltés tönkrement. A másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla azonban 2017. február 6-án hatályon kívül helyezte a határozatot és új eljárást rendelt el.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.