Közös erőfeszítést kell tenni, hogy a gyerekek benn maradjanak az iskolarendszerben, különben szembesülnünk kell azzal, hogy ezt a nemzedéket mi tesszük tönkre
– mondta Setét Jenő polgárjogi aktivista a 24.hu-nak, miután a Roma büszkeség napját szervező egyesületek aláírásgyűjtésbe kezdtek azért, hogy a tankötelezettség korhatárát állítsák vissza 18 évre.
Az Idetartozunk Egyesület és a Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetsége az idén hetedszer megrendezett Roma Büszkeség Napján jelentették be az aláírásgyűjtés elindítását – erről először a Mérce írt. Az esemény jelmondatának azt választották:
Tanulni akarunk!
A polgárjogi aktivista szerint nem pusztán az államnak és a döntéshozóknak üzentek, hanem a cigány közösségnek is, hogy támogatnak minden olyan törekvést, ami a tanulásra irányul. Setét Jenő az eseményen azt mondta, a tankötelezettség visszaállítása önmagában is sok fiatalt az iskolarendszerben tartana.
A tankötelezettség korhatárát még 2012-ben szállította le az Orbán-kormány 18-ról 16 évre, az intézkedés következményei pedig könnyen számszerűsíthetőek: a 168 Óra egy, az Emberi Erőforrások Minisztériumában készült belső felmérésre hivatkozva még 2016-ban azt írta: egy 2014–2015-ben elvégzett módszertani kísérlet alapján a 2014. február 1-jei referencianapon
A lemorzsolódásnak persze több oka is van, de a belső anyag szerint ezek közé tartozik a 16 évre csökkentett tankötelezettségi korhatár is.
A KSH adatai is azt mutatják, hogy rengeteg fiatal esik ki a magyar oktatási rendszerből a tankötelezettségi korhatár leszállítása óta. Miközben a korai iskolaelhagyók (azok a 18-24 éves fiatalok, akik legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkeznek) arányát uniós szinten 10 százalékra szeretnék csökkenteni, Magyarországon ez a szám tavaly 12,5 százalék volt, ami a hatodik legnagyobb arány az uniós tagállamok között. E mutató értéke ráadásul 2010 óta 1,7 százalékponttal nőtt, miközben az EU-s átlag 3,3 százalékponttal csökkent.
Setét Jenő lapunknak azt mondta, mivel a tankötelezettségi korhatár leszállításával több tízezer gyerek esik ki a közoktatásból és marad végzettség nélkül, úgy gondolták, hogy tenniük kell valamit ez ellen, hiszen alapvetően úgy gondolják, a gyerekeknek az iskolában van a helyük, és a jelenleg lemorzsolódó fiataloknak is valamilyen végzettséggel kellene elhagyniuk az iskolarendszert, legyen az szakmunkás- vagy érettségi bizonyítvány.
Az lenne a normális, ha ezek a gyerekek nem a semmibe esnének ki, hanem használható tudással hagynák el az iskolapadot
– mondta.
Az aláírásgyűjtésre hétfőig 80 településről jelentkeztek aktivisták, akik segítenének a helyi gyűjtésben. A szervezők fejében nincs konkrét terv, mennyi aláírást szeretnének összegyűjteni, de reménykednek abban, hogy több tízezer is összejöhet majd végül. Az aláírásokat a kormányhoz juttatják majd el, és remélik, álláspontjuk meghallgatásra talál.
Bízunk a józan észben, ötvenezer gyermek évente nem játék, hiszen ők lesznek a mi jövőnk – mondta a polgárjogi aktivista. Mindeközben ráadásul évente nagyjából 50 ezer ember „tűnik el” a munkaerőpiacról nyugdíj, betegség vagy az ország elhagyása miatt, így a kieső munkavállalók helyett is szükség lenne képzett szakemberekre.
Az lenne a normális, ha ennek a felnövő nemzedéknek a tagjaiból jó asztalos vagy villanyszerelő lenne, illetve akár különböző egyetemekre mennének. Elemi érdekünk, hogy a fiataljaink minél tovább tanuljanak
– fogalmazott.
Ehelyett a lemorzsolódó fiatalok egy része az utóbbi években vagy a közmunkaprogramban kötött ki, vagy a fekete gazdaságban – azaz megfelelő képzettség hiányában gyakorlatilag élete végéig a társadalom peremére kényszerül. Mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy tavalyi adatok szerint 114 ezer magyar fiatal se nem tanul, se nem dolgozik.
Arra a kérdésre, mi a következő lépés, ha az aláírásgyűjtéssel nem érnek célt, az aktivista azt mondta:
addig kell mondanunk, amíg meg nem hallják és el nem gondolkodnak rajta. Nem nyugodhatunk bele, amíg nem az ötvenezer gyerek érdeke kerül előtérbe.
A tankötelezettségi korhatár csökkentését Pokorni Zoltán, Budapest 12. kerületének fideszes polgármestere, volt oktatási miniszter sem nézi jó szemmel, tavaly egy kerekasztal-beszélgetésen komoly kritikát fogalmazott meg az intézkedéssel kapcsolatban.
A tankötelezettség korhatárának 16 évre csökkentése valóban helytelen lépés volt. Joggal és okkal lehet szidni azt a kormányt, amelyik ezt megtette
– mondta Pokorni, aki úgy fogalmazott: „A pedagógusok jelentős része örömmel fogadta a tankötelezettségi korhatár leszállítását, mert így nem kell még két évig bajlódniuk a »problémás« gyerekekkel. Most látjuk, micsoda ára van: évente tízezer gyerek megy a lecsóba. Évente tízezerrel növeljük a majdani munkanélküliek és közmunkások táborát”.
Setét Jenő megjegyezte, hogy ennyi erővel teljesen felesleges ennyi pénzt elkölteni a magyar oktatásra, ha a rendszer eleve lemond több tízezer gyerekről. Az aktivista szerint ha bármilyen kampány nélkül ennyi helyszín csatlakozott idáig, akkor szervezetek keretek közt akár több száz települést is képesek lesznek megmozgatni.
Az aláírásgyűjtéssel egyúttal a roma közösségek hangját is szeretnék tolmácsolni, erre utal a „Tanulni akarunk” mottó is, hiszen Setét Jenő úgy véli: a roma fiatal nemzedék tanulni akar, csak ehhez lehetőségekre, esélyre van szükségük.
Megkerestük az Emmit, hogy tervezik-e felülvizsgálni a tankötelezettségi korhatárt, a minisztérium válaszában közölte:
A korhatár csökkentése nem jelenti azt, hogy a tanulónak kötelező elhagynia az oktatási intézményt 16 évesen, az iskola pedig nem szüntetheti meg egyoldalúan a diák jogviszonyát. Ez egy lehetőséget teremtett azoknak, akik inkább dolgozni akarnak.
Az Emmi szerint amikor 18 év volt a tankötelezettség korhatára, akkor is csak a gyerekek nagyjából 90 százaléka járt 18 éves koráig iskolába, ez az arány pedig a a minisztérium szerint érdemben nem változott.
Kiemelt kép: Balogh Zoltán / MTI
