Belföld
Young desperate man in casual clothes abandoned lost in depression sitting on ground street concrete stairs alone suffering emotional pain, sadness, looking sick in grunge lighting

Fiatalok munkanélkülisége: sokkal nagyobb a baj, mint amekkorának látszik

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

újságíró. 2018. 02. 20. 06:30

Korábban a témában:

Drámai a helyzet Magyarországon: van 114 ezer fiatal, aki se nem dolgozik, se nem tanul. A Nemzetgazdasági Minisztérium ennek ellenére sikeresnek ítéli az Ifjúsági Garancia Programot, amelynek célja a 25 év alatti fiatalok munkába állása. Meglehet, a kormány sikereket lát, ám a pályakezdők munkanélküliségi aránya magas, az OECD-átlag fölötti. Pedig az Európai Unió minden segítséget megad az előrelépéshez: a kormány a 2014-2020 közötti időszakban összesen mintegy 190 milliárd forintot használhat fel uniós forrásokból arra, hogy segítse a 25 év alatti nem tanuló és nem dolgozó fiatalok elhelyezkedését. Az ellenzék szerint viszont nem hatékonyan költik el a pénzt, így a befektetés nem hoz tartós javulást a fiatalok munkaerőpiaci helyzetében. Körképünk arról, az ellenzéki pártok mit tennének azért, hogy fiatalok tömegei ne szoruljanak a társadalom perifériájára, beléphessenek a munkaerőpiacra. A válaszokból kitűnik:

a baj alighanem még annál is sokkal nagyobb, mint amekkorának látszik, mert a közmunka, valamint a fiatalok külföldi munkavállalása elfedi a valóságot.

A legkönnyebb megoldást választották

Az Együtt arra hívta fel a figyelmet, hogy az EU viszonylag szabad kezet adott a program végrehajtásában, a nemzetgazdasági tárca viszont a legkönnyebb, ám hosszú távon legkevesebbet segítő utat választotta: bértámogatással próbál segíteni. Az LMP megemlítette, az itthoni program nem garanciális jellegű: nem biztosít 4 hónapon belül képzést, állást, szakmai gyakorlatot a fiataloknak. Ráadásul a programba bevont fiatalok egy része a közmunkaprogramban kötött ki, ami ellentétes az eredeti céllal. Szerintük a fiataloknak az iskola és a munka közötti átmeneti időben kell leginkább a segítség. Ekkor kell őket a lehető leggyorsabban végzettséget adó képzéshez vagy szakmai gyakorlathoz, munkához juttatni. Ehhez viszont más eszközökre van szükség.

Dány, 2017. január 11.
Közmunkások aprítják fel a Belügyminisztérium által meghirdetett tüzelőanyag-pályázat keretében elnyert támogatásból vásárolt tűzifát Dányban 2017. január 11-én. A minisztérium saját keretéből biztosít tüzelőanyag-támogatást az ötezer lakos alatti településeken élő rászorulóknak, a pályázat 180 ezer embernek jelent segítséget.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Közmunkások tűzifát aprítanak Dányban 2017. január 11-én. Képünk illusztráció
(Fotó: Kovács Tamás / MTI)

Angoltanulás, tankötelezettség

A Párbeszéd például az átképzést, a mobilitási és lakbértámogatást, az álláskeresőknek nyújtott személyre szabott támogatást, mentorálást helyezné a középpontba. A párt szerint a közoktatásban el kell érni, hogy minden magyar diák legalább középfokon tanuljon meg angolul 18 éves korára.

A Jobbik kivételével mindegyik párt kiemelte válaszában, hogy az iskolakötelezettség korhatárát azonnal vissza kell állítani 18 évre. A Párbeszéd a „problémás” diákok fejlesztéséhez, mentorálásához is pluszforrásokat rendelne. Minden gyereknek garantálnák az érettségi lehetőségét, és ingyenessé tennék az első diploma megszerzését.

Magasabb bér kellene

A Jobbik úgy látja, elsősorban nem a munkahelyek hiánya, hanem az alacsony bérek okozzák a gondot, emiatt nagy az elvándorlás. Megoldásnak a béruniót ajánlják, azaz szerintük az EU országaiban azonos munkáért egyenlő bért kellene adni.

Debrecen, 2013. szeptember 16.
Munkások dolgoznak a Grampet Debreceni Vagongyár Kft. üzemcsarnokában Debrecenben 2013. szeptember 13-án.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Bérunió: tényleg azt akarjuk, hogy az EU mondja meg, mennyit keressünk?
Pogátsa Zoltán és Csath Magdolna közgazdászt, valamint a kezdeményezést jegyző Jobbik képviselőjét kérdeztük, mi is az a bérunió, és mennyi esélye van annak, hogy meg is valósul.

Emellett a fiatal, pályakezdő vállalkozókat támogatnák, a pályakezdők alkalmazására adó- és járulékmentes kedvezményt adnának.

A fiatalokat ki kell zárni a közmunkából

Az Együtt Váradi András Alapítványa foglalkoztatáspolitikai vitairat-sorozatában önálló kiadványt szentelt a témának – javaslataikból néhányat ki is emeltek.

Járulékkedvezményt csak akkor kellene adni, ha a munkáltató már legalább egy éve sikeresen foglalkoztatja a fiatal munkavállalót. Az azonnali kedvezmény szerintük inkább rövid távú foglalkoztatásra ösztönöz és nem elég a fiataloknak a megkapaszkodáshoz.

De nincs az a járulékkedvezmény, amely a hatalmas munkanélküliséggel küzdő régiókban 16-17 éves funkcionális analfabétákat munkához segítene. Ezért nagyobb összegeket fordítanának a munkaügyi központok fejlesztésére és az oktatásra.

Fotó: Thinkstock

A tankötelezettségi korhatár felemelése mellett az Együtt azonnal megtiltaná, hogy 18 éves kor alatt közmunkába tereljék a hátrányos helyzetű fiatalokat. Azokat pedig, akik időközben kiestek a közoktatásból, visszaterelnék az iskolába, hogy érettségit szerezzenek. Az LMP-hez hasonlóan úgynevezett „második esély iskolákat” hoznának létre.

Aktatologatás helyett

A munkaügyi központoknak adott pluszforrásból reformot indítanának, mert szerintük most csak bürokratikus aktatologatás folyik, tartós eredmények nélkül. Egyedi segítséget szorgalmaznak, a tanulási lehetőségek ismertetésével, mentorok biztosításával, pályaválasztási tanácsadással. Ahogy ők látják, ezt a feladatot a magyar állam „meg akarta úszni”, pedig számos példa bizonyítja, hogy az Ifjúsági Garancia Program így tudna több eredményt elérni.

Megjegyezték: fontos mutató a NEET (nem dolgozó, nem tanuló fiatalok száma, aránya), de mivel a kormány foglalkoztatottnak veszi azt a több ezer 25 év alattit is, akiket közmunkásként alkalmaznak, nem ad pontos képet arról, mekkora a baj.

Képzés, képzés, képzés

A DK a magas iskolai lemorzsolódásban és a végzettség nélküli iskolaelhagyásban látja a fiatalok munkanélküliségének legfőbb okát. A számok csak azért nem drámaibbak, mert a közmunka és a külföldi munkavégzés elfedi a valóságot – jegyezték meg.

Fotó: Thinkstock

A 18 éves tankötelezettség visszaállítása és a lemorzsolódás csökkentése mellett a szakközépiskola időtartamát is növelnék. A ma munkanélküli fiatalok nagy részénél ők is pótoltatnák a hiányzó általános és szakmai képzést, fejlesztenék kompetenciáikat. A fiatalok vállalkozóvá válását, önfoglalkoztatását támogató programokat is indítanának.

Meg kell akadályozni a korai iskolaelhagyást

Az Együtthöz hasonlóan az LMP is megreformálná a munkaügyi apparátust. A munkaügyi rendszer képzéssel, pénzügyi tanácsadással, információs portállal, inkubátorházakkal segítené a vállalkozni akarókat. Lehetővé tennék a bevételarányos adózást is. Ingyenes nyelvi és informatikai képzést indítanának.

A sem nem tanuló, sem nem dolgozó fiatalok közül végzettséghez, szakmához juttatnák azokat, akiknek legfeljebb általános iskolai végzettségük van és munkát közvetítenének számukra a képzés befejezése után.

Iskolaelhagyás

A visegrádi országok közül Magyarországon messze a legmagasabb a korai iskolaelhagyók aránya (azoké, akik végzettség nélkül hagyják el az iskolarendszert). 2010 óta folyamatosan növekszik az arány, ma már 12,5 százalék, míg Szlovákiában vagy Csehországban ennek fele, 6-7 százalék. A mutató romlásában közrejátszott az is, hogy a tankötelezettségi korhatárt levitték 16 évre, hívta fel a figyelmet az Együtt.

A korai iskolaelhagyást szerintük nem lehet utólag kezelni. Országosan kiterjesztenék a korai fejlesztést biztosító Biztos Kezdet gyerekházak programot, és jobban bevonnák a családokat a foglalkozásokba. Biztosítani kell a tanodaprogram normatív finanszírozását a költségvetésben.

A hátrányos helyzetűeket oktató pedagógusoknak pótlékot adnának, és a munkájukat segítő szakembereket biztosítanának (iskolai pszichológus, szociális munkás, fejlesztő pedagógus, logopédus). Továbbá már a képzés során bevonnának pályaválasztást segítő szakembereket.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Budapest, 2018. június 5.
Bajkai István fideszes képviselő az egyes törvényeknek a jogellenes bevándorlás elleni intézkedésekkel kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslat, azaz a "Stop Soros" vitáján az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. június 5-én. A Pintér Sándor belügyminiszter által benyújtott törvénycsomaggal a kormány meg akarja akadályozni, hogy Magyarországból is bevándorlóország legyen.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.