Belföld
Szeged, 2018. december 20.
Veréb Zoltán, a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) Általános Orvostudományi Kar (ÁOK) Bõrgyógyászati és Allergológiai Klinika tudományos munkatársa egy PCR készüléken dolgozik a Szegedi Tudományegyetem új regeneratív medicina és celluláris farmakológiai kutatólaboratóriumában 2018. december 20-án. Korszerû sejtterápiás készítmények fejlesztésére alkalmas kutatólaboratóriumot alakítottak ki a Szegedi Tudományegyetemen 187 millió forintos uniós támogatással.
MTI/Rosta Tibor

Tényleg levágták a magyar kutatókat a tudományos vérkeringésről?

Kálmán Attila
Kálmán Attila

újságíró. 2019. 01. 14. 16:53

Vasárnap este kezdett el pörögni a Facebookon Demeter Márton kommunikációkutató bejegyzése arról, hogy az Elsevier tudományos kiadó megszüntette az összes magyarországi egyetem és kutatóintézet hozzáférését az általa kiadott folyóiratok cikkeihez, illetve több fontos publikációs adatbázishoz. Ezáltal elméletben az összes kutató és egyetemista elesett a kutatáshoz nélkülözhetetlen szakirodalomtól. Az Index alaposan utánajárt, hogy mit jelent a fontosnak tűnő változás.

Kiindulásként fontos tudni, hogy az egyetemek, kutatóintézetek általában csomagban fizetnek elő a különféle szakfolyóiratokra. Az előfizetések díjai azonban meredeken nőttek az elmúlt években annak köszönhetően, hogy néhány kiadó, például az Elsevier monopolhelyzetben van. Az előfizetői díjak annyira magasak lettek, hogy azok kifizetése már jó anyagi helyzetben lévő német vagy amerikai egyetemek költségvetését is jelentősen megterhelték.

Előbb csak a német egyetemek fogtak össze, hogy a fő bűnösnek kikiáltott Elsevier kiadványait bojkottálják, majd más európai tudományfinanszírozó szervezetek is beleálltak a harcba, és elhatározták, hogy 2020-tól minden általuk finanszírozott kutatás eredményét csakis azonnal, ingyenesen hozzáférhető formában engedik publikálni – írja az Index.

A magyar kutatók múlt péntekig csak a kívülálló érdeklődésével követték a fejleményeket, mert a magyarországi egyetemeken és kutatóintézetekben minden hallgató és alkalmazott hozzáfért az Elsevier által kiadott sok folyóirathoz a ScienceDirect adatbázison keresztül.

A hozzáférést az Elektronikus Információszolgáltatás (EISZ) Nemzeti Program tette lehetővé, amelyen keresztül az állam hatalmas összegeket fizetett az Elseviernek. A legutóbbi, 2018-as előfizetési díj 1,5 milliárd forint volt.

Az EISZ-iroda azonban nem tudott megállapodni a 2019-es előfizetési díjakról az Elsevierrel, és tavaly decemberben felálltak a tárgyalóasztaltól, a kiadó január 11-én lekapcsolta a hozzáférést az egész országban.

Szeretném hangsúlyozni, hogy ez nem „csak” a tudósok levágása volt a vérkeringésről – nekik ez a lépés azonnali és végzetes. De gondoljunk bele, hogy ezek után lehetetlen lesz korszerű ismereteket átadni a hallgatóknak, vagyis ez a minket padlóra küldő intézkedés olyan hatású, hogy a következő generációk tudásközösségeire is átszármazik

– írta Demeter Márton, aki azt is kifejtette, hogy szerinte az EISZ elrontotta a tárgyalásokat, és például a stadionokra költött százmilliárdokhoz képest ez pimf összeg.

Az Indexnek viszont több kutató úgy nyilatkozott, hogy nem a világvége, hogy péntek óta nem érhető el az adatbázis. A válaszok oka, hogy a legtöbben már alternatív forrásokból jutnak hozzá a szakirodalmakhoz, nem a monopol kiadón keresztül.

Az Elsevier kiadó által szolgáltatott digitális tartalmak és adatbázisok további áremelkedését többé nem tudjuk a költségvetésünkből finanszírozni. A múlt évben nyolc hónapon keresztül folyó tárgyalásokon azt az álláspontot képviseltük, hogy a nemzetközi trendekkel összhangban egy szerződésben kezeljük a publikációkhoz való hozzáférés és a nyílt hozzáférésű tanulmányok megjelentetésének költségeit. Sajnos az Elsevier ebben nem volt partner

– nyilatkozta a lapnak Urbán Katalin, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának osztályvezetője, az EISZ-iroda vezetője.

A cikkből kiderül, hogy a tudományos közösség gyakran illegális forrásból jut a szakirodalmakhoz, amelynek egyik oka, hogy a tudományos publikálás bizniszre nagyon rátelepedtek a nagy kiadók. A megoldást a jelenlegi modell megfordítása jelentheti, miszerint a kutatók fizetnének a publikálásért, amelyek ezután ingyenesen letölthetővé válhatnának.

Kiemelt kép: MTI/Rosta Tibor

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Magyarország végveszélybe került

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.