Jelentős támogatási szerződések vannak folyamatban, melyek ezt a jelentős veszteséget 2017 évben ellensúlyozni tudják.
Ezt ígérte a 2016-os évről tavaly leadott beszámolójában a veszprémi férfi kézilabdacsapatot működtető cég, a Veszprém Handball Team Zrt. Szükség is volt a nyugtatásra, mivel 2016-ban rekordveszteséget hozott össze az akkor BL-döntőt is játszó (azt nyert helyzetből elveszítő) csapat cége: 566 millió forintos mínuszt produkált. Az ellensúlyozás azonban nem jött össze, mert 2017-ben is tetemes, 355 milliós veszteséget termelt a klub.
És mivel a cég saját tőkéje újra a törvényi minimum alá esett, szükség lesz tőkeemelésre, azaz arra, hogy a céget tavaly tavasz óta tulajdonló, Mészáros Lőrinc vállalataival szorosan együttműködő Duna Aszfalt pénzt tegyen bele a kéziklubba. Ezt egy évvel korábban is meg kellett tenni az említett hatalmas veszteség miatt.
Pedig a Telekom-Veszprém háza tájára jóval nagyobb összegben érkezett támogatás szponzoroktól, akár direktben, akár tao-támogatás formájában, mint az előző évben. Erre utal, hogy ezeket az egyéb bevételek között kell számon tartani, és egyik évről a másikra lényegében megduplázódott ez a jövedelemforrás: 640 millióról 1,1 milliárd forintra hízott 2017-ben. Amíg azonban korábban elárulta a cég, hogy a nagyobb egyedi bevételek között mennyi volt a tao-támogatás (460 millió), a névadó szponzortól, a Telekomtól kapott apanázs (200 millió), illetve a kéziszövetségtől kapott juttatás (300 millió), addig a nemrég nyilvánosságra hozott beszámolóban ezekről semmilyen információt nem osztanak meg a nyilvánossággal. Hiába kérdeztük a céget, ahol már Mészáros jobbkeze, Csík Zoltán a vezérigazgató, a magyar férfi kézilabda fellegvárának tartott – az idén azonban a bajnoki döntőben a Pick Szegeddel szemben alulmaradó – csapat nem méltatott minket válaszra.
A kézilabda-szövetség adatai szerint azonban a veszprémi tao-támogatás összege nem emelkedett jelentős mértékben az előző évhez képest – vagyis elvileg a direkt támogatásnak kellett gyarapodnia (bár további támogatási igazolások elkönyvelésével még a taopénz is bővülhet). A csapat összességében így is a tao-támogatások egyik fő kedvezményezettje, csak a felcsúti futballcsapat múlja felül érdemben ezen a téren: a veszprémi kézilabdaklubhoz az elmúlt négy évben csaknem 3 milliárd forint érkezett a társasági adójuk egy részét az államkassza helyett a csapat zsebébe irányító nyereséges vállalatoktól. (Ez több, mint amennyinek a második számú futballklubkedvenc, a Mezőkövesd örülhetett.)
Azt sem ártana tudni, hogy a normál árbevétel (ahová a jegyértékesítésből, jogdíjakból, mezek eladásából származó bevételt szokás könyvelni) hogyan ugorhatott meg bő 500 millió forinttal, 2 milliárdról 2,5 milliárd fölé. A cég bevételei tehát jócskán megnőttek, ráadásul év közben eladta az egyik világsztárt, Aron Pálmarssont a Barcelonának, az akkori kósza hírek szerint 200-300 millió forint közötti összegért.
Az év vége felé ugyan vettek egy játékost, Petar Nenadicsot, úgy 150 millió forint körüli összegért, de ez messze nem ad magyarázatot a kiadások elszaladására.
Adhatott volna magyarázatot Kálomista Gábor, aki a tavaly tavaszi őrségváltásig a cég vezérigazgatója volt, de elzárkózott attól, hogy a pénzégetés miértjét részletezze. Kézilabdás berkekben régóta az a szóbeszéd, hogy kimagasló fizetést kínál a játékosok nagy részének a csapat, csak az arab befektetők pénzéből gazdálkodó francia PSG tud ilyen gázsikat fizetni.
Fotó: Bodnár Boglárka / MTI
Innen nézve még talán kapóra is jön a csapatot működtető cégnek, hogy csalódást keltő idényt zárt nemrég a Telekom Veszprém, a Bajnokok Ligájából már a legjobb 16 között kiesett, a bajnokságot elvesztette, így egyrészt a játékosok elestek a jó szereplés esetén járó prémiumtól, másrészt büntetés gyanánt a cég vezetői március végén jelezték: fizetésüknek a minimálbéren felüli részét a bajnokság végéig nem kapják meg a játékosok. Hogy ezt betartották-e kétséges, mint ahogy az is, hogy a minimálbért emlegető közlemény nem arra utalt-e, hogy a játékosok csak az alapfizetésüket (és nem a valódi minimálbért, amely annak töredéke: 91 770 forint). A hallgatásba burkolózó cég ez ügyben sem adott tájékoztatást.
Egy pozitív fejlemény fedezhető fel a számokban. A cég rövid lejáratú tartozása elkezdett csökkenni, a 2016. végi közel 1,8 milliárd forintról 1,4 milliárdra mérséklődött.
Kiemelt képünkön: A veszprémi Petar Nenadic, valamint a szegedi Alen Blazevic és Thiagus dos Santos a férfi kézilabda NB I Telekom Veszprém – MOL-Pick Szeged mérkőzésén a Veszprém Arénában
Fotó: Bodnár Boglárka / MTI
