Belföld

Óraátállítás: később kezdődhetne az iskola

A kormánypárti képviselők most sem vették napirendre az óraátállítás eltörlésének kérdését. Ha megtennék és a parlament elfogadná, talán az EU nélkül is megvalósíthatnánk, és később kezdődhetne az iskola.
Korábban a témában:

Idén 29-ére esik október utolsó vasárnapja, vagyis most vasárnap hajnali három óráról kettő órára tekerjük vissza az órák mutatóit. Ezzel kezdetét veszi a téli időszámítás. Az évi két alkalommal esedékes óratekergetés komoly stresszhelyzetet okoz az emberi szervezet számára, a krónikus betegek panaszai erősödnek, de álmosság, fejfájás, nyűgösség bárkin erőt vehet.

Egyesek biológiai órája hamar átáll, mások egy hétig is szenvednek, a felmérések szerint a magyarok túlnyomó többsége szabadulna az egésztől. Erre hivatkozva – és arra, hogy gazdasági előny ma már nem származik belőle – kezdeményezte tavaly Kepli Lajos, a Jobbik országgyűlési képviselője az óraátállítás eltörlését, és a nyári időszámítás véglegessé tételét.

Indoklás nélküli nem

2017. október 25-én a Jobbik ezt ismét megtette, de ahogy 2016-ban, úgy

az országgyűlés gazdasági bizottságában a fideszes többség ismét indoklás nélkül elutasította a kérdés napirendre tűzését

– mondta a 24.hu-nak Kepli Lajos.

A párt tavaly határozati javaslatként nyújtotta be az óraátállítás megszüntetésére vonatkozó indítványát, a parlament ezt tárgysorozatba vette, lezajlott az általános vita is, és ekkor még úgy tűnt: a kormánypárti képviselők sem zárkóznak el előle. Ezután a gazdasági bizottság elé került, itt kaphatott volna zöld utat az országgyűlési részletes vitára, majd a zárószavazásra.

Idén is ugyanaz történt, mint tavaly, vagyis miután Z. Kárpát Dániel napirendi pontként javasolta, a bizottság kormánypárti tagjai leszavazták, így a vita sem kezdődhet meg.

Kepli Lajos hozzátette: a miértre sem formális, sem informális úton nem sikerült magyarázatot kapnia.

Fidesz: Ésszerűtlen és gazdaságtalan

Mi is megpróbáltuk, a Fideszhez intézett kérdéseink lényege az volt, hogy támogatja-e az óraátállítás eltörlését, illetve képviselői milyen indokkal utasítják el a téma napirendre tűzését? Válaszaikat azonnal közöljük amint megérkeznek. Addig is Fónagy Jánost tudjuk idézni, aki áprilisban Kepli Lajos kérdésére válaszolva a Parlamentben  azt mondta, a kormány az ésszerűség és az alapvető gazdaságpolitikai érdekek miatt sem támogatja a javaslatot.

Az átállítással ugyanis mintegy 100-120 ezer megawatt energiát lehet megtakarítani. Az átállítás megszüntetése jelentős hatást gyakorolna a közösségi közlekedésre, nehézségeket okozna a vasúti, a közúti és légi járatok menetrendjében – hangsúlyozta akkor a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára.

Az uniónál is kell futni egy kört

Tegyük fel, a magyar társadalom tényleg egy emberként kiáll az óraátállítás eltörlése mellett, a népakaratot pedig honatyáink törvényesítik. Eltekintve attól, mennyi problémát szülne a gazdasági életben vagy utazások során, hogy félévenként más-más szomszédunkkal tartoznánk egy időzónába, van itt más is.

Korábban mi is írtunk róla, hogy a nyári évente két óraátállítást uniós irányelv írja elő, vagyis csak az EU jóváhagyásával törölhetnénk el. És itt kell megjegyezni, hogy a téli időszámítás az „eredeti”, ettől térünk el egy óra hozzáadásával nyáron, amikor is március utolsó vasárnapján eggyel előre tekerjük a mutatót.

Kepli Lajos jogász szakértők véleményére hivatkozva erre azt mondja,

az uniós irányelv nem teszi kötelezővé a téli és a nyári időszámítás alkalmazását, hanem csak arra terjed ki, hogy az átállás összehangoltan, ugyanakkor történjen minden évben. Hosszabb távon egyébként az lenne a cél, hogy az EU minden tagállama eltörölje.

Később kezdődhetne az iskola?

Kissé elméletibb síkra távolodva logikus, hogy először megfogalmazunk egy igényt, majd megnézzük, hogyan valósítható meg. Ám ismét csak elméletben: miért beszél mindenki a nyári időszámítás bevezetéséről? A jobbikos politikus nyilván sokak kapásból ideszúrt véleményét mondja azzal, hogy mert így télen is egy órával tovább lenne világos.

A legkeményebb napokon délután öt óra helyett hatkor állna be a sötét, ez pedig még bőven az emberek aktív periódusa, életvitel és egészség szempontjából is nagyon értékes egy órát nyernénk. Igen ám, de reggelente pont ennyit veszítenénk.

Nyári időszámítás szerint 2017. november 1-jén 7:26-kor kelne a Nap, december 15-én már 8:23-kor,és egészen február elejéig reggel nyolc óra után. Gyerek és felnőtt sötétben kezdené a napot, sőt hetekig még napkelte előtt becsöngetnének az iskolákban.

Ha a téli időszámítást alkalmaznánk egész évre, télen maradna minden úgy, mint most, nyáron viszont jó ideig hajnali négy előtt kelne a Nap, cserében persze előbb, már nyolc óra körül kezdene sötétedni. ha valakit napra és percre pontosan érdekel, itt lehet számolgatni, de ne feledjük, a táblázat téli és nyári időszámítás szerint hozza az időpontokat.

Nehéz kérdés, a mi lenne ha eltörölnénk kezdetű mondatot mindenki saját szája íze szerint fejezi be, ezért nagyon fontos még a szakmai és társadalmi egyeztetés. Kepli Lajos szerint nincs kőbe vésve, hogy ha javaslatuk gyakorlattá válik, akkor csakis a nyári időszámítás bevezetése jöhet szóba.

Ha mégis így lenne, nyilvánvalóan tenni kell a negatív következmények ellen például azzal, hogy akár a téli félévben, akár egész évre későbbre tolják a napi iskolakezdést.

Kiemelt kép: MTI/Kovács Attila

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.