Belföld
Nyíregyháza, 2010. október 28.
Dankó József, a Városüzemeltetési Kht. munkatársa állít át egy órát Nyíregyháza belvárosában. 2010. október 30-ról 31-re virradó éjjel térünk át a téli időszámításra; az órákat éjjel 3 órakor 2 órára kell állítani.
MTI Fotó: Balázs Attila

Nyári időszámítás: Európa 65 százalékát még meg kell győzni

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2016. 12. 05. 17:21

Korábban a témában:

Elkapkodni semmit nem kell, leghamarabb tavasszal születhet döntés

– mondta zárszavában a jobbikos Kepli Lajos az Országgyűlésben, az óraátállítás eltörléséről rendezett vita után. A tavaszi döntés – ha a parlament megszavazza – a kormányt fogja felhatalmazni, hogy dolgozza ki a szükséges lépéseket.

A gyakorlatban viszont ennek  – egyelőre – semmi jelentősége, leginkább egy “szándéknyilatkozatnak” tekinthetjük, miszerint Magyarország meg akarja szüntetni az évente kétszer esedékes óraátállítást és a jövőben a nyári időszámítást teszi állandóvá.

Csakhogy a téli és a nyári időszámítás alkalmazását uniós irányelv teszi kötelezővé, amit hazánk egyoldalúan nem írhat felül, csak ha eléri az uniós jogszabály megváltoztatását.

Két helyen is többségi támogatás szükséges

Ehhez először is többséget kell szerezni az Európai Unió Tanácsában, ami fő szabály szerint nem egyszerű 50 százalékot, hanem minősített többséget jelent. Vagyis az unió 28 országának illetékes szakminiszterei közül – rajtunk kívül – még legalább 15-nek kell támogatnia a nyári időszámításra való átállást.

Az “első lépés” tehát, hogy 16 uniós ország kormánya támogassa az óraátállítás eltörlését, mégpedig olyan országok, amelyek együttesen az Európai Unió lakosságának legalább 65 százalékát lefedik

– magyarázza a 24.hu-nak Lattmann Tamás nemzetközi jogász.

Ezen kívül biztosítani kell az Európai Parlament képviselőinek többségi támogatását is. Ez talán keményebb dió, hisz itt a tagországokból közvetlenül választott politikusok ülnek, kormánypártiak és ellenzékiek vegyesen. Ha a parlament is támogatja a kezdeményezést, már tényleg nincs akadálya az irányelv módosításának, de idáig eljutni nem könnyű.

Bármit is szeretnének a magyar politikusok, és hiába törölné el a magyarok 80 százaléka az óraátállítást, egyedül semmit nem tehetünk. Vagy az Európai Unió mind a 28 állama eltörli, vagy egyik sem.

És hogy eloszlassuk a félreértéseket: nem az időzónaváltásról van szó, vagyis hogy az átállással Magyarország a közép-európai zónából a kelet-európaiba lépne. Az EU a téli és nyári időszámítás alkalmazását teszi kötelezővé – amit a csatlakozáskor egyébként hazánk is elfogadott.

Megváltozott a világ: az idő pénz!

De mire is szolgálnak az időzónák? Kissé elvontan azt mondhatnánk, a modern társadalom alkalmazkodik ezzel a fizika törvényeihez és az ember biológiai lényéhez. Mert a rendszerben van két, emberi akarattól független tényező. Az egyik, hogy a Föld nyugati irányból kelet felé forog, így keletre haladva egyre korábbi időpontra esik a napkelte. A másik, hogy az ember világosban aktív faj, mert így faragta ki az evolúció.

A legalapvetőbb időmérési egység a nap, ami 24 órára oszt egy sötét és világos periódust. A 24-es egység az ókori keleten alakult ki, görög-római közvetítéssel terjedt el Európában, ám a XIX. századig szó sem volt a mai, pontos beosztásról.

Az emberek időhöz való viszonyát a természet időciklusai határozták meg, változást az iparosodás hozott. A fejlett, nyugat-európai régiók városlakóinak életét már a XIV. század végétől egyre inkább a mesterséges, óra szerinti beosztás határozta meg. Ahogy terjedt “az idő pénz” mentalitás, úgy vette át az irányítást az óra.

Helyi idők anarchiája

De csak nagyon lassan. A hagyományos, a “természeti időhöz” alkalmazkodó közösségekben és társadalmakban minden településen akkor volt dél, amikor a Nap a legmagasabban járt az égen – ezt akár egy földbe szúrt bottal is meg lehetett állapítani. A mai szemmel őrjítően lassú közlekedés, a természet ritmusát követő, helyhez kötött, elzárt csoportokban élő emberek számára nem is volt fontos, mit mutat az óra.

A helyi idők teljes anarchiájában rendet tenni először a vasúti menetrend miatt volt szükség. Kezdetben az egyes társaságok egy-egy nagyváros idejét alkalmazták, ez volt a vasúti idő. Ahogy azonban a vonalak szaporodtak, már ezeket is összehangolták, Magyarországon 1871-ben lett a menetrendben általánosan használt beosztás a budapesti idő.

A közlekedés óriási lendületű fejlődése beszűkítette a világot, a helyi idők káosza már nagyon komoly problémát jelentett, az egyes országok sorra vezették be a területükön érvényes zónaidőket. Rövidesen pedig szükségessé vált az időmérés globális szintű egységesítése.

15 fok pont egy óra

A kérdés már csak az volt, hol legyen a kezdőpont? A válasz az 1884-es Meridián Konferencián született meg: az angliai Greenwich városán áthaladó 0. hosszúsági körön. Ez lett a kiindulási pont, a Greenwichi középidő, angol rövidítéssel GMT. A 360 fok 24 egyenlő részre osztása pedig azt jelenti, hogy keletre haladva 15 fokonként egy órát kell adni a greenwichi időhöz, nyugat felé pedig egyet elvenni belőle.

Kis csavar a történetben, hogy mivel a GMT az “abszolút 0”, innentől mindkét irányba 7 fok és 30 perc adja ki a greenwichi középidő által lefedett 15 fokot.

Bárhol vagyunk a Földön, nyugat felé haladva 15 fokonként egy órával későbbre kell óráinkat állítanunk. Ez az időzónák egzakt meghatározása, amitől viszont egy adott időzónában lévő ország eltérhet.

A politika sokszor másképp dönt

Minden ország maga dönthetett, melyik időzónához akar csatlakozni. Ezért alakult úgy, hogy bár a GMT keleti határa gyakorlatilag keresztben metszi Európát, Nagy-Britannia és Portugália kivételével – a nyugat-európai országok is a kelet-európai időzónába (Central European Time – CET) tartoznak. Nyilvánvalóan a kontinens egységét figyelembe vevő gazdasági, politikai megfontolás eredménye.

Forrás: Wikipédia
Forrás: Wikipédia

És ez azt az érdekes tényt eredményezi, hogy bár az óra ugyanazt mutatja Kelet-Magyarországon és Nyugat-Spanyolországban is, Vigóban mégis két órával később kel fel a Nap, mint Tiszabecsen – a két város közti “távolság” kicsivel több, mint 30 fok. És annyival később is nyugszik.

A téli időszámítás alapján ez a mindennapi kezdés szempontjából lehet számunkra furcsa: Spanyolországban vak sötét van még, mikor reggel nyolckor becsöngetnek az iskolákban, Franciaországban általában csak reggel 9 órakor kezdődik a tanítás.

Ami Magyarországot illeti, minden tekintetben a kelet-európai időzónába tartozunk, ami ugye a keleti hosszúság 7,5 fokától a 22,5 fokáig fedi le bolygónkat. Hazánk északkeleti “csücske” épphogy átlóg a 22 fok 30 percet jelölő képzeletbeli vonalon.

Manapság, egészen pontosan 1961-től a GMT-t az egyezményes koordinált világidő, angol rövidítéssel az UTC váltotta fel, az időzónákat ez alapján határozzák meg: UTC+1, UTC+2 vagy UTC-1, UTC-2 ésatöbbi. Ez atomórákhoz szinkronizálja az időmérést, rendre kompenzálja a Föld lassuló mozgását, gyakorlati kiindulási pont.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

AUCKLAND, NEW ZEALAND - AUGUST 29:  Phil Taylor engages with his fans during the Auckland Darts Masters at The Trusts Arena on August 29, 2015 in Auckland, New Zealand.  (Photo by Michael Bradley/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.