A tavaszi óraátállítás után már vasárnap csökkent a villamosenergia-fogyasztás a szombatihoz képest. A Mavir kommunikációs főmunkatársa az M1 aktuális csatornán azt mondta: a nagyfeszültségű hálózatok üzemeltetőjeként a Mavir látja azt látja a fogyasztási adatokból, hogy “jócskán spórolunk” az óraállítással.
A cég szakemberei összehasonlítják az óraátállítás előtti napok és az óraátállítást követő napok villamosenergia-fogyasztási adatait; főleg az esti csúcsterhelés csökkent vasárnap. Berczelly Réka hangsúlyozta: egy nap körülbelül 1,5-3 százaléknyi villamos energia takarítható meg az óraátállítással, és ez a környezetre is jótékony hatással van.
Most télen olyan hideg volt, hogy “minden eddigi rekordot megdöntöttünk az áramfogyasztásban”, azt mérték, hogy 5,5 százalékkal több áram fogyott a télen Magyarországon, “mint eddig bármikor máskor”. Januárban volt a legmagasabb a fogyasztás.
Az EU minden országára érvényes óraátállítást Magyarországon egy kormányrendelet szabályozza az uniós irányelvekhez igazodva. Az energiamegtakarítási okokból Magyarországon 1985 óta folyamatosan, évente kétszer állítanak át órát, de – mint korábban megírtuk – lehet, hogy a most vasárnapi volt az utolsó óraátállítás.
A magyarok 80 százaléka egyébként jelenlegi formájában eltörölné az óraátállítást. Egy tavalyi felmérés szerint az ellenzők kétharmada a fix nyári időszámítás híve, 23 százalék a télire állna át, míg 13 százalék az időzónaváltást támogatná, amely keretében a greenwichi középidőhöz nem 1, hanem 2 órát adna.
A válaszadók fele a biológiai egyensúly felborulását, valamint a nehézkes átállást említi elsődleges problémaként. A téli időszámítás ellenzőinek fő érve a korai sötétedés: 10 emberből 4 számára a korai órákban jelentkező sötétséghez rossz közérzet társul, a résztvevők kétharmada pedig ilyenkor munka után már nem is nagyon megy a szabadba.
