Putyin múlt heti látogatása előtt kiderült, hogy a Debreceni Egyetem díszpolgári címet adományoz az orosz elnöknek. Putyin hétfőn nem vette át az elismerést, hanem 2018-ban újra Magyarországra látogat majd, akkor kapja meg személyesen.
A Debreceni Egyetem Alkotmányjogi Tanszéke jelezte, hogy elhatárolódik a szenátusi döntéstől, amit egyébként 90 százalékos többséggel szavaztak meg.
Az autokraták magasztalása elfogadhatatlan számunkra, mindennel ellenkezik, amit az egyetemi szakmai munkánk során képviselünk
– írták.
A döntéssel azonban nemcsak az alkotmányjogász oktatók nem értenek egyet. Az egyetem Facebook-oldalán előbb negatív értékelések sora jelent meg, majd az oldal kezelői egyszerűen megszüntették az értékelés lehetőségét. Azonban a kritikákat így sem tudták elhallgattatni, azóta is tucatjával érkeznek a felháborodott hozzászólások az oldalra.
Az Alkotmányjogi Tanszéken kívül a diákok egy csoportja is kifejezte egyet nem értését: még Putyin érkezése előtt petíciót indítottak a díszpolgári cím adományozása ellen, amit azóta több mint ezren írtak alá. A petíció készítője, Barna Eszter korábban a 24.hu-nak azt mondta, az egyetem hivatalos döntése jelen esetben egyet jelent a szenátusi döntéssel, pedig tud arról, hogy sokan felháborítónak tartják ezt a döntést.
Vajda Mihály Széchenyi-díjas filozófus, professzor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja pedig hétfőn jelezte: Putyin kitüntetése miatt szakít a Debreceni Egyetemmel.
A Debreceni Egyetem TTK Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszéke is kiadott hétfőn egy közleményt, mely szerint munkatársaik nagy többsége támogatja a Debreceni Egyetem ÁJK Alkotmányjogi Tanszék állásfoglalását Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin Civis Honoris Causa címmel történt kitüntetésével kapcsolatban.
A tanszék vezetője, a Debreceni Egyetem korábbi rektora, Fábián István a 24.hu-nak azt mondta, érzékeli, hogy elég nagy a felháborodás az egyetemen, a Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék oktatói közül
A Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék a Debreceni Egyetem egyik legnagyobb tanszéke, ezért Fábián István egy titkos szavazásra bocsátotta a kérdést. Miután az Alkotmányjogi Tanszék már kiállt az ügyben, ők már „csak” annyit tettek, hogy a szavazás eredményének megfelelően kimondták, egyetértenek az alkotmányjogisok nyilatkozatával.
A diákok által indított petícióról Fábián István annyit mondott, hogy egyszer ő is átfutotta az aláírók névsorát, és azt tapasztalta, hogy
Arra kérdésre, hogy tudnak-e máshogy tiltakozni, Fábián István annyit mondott, hogy elég korlátozottak a lehetőségeik. A tüntetés lehetősége lenne adott még, de úgy látja, ez a fajta önszerveződés azért nincs jelen az egyetemen.
A tanszékvezető valószínűnek tartja, hogy Putyin jövő évi látogatása alkalmából lesz valamilyen tüntetés az egyetemen, és szinte biztos abban, hogy ezen nagyon sokan megjelennek majd.
Az egyetem vezetősége még nem reagált a tanszék állásfoglalására, Fábián szerint lehet, hogy inkább az „elhallgatás taktikáját” választják. Úgy véli, akkor tesznek majd valamit, ha ennél is gyakoribbá válnak a tanszéki tiltakozások.
Nem úgy tűnik, mintha ők felmérték volna, hogy ez egy abszolút helytelen lépés
– jelentette ki Fábián István.
A tanszékvezető elmondta azt is, hogy a szenátusi szavazás megtörténtéről majdnem egy héttel később, egy volt évfolyamtársától értesült, miután a hír már a sajtóban is megjelent.
A szenátusi szavazás valamikor augusztus közepén volt, ami abszolút holtszezon az egyetemen. Az oktatók, egyetemi dolgozók jellemzően augusztus 20-ig mennek szabadságra, ilyenkor gyakorlatilag kihalt az intézmény.
Fábián István úgy látja, nagyon sokan nemtetszésüket fejezik ki a döntés miatt, de az is szembetűnő, hogy sokan nem merik vállalni a véleményüket, félnek a megtorlásoktól.
Sokan nem értenek ezzel egyet, a döntést sok kormányoldalhoz húzó ember sem támogatja
– jelentette ki a tanszékvezető.
Kiemelt kép: MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs
