Belföld

Villámgyorsan szült új ellenséget a Fidesz

Egy hónap elég volt ahhoz, hogy a Jobbikból és Vona Gáborból egyetlen Facebook-bejegyzés miatt nyugdíjasfaló legyen. Így próbálja megtartani a Fidesz kétmilliós szavazótáborának egyik oszlopát.

Gyurcsány, Soros, Vona. Mi a közös bennük? Első ránézésre nem sok, ha jobban belegondolunk, annál több.

A Fidesznek mindig kell valaki, akiről elhitetheti, szavazóinak félniük kell tőle. A fideszesek riogattak már Gyurcsánnyal (és az elmúlt nyolc év visszatérésétől), Sorossal (és a menekültekkel), most pedig Vonán (és a Jobbikon, illetve a mögötte álló erőkön) a sor.

A nemrég elhunyt kampányguru, a negatív kampányok mestere, Arthur J. Finkelstein tanította meg a Fidesznek, hogy a választók nem racionálisan, sokkal inkább érzelmi alapokon döntenek, és nem arról, hogy hová szavaznak, hanem arról, hová nem. Finkelstein azt vallotta, hogy a nyugati átlagszavazó alultájékozott és közönyös, a politika tehát a megtévesztésükről szól. A leghatékonyabb az, ha a politikus az emberek dühére próbál rájátszani, ehhez pedig az kell, hogy mindig legyen ellenségkép. Ahogyan mondta:

A politika ma nem racionalitásról, hanem érzelmekről és dühről szól vélte.

Egy ellenségképzés evolúciója

Egy hónappal ezelőtt, július 23-án írta ki Vona Gábor, a Jobbik elnöke a Facebook-oldalára – az Orbán Viktor tusványosi beszéde alatt történt incidensre reagálva, amikor nyugdíjasok gyűrűjében rántottak földre egy tüntetőt –, hogy „az ott álló viktoriánus nyugdíjasokon eluralkodott a lincshangulat.” Mintha érezte volna, hogy szavai hosszú életűek lesznek, bejegyzését azzal kezdte, akinek nem inge, ne vegye magára.

A Fidesz magára vette.

Írását Vona azzal folytatta, hogy egy dunaújvárosi fórumon többekkel beszélgetett, „de szinte kétpercenként káromkodva szavalta el a TV2 hazugságait egy-egy arra tévedt fideszes nyugdíjas. Húzták maguk mögött a kis bevásárló kosarukat, és ne szépítsük, a szemeikben gyűlölet lobogott, a szájukból pedig a szennyvíz folyt.” A végén azért hozzátette, minden tisztelete a nyugdíjasoké.

Fotó: Getty Images/Dan Dennison

Napok teltek el, amíg a Fidesz egyáltalán reagált, a Vona bejegyzését követő napokban csak olyanokkal álltak a közvélemény elé a kormánypárt képviselői, hogy „a magyarokra a veszélyt a baloldal jelenti”, vagy „a szocialisták azért támadják a miniszterelnököt, mert a „Soros-terv” végrehajtására készülnek”, esetleg „a szocialisták megint fűt-fát ígérgetnek a nyugdíjasoknak, hogy aztán becsapják őket”.

Három napnak kellett eltelnie, mire a Fidesz frakciója július 26-i közleményben megállapította:

a Jobbik rosszabb a szocialistáknál, ugyanis nemcsak ki akarja használni a nyugdíjasokat a kampány közeledtével, hanem még ki is gúnyolja őket.

Ez még csak Sneider Tamás Jobbik-alelnök nyilatkozatára adott reakció volt, aki korábban egy új nyugdíjrendszer szükségességéről beszélt. Azonban bocsánatkérésről, uszításról és gyűlöletbeszédről szó sem volt, a közleményben mindössze annyit jegyeztek meg, hogy a Jobbik elnöke felháborító stílusban élcelődik a „remegő kezű”, „kis bevásárlókocsijukat toló” nyugdíjasokon.

Másnapra, július 27-ére Halász János, a kormánypárti frakció szóvivője már Vona Gábor kérjen bocsánatot! címmel hirdetett meg sajtótájékoztatót. A szóvivő tűrhetetlennek és elfogadhatatlannak nevezte, ahogy „Vona Gábor (…) a nyugdíjasokon gúnyolódik”, és „tűrhetetlen stílusban minősítgeti őket”.

És innen nem volt megállás.

Július 29-én a Fidesz bevetette az Idősek Tanácsát is, amely szintén visszautasította Vona szavait. „Az idősek, a nyugdíjasok nevében visszautasítjuk a beszéd minden elemét, mert megkérdőjelezi a nyugdíjasok személyes értékválasztásának képességét, s azt sugallja, hogy a történelem számos nehéz korszakát átélt emberek a saját megélt tapasztalataikat mellőzve befolyásolható, személytelen, döntésképtelen tömeget alkotnak.” A közleménynek nem volt aláírója, kiadóként az Idősek Tanácsát tüntették fel, aminek megvolt az oka.

Egy 2014-es kormányhatározat értelmében az Idősek Tanácsának elnöke Orbán Viktor miniszterelnök, alelnöke az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára (Novák Katalin, aki a Fidesz alelnöke lehet), 12 tagját pedig a miniszterelnök kéri fel.

Fotó: MTI/Kovács Tamás

Halász János másnap ismét kiállt és azt mondta, hogy a Jobbik elnöke hárommillió időskorút sértett meg. (Azzal együtt, hogy a KSH 2016 decemberi adatai szerint Magyarországon 2 014 666 az öregségi nyugdíjasok száma.)

Július utolsó napján Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója arról beszélt, Vona nem veszi emberszámba a nyugdíjasokat, illetve a Nyugdíjasok Szociális Fórumának elnöke is megszólalt. Semmelweis Ferenc a köztévén azt mondta, aki így nyilatkozik, az méltatlanná válik arra, hogy egy olyan formációt vezessen, amely szavaibam polgári, nemzeti, keresztény Magyarországot akar. Semmelweis szavairól a Tények is beszámolt.

Semmelweis szervezetükről később egy videóban azt mondta, két és fél éve jöttek létre, országos hálózatot építenek, de egy gyors Google-kereséssel kiderül, valós tevékenységük ritkás, vidám ferencvárosi teadélutánon, egész napos, budaörsi nyugdíjasoknak tartott anyák napi ünnepségen, nagykőrösi önkormányzati rendezvényen, törökbálinti idősek napján látni őket.

Vona július utolsó napján válaszlevelet írt az Idősek Tanácsának. Nem kért bocsánatot.

Attól tartok, hogy a Tanács tagjai a teljes bejegyzést nem olvasták el, csupán a kormányközeli sajtóban kiragadott és félremagyarázott mondatokat hallhatták. Tisztelettel arra kérem Önöket, hogy a levél alatt bemásolt bejegyzést olvassák el teljes terjedelemben. Látni fogják, hogy abban semmiféle nyugdíjasokat általánosan sértő megjegyzés nem található, hanem éppen ellenkezőleg, az ellen emelem fel a szavam, ami ellen Önök is, hogy az egész életüket tisztességgel ledolgozó, az országot már többször újjáépítő embereket a politika kihasználja.

Augusztusra aztán, ha lehet, még nagyobb fokozatra kapcsolat az ellenségképző propagandatempó.

Novák Katalin levelet írt Vonának. „Kérem Öntől, hogy hagyja békén a nyugdíjasokat! (…) Idős emberek tömegeiről feltételezi, hogy képtelenek az érett gondolkodásra, hogy radikalizálódtak, hogy agresszívek. Az Ön által használt jelzők sértőek, egyes kifejezések stílusát nem is minősíteném. Magam is úgy gondolom, hogy tartozik egy bocsánatkéréssel.”

A hónap elején végre a KDNP is megszólalt, Soltész Miklós, a párt alelnöke, egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár sem mondott mást, mint hogy a Jobbik első embere méltatlanná vált az idősek képviseletére, kérjen bocsánatot.

Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Augusztus 7-én Vona nyílt vitára hívta Orbánt, a téma a nyugdíjasok helyzete lett volna, a Fidesz viszont csak annyit reagált, a Jobbik megint mást beszél és mást cselekszik, hiteltelen, Vona pedig hetek óta képtelen a bocsánatkérésre. Még aznap a nyilvánosság elé állt a Kormányzati Tájékoztatási Központ megtestesítője, Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára is. Nem meglepő, amit mondott: „Vona Gábornak minden magyar nyugdíjastól bocsánatot kell kérnie.”

Aztán megint Hídvéghi Balázson volt a sor, augusztus 9-én Nyitrai Zsolt követelt bocsánatkérést, 10-én Budai Gyula, 13-án pedig Kósa Lajos állt ki azzal, hogy a Jobbik megjelenésével egy addig nem létező „kocsmapolitikai stílus” jelent meg. A sajtótájékoztatókról a jobboldali média nem szűnő lelkesedéssel számolt be.

Augusztus közepére Századvég-felmérés is készült Vona bejegyzéséről. A kormányközeli intézet felmérte,

a lakosság 56 százaléka értesült Vona véleménynyilvánításáról.

A bejegyzés szövegének ismeretében a válaszadók 74 százaléka sértőnek tartja Vona mondatait a nyugdíjasokra nézve, és a megkérdezettek több mint kétharmada (69 százaléka) szükségesnek tartja, hogy Vona bocsánatot kérjen a nyugdíjasoktól.

Hollik István 19-én másodjára is kiállt és sürgette a bocsánatkérést. 21-én újrázott Kósa is, úgy fogalmazott, Vona úgy belegázolt az idősekbe, mint 1990 óta senki, de „az nem jön ki a száján, hogy (…) elnézést kér, mert a neveltetése idáig nem terjed ki”.

Ez volt az utolsó momentum, mielőtt 21-én kiderült, kampányt indít a Fidesz Vona bejegyzésének farvizén, hogy „informálja” a nyugdíjasokat arról, milyen megengedhetetlen kifejezéseket, sértő jelzőket használt Vona.

Tíz napon keresztül telefonon és emailben keresik meg azokat, akik korábban felhatalmazást adtak a Fidesznek a kapcsolattartásra, például egy aláírásgyűjtő akció során.

„Jó napot kívánok, a Fidesz nevében keresem. Azért hívom, mert önnek is tudnia kell, hogy Vona Gábor, a Jobbik elnöke megsértette a nyugdíjasokat. Azt mondta róluk, hogy szennyvíz folyik a szájukból, magukból kivetkőzve ugranak egymásnak, vért akarnak ontani remegő kezeikkel, és trágárul ordibálnak. Ez felháborító! A Jobbik szégyellheti magát! Nem először fordítanak hátat az időseknek, nem először sértegetik őket. Vona Gábor kijelentése csak a legutóbbi példa. Ne felejtsük el, emlékezzünk erre, amikor majd szavazunk! Köszönöm, hogy meghallgatott”

hallható a telefonban.

Kellenek a nyugdíjasok

Természetesen megvan a magyarázata annak, hogy a legújabb ellenségkép Vona és az ő nyugdíjasokról szóló nyilatkozata lesz. A Fidesznek fontos szavazói réteg a nyugdíjasoké, tábormegtartó lehet az, ha az idősek látják, a kormánypárt „megvédi” őket.

Fotó: AFP/Kisbenedek Attila

Amikor a Jobbik bedobta az ötletét, hogy elvenné az írni-olvasni nem tudóktól a szavazati jogot, a Publicus Intézet megállapította, ma nagyjából 2,2-2,4 millió választókorú embernek van mindössze alapfokú vagy alacsonyabb iskolai végzettsége, közülük nagyjából 400 ezer nem fejezte be a nyolc általánost. Több mint a felük 75 évnél idősebb.

Az elmúlt négy hónap összevont adatai alapján az alacsonyan iskolázottak körében a teljes népességhez viszonyítva magasabb a Fidesz (+6 százalékpont), az MSZP (+1 százalékpont) és a DK (+1 százalékpont) támogatottsága, és alacsonyabb például a Jobbiké (-4 százalékpont) és az LMP-é (-2 százalékpont). Vagyis bármilyen iskolázottsági cenzus (ami összefügg az életkorral is) bevezetése a Fideszt, az MSZP-t és a DK-t érintené kedvezőtlenül, a Jobbikot, az LMP-t, a Kétfarkú Kutya Pártot és a Momentumot kedvezően.

Vonának nem sikerült jól reagálnia a Fidesz támadásaira, sokáig úgy tűnt, csak túl akar lenni az egészen, vagy egyszerűen nem számított arra, hogy egyetlen Facebook-bejegyzésére a Fidesz hetekig tartó kampányt szervez. Amikor a pártelnök válaszolt az Idősek Tanácsának, nem emelte ki, hogy annak Orbán a vezetője. Nemrég pedig a Képviselői Irodaházba hívott össze egy nyugdíjas kerekasztalt, amiről mindössze a Facebook-oldalán számolt be.

Vona helyett Simicska

Könnyen lehet, hogy az igazi ellenségkép nem is Vona Gábor és a Jobbik, hanem Simicska Lajos, akivel Orbán Viktor felépítette és évekig működtette azt, amit ma nemzeti együttműködés rendszereként ismerünk. Erről beszélt Török Gábor is a Magyar Narancsnak adott interjújában, amikor azt mondta, „ha a Fidesz fél valakitől, az nem Soros, Botka vagy Vona, hanem Simicska. Ha van teljesen kiszámíthatatlan elem a kampányban, az ő lehet.”

A Republikon Intézet egy korábbi kutatása szerint a csaknem félmilliós tábort kitevő vidéki, vallásos Fidesz-szavazók jellemzően idős, alacsony végzettségű, rossz anyagi körülmények között élő emberek, akik jobboldaliságuk és konzervativizmusuk mellett nagyon erősen társadalmi-jövedelmi egyenlőséget követelnek.

Az Integrity Lab is arra jutott egyik kutatásában, hogy miközben a Fidesz támogatottsága alapvetően nem változott, a szavazótábor belső összetétele jelentősen átalakult az elmúlt kilenc hónap során. A kormánypárt folyamatosan veszített fővárosi és diplomás szavazókat: az előbbiek aránya a táboron belül 19-ről 10 százalékra, az utóbbiaké 17-ről 10 százalékra csökkent a negyedévenkénti pillanatképek alapján. Tehát míg 2016 nyarán tízből két fideszes volt budapesti és három élt községben, április végén ez tízből egy fővárosi és négy községi szavazót jelent.

Ezzel szemben a Jobbik tábora fiatal, ez a párt a legnépszerűbb a fiatalok körében, egy 2016-os őszi Závecz-felmérés szerint az ötven év alattiak szavazatainak 15 százalékára számíthat, míg az ötvenes korosztályban csak 13 százalékéra, a náluk idősebbeknél pedig mindössze 5 százalékra. Korábban a Tárki is megvizsgálta a pártok életkori összetételét, arra jutottak, hogy 2013-ban és 2014-ben a 60 év felettiek közel fele (49 százaléka) Fidesz-szavazó volt, a baloldal csak valamivel több mint harmadukat (36 százalék) tudta megnyerni.

A Jobbik szavazói meglehetősen iskolázottak, az érettségizettek között felül, az iskolázatlanok között alulreprezentáltak, szavazóik tipikusan nem a vesztesek közül kerülnek ki: nem szegények, nem iskolázatlanok, nem idősek. (Erről bővebben a már említett Tárki-kutatás mellett Karácsony Gergely és Róna Dániel értekezésben olvashat.)

Megkérdeztük erről Reiner Rolandot, az LMP-nek tanácsokat adó Integrity Lab kutatásvezetőjét arról, sikeres lehet-e a Fidesz Vona-ellenes kampánya. Szerinte

a Fidesz célja az lehet, hogy nyomás alatt tartsa a Jobbikot.

„Láthattuk már korábban is, például a menekültválság idején, hogy Vona pártja akkor nem tud növekedni, ha reagálniuk kell valamire.”

Az elemző a 24.hu-nak azt mondta, Orbán Viktornak és pártjának már az siker, hogy Vonának folyamatosan reagálnia kell a Fidesz támadásaira, így pedig kevesebb szó esik a Jobbik saját témáiról, például a bérunióról. Bár a téma Reiner szerint hamarosan lecseng, mert már nincs benne több, de a cél egyértelmű: egyben tartani a Fideszre szavazó nyugdíjasokat.

Kép: Getty Images Hungary / AFP / Pörneczi Bálint

Kiemelt kép: Vona Gábor beszédet mond pártja 16. országos kongresszusán. MTI / Szigetváry Zsolt

Ajánlott videó

Olvasói sztorik