Az Országgyűlés jövő hétfői ülésén elfogadhatják a Malév és a Budapest Airport privatizációját vizsgáló bizottság jelentését, valamint a tervek szerint szavaznak a médiatörvény módosításához benyújtott módosító indítványokról. Ezt követi várható az alaptörvény negyedik módosításának végszavazása.
A kormánypártok február 8-án benyújtott alkotmánymódosító javaslata az Alkotmánybíróság (Ab) által korábban megsemmisített átmeneti rendelkezések többségét beemelné az alaptörvénybe. Érvelésük szerint az AB nem tartalmi véleményt mondott a szabályokról, hanem elfogadásuk módját kifogásolta. Az előzetes választási regisztrációt nem fogja tartalmazni az alaptörvény, a kampánykorlátozások egy részét viszont igen, a javaslat szerint.
Az előterjesztés elfogadásával az alaptörvény tavaly januári hatálybalépése előtt meghozott AB-határozatok hatályukat vesztenék. Az alkotmány része lehet a kommunizmus elítéléséről szóló nyilatkozat, amely azonban már nem említené az MSZP utódpárti felelősségét.
Fotó: Neményi Márton
Az alaptörvénybe írnák, hogy törvény vagy helyi önkormányzati rendelet jogellenessé nyilváníthatja, hogy bárki közterületen éljen, illetve kimondanák, hogy a felsőoktatási tanulmányok állami finanszírozásának törvényi feltétele lehet a későbbi magyarországi munkavállalás. Az alkotmány családdal kapcsolatos cikkelyének javasolt kiegészítése szerint a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony lesz.
Tegnap egy nem uniós szervezet, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács főtitkára az alkotmánymódosítás elhalasztására szólította fel a magyar kormányt, mert úgy véli, a tervezett változtatások ellentétesek a jogállamiság elvével.
„Aggályosnak tartom az alkotmánymódosítás összeegyeztethetőségét a jogállamiság elvével” – áll Thorbjorn Jagland szerdai nyilatkozatában. A főtitkár szerint a magyar kormány újra be akarja vezetni azokat az átmeneti intézkedéseket, amelyeket az Alkotmánybíróság megsemmisített.
Az alaptörvény küszöbön álló, negyedik módosítását górcső alá fogja venni az Európai Parlament illetékes, alapjogi, bel- és igazságügyi bizottsága is, amely csütörtökön a magyarországi demokrácia és jogállamiság helyzetéről szóló munkadokumentumról vitázott.
Navracsics Tibor csütörtökön válaszlevélben magyarázta el a magyar kormány álláspontját.
