Belföld

Bérletem van, csak vonat nem lesz

Április közepétől lép életbe az új, jelentősen ritkított vasúti menetrend. Sokak, főleg a kistelepülésekről dolgozni járók élete még nehezebb lesz. Körkép a végekről.

Korábban a témában:

Több mint 400 vonatjárattal karcsúsítja menetrendjét a MÁV jövő héttől.

A zalai, Lenti és Zalaegerszeg közé eső térségben lévő Gutorfölde és sok más település is a nagy vesztesek közt van. A települést jelenleg érintő 18 vonatból összesen 8 marad, ami 60 százalékos leépítés – mondja Nyakas István polgármester. A munkába járók és az iskolások dolgát nehezítik meg a legjobban.

A polgármester szerint a reggeli busz már most is tömve van Gutorföldénél Lenti felé, ha ráeresztik a további tömeget, azt nem bírja el. (Arról pedig nem érkezett hír, hogy a Volán újabb buszokat állítana be.) Kifogásolják, hogy semmilyen egyeztetés nem előzte meg a ritkítást, pedig ők legalább javaslatot tudtak volna tenni, melyik járatokról tudnának lemondani.

További felvetése is van a polgármesternek: a korábban megvásárolt 30 kilométeres körzetre szóló vonatbérlet, ami 21 ezer forintba kerül, gyakorlatilag használhatatlan lesz. Pont azok a vonatok esnek ki, amelyeket a munkába járók használtak – mondja. 


A polgármester szerint azok a gyerekek, akik Lentibe járnak, egyszerűen nem tudnak majd 8-ra beérni, csak 9-re. Kérdés, az iskola ezt mennyire tolerálja majd. Ráadásul visszafelé csak este ötkor lesz majd vonat. De akad más extrém példa is ezen a vonalon. A 18 kilométerre lévő Lentibe, mivel nincs is busz a reggelin kívül, átszállással 3 óra alatt lehet eljutni. Érkeznek javaslatok, hogy reggel menjenek munkába vonattal a dolgozók, este meg busszal vissza a dolgozók – mondja -, azonban két bérletet nem tudnak megengedni maguknak a 70 ezres fizetésből. Már az is megoldás lenne, ha Volán elfogadná a vasutas bérletet.

Inkább kimaradnék belőle

A Zalaszentiván kifejezetten vasutas község, a lakosság jelentős része jelenleg is MÁV-os – mondja a település polgármestere Dormán MIklós. A többség a vasúti kiszolgáló üzemágban dolgozik, így talán a munkahelyük nem vész el, mert a szerviz és irányítási feladatokra a vonalakon továbbra is szükség van. A polgármester hozzátette, náluk inkább a hosszú távú utazás nehezedik meg jelentősen, sokan tanulnak Pécsett, nekik lesz nehezebb az oda és hazajutás. Úgy tudja egyébként, hogy a jelenlegi vasúti forgalom kétharmada kiesik majd.

Az ország másik végén is gyakorlatilag ugyanazok a panaszok. Diósjenő község polgármestere, Tóth János azt mondja, mondhatná, hogy ők még jól jártak, mert a Vácról érkező vonalon nem történt rikítás. Csak a Balassagyarmat felé közlekedőknek lett rosszabb a helyzetük, szerencsére ebbe az irányba járnak kevesebben a háromezer fős községből. De azok a diákok, akik Balassagyarmatra járnak iskolába, az igencsak korai 6 óra 14-es vonattal kénytelenek menni. Megjegyzi, nem értik a környékbeli polgármesterekkel egyetemben, hogy a vasutat miért nem fejlesztik, miközben az uniós források is környezetet kevésbé terhelő közlekedést támogatják. A polgármester szerint ha a Malévra nem kéne kifizetni 1000 milliárdot, a 3700 önkormányzat mindegyikének 270 millió forint juthatna fejlesztésre.

Olyan polgármester is akadt, aki azt nyilatkozta, fogalma sincs, milyen ritkítások lesznek, és ezeknek milyen hatásuk lesz, ő inkább kimaradna ebből az egészből. Ami azért mindenképpen furcsa hozzáállás a helyi lakosság érdekeit képviselő hivatalos személytől.

8 milliárdot spórol

A járatritkítást a pártok és más szervezetek is változatos módon támadták. Az LMP szerint a vasútnak olyan magasak a fix költségei, hogy járatritkítással, illetve vonalbezárással alig lehet valódi megtakarításokat elérni. A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) szerint az intézkedések háttere minden szakmai alapot nélkülöz, pusztán annyi történt, hogy – ismét – felállítottak egy öncélú járatszámkorlátot, és “addig húzogatták ki a vonatokat, ameddig a szükséges teljesítménycsökkentés – papíron – össze nem jött”. A sínek így ismét tele lesznek fantomvonatokkal, utast nem szállító szerelvénymenetekkel – írják.

A minisztérium szerint az április közepétől nem közlekedő vonatok az utasszámlálások alapján kihasználatlannak bizonyultak, a meglévő autóbuszos kínálattal helyettesíthetők. A menetrendi kínálat összehangolása során fontos szempont volt, hogy a változásokkal eszközök, járművek szabaduljanak fel, a mozdonyok, kocsik, motorvonatok átirányításával magasabb színvonalon lehet kiszolgálni a másutt fokozottabban jelentkező utazási igényeket.

A vonatközlekedés minden jelenleg működő viszonylaton fennmarad az áprilisi menetrendváltozások után is. Minden menetrendi intézkedés kedvezőbb finanszírozás fennállása esetén bármikor visszafordítható. Az intézkedésekkel 2012-ben az előzetes számítások szerint mintegy 8 milliárd forint takarítható meg a helyközi közösségi közlekedésben – közölte a szaktárca.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.