„Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 2012. január közepétől kampánnyal népszerűsíti a magyar államkötvényeket. A kampány célja, hogy megismertesse a lakossággal a Prémium Magyar Államkötvényt” – válaszolta az FN24 kérdésére a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Az NGM Kommunikációs Titkárságát azt követően kerestük meg, hogy a Népszava csütörtökön arról számolt be, állampapír-vásárlásra buzdító felhívás olvasható a közszférában dolgozók februári fizetési papírjain.
“Tisztelt Munkavállaló! Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy kedvező, akár évi 9,3 %-os kamatozású Prémium Magyar Államkötvény vásárolható a Magyar Államkincstár Állampénztári Irodáiban.” Ezzel a szöveggel és a részleteket ismertető honlap címének megadásával bírná állampapírjegyzésre a kincstár azokat, akik onnan kapják járandóságukat – írta a lap, hozzátéve, hogy a “Békekölcsön” jegyzése több mint ajánlatos. Az utóbbi napokban a közszolgák főnökei több helyen jelezték: elvárják, hogy fizetésük egy részéből állampapírt jegyezzenek a munkavállalók. Ez a Népszava szerint példátlan és alighanem versenytörvény-ellenes.
Nem mindenkinek jár egyedi befektetési ajánlat
Gyors felmérést végeztünk szerkesztőségünk közszférában dolgozó ismerősei között, hogy kiderítsük, pontosan hány munkavállalót érinthet az Államkincstár kampánya, és valóban kell-e presszióval számolniuk az alkalmazottaknak.
Felhívtunk egy, a Magyar Tudományos Akadémiánál, a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-nél dolgozó közszolgát, valamint három egyetemi tanárt. Mint kiderült, egyikük fizetési papírján sem szerepel a kincstár felhívása, a kötvényjegyzési lehetőségről tőlünk értesültek először. Egybehangzóan állították: főnökük nem jelezte, hogy fizetésük egy részéből vásároljanak állampapírt, mint ahogy dedikált alaptörvény-rendelésre sem kötelezték őket. (A Népszava cikke erre is kitért.)
Más volt a helyzet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban, a Nemzeti Közlekedési Hatóságnál és a Heves Megyei Kormányhivatalnál. Valamennyi intézmény munkatársa megerősítette az FN24 kérdésére, hogy fizetési szalagjukon valóban ott volt a „kedvező ajánlat”. Azt mondták, nagyon meglepődtek, amikor meglátták az államkötvényről szóló kiegészítést, de azon túl, hogy felhívták rá a figyelmüket, nem került szóba és nem erőltették a vásárlást.
Plakát az 50-es évekből (Forrás: Világszám.hu)
Elbocsátási indok: bizalomvesztés
Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke lapunktól értesült a „Békekölcsönről”. Szerinte a jegyzésre buzdító felhívás nem jogi, sokkal inkább erkölcsi szempontból kifogásolható. „A megváltozott munkajogi szabályokból kiindulva a munkáltató felől akár ürügy is lehet a bizalomvesztésre, ha alkalmazottja nem mutat hajlandóságot az államkötvény vásárlásra. Ez pedig az illető elbocsátását is vonhatja maga után. De hangsúlyozom, a két dolog között egyáltalán nem biztos, hogy van összefüggés. Csupán elképzelhető. Ami biztos, hogy semmifajta, a munkaviszonnyal összefüggő pressziót nem tartok elfogadhatónak” – mondta a szakszervezeti vezető.
Államkötvényt vegyenek!
Szerettük volna megtudni a minisztériumtól, mitől függ, mely állami alkalmazott fizetési papírján szerepel „ingyenreklám”, és, hogy a dolgozónak kell-e tartania bármely, a munkaviszonyát érintő negatív következménytől, ha nem él a lehetőséggel. A szaktárca minderre azt válaszolta: „A Kormány kizárólag a biztonságos megtakarításokra, illetve az átlag feletti hozam lehetőségére kívánja felhívni a lakosság figyelmét. A közszféra tájékoztatása kizárólag figyelemfelkeltő akció.”
Mint korábban megírtuk, sokak szerint magyar államkötvényt venni valóban az egyik legjobb üzlet és a legbiztosabb befektetési forma ma Európában: a papírokat az állam bocsátja ki, garanciát vállalva a befektetett tőke és a kamat visszafizetésére. Mint azonban minden befektetésnek, az állampapírok vásárlásának is vannak kockázatai; változhat az állampapír árfolyama is, így ha lejárat (a futamidő vége) előtt szeretnénk a pénzünkhöz jutni, akkor a hozamunk – a pénzpiaci folyamatok függvényében – az elvárttól alacsonyabb lehet.
Kit érdekel az államadósság?
A tavalyi év elején Rédly Elemér győri plébános kezdeményezésére létrehozták az Összefogás az Államadósság Elleni Alapot, ahová vállalatok, a civil szféra és magánszemélyek befizetését várják. A január végi adatok szerint összesen 196 millió forint gyűlt össze. Horváth Tihamér, az alap irányító testületének elnöke korábban elmondta: a politikusok közül hozzávetőleg tíz jobboldali közéleti személyiség fizetett be az alapba, a legtöbbet, több mint 4 millió forintot Surján László, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője. Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője 2 millió forintot adott, Schmitt Pál köztársasági elnök egyhavi jövedelmét (bruttó 1,5 millió forintot) ajánlotta fel. A miniszterek közül Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi, valamint a nemzetgazdasági miniszter is egyhavi bérét (1,1 millió forintot) utalta át, Matolcsy György ezen felül minden hónapban jövedelme egy meghatározott részét is felajánlja.
Az akción felbuzdulva február 19-én jótékonysági koncertet is szerveztek Győrött és Budapesten Összefogás címmel. A kampány azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a Papp László Sportarénában mintegy százan, míg a kisalföldi megyeszékhelyen alig ötvenen szórakoztak az ingyen színpadra lépő sztárokkal.
