A házi gyermekorvosok tiltakoznak amiatt, hogy az egészségügyi ágazatban most tervezett béremelés az alapellátás dolgozóit nem érinti. Ugyanakkor egy, a kormány honlapjára csütörtökön felkerült rendelettervezet szerint más módon mégis emelkedhet a házi gyermekorvosok bére, miután áprilistól bővítenék a teljesítményfinanszírozásuk alapjául szolgáló mutatószámok, vagyis indikátorok körét.
Nem mindegy, meddig szoptat
Fotó: MTI / Illyés Tibor
A tervezet szerint a házi gyermekorvosok teljesítményértékelésénél a jövőben számítana, hogy a praxis betegforgalma hogyan alakul az ügyeleti, illetve a rendelési időben. Eszerint minél több beteg keresi fel az ügyelet helyett rendelési időben saját orvosát, annál nagyobb lesz a teljesítményfinanszírozás. „Ha az ügyeleti ellátásban magas a praxis betegeinek megjelenési gyakorisága, az utalhat arra, hogy a rendelési időben nyújtott ellátás nem kielégítő, vagy a praxis betegei kerülik orvosukat. Cél, hogy a bejelentkezett biztosítottak rendelési időben saját orvosukat keressék fel” – magyarázza a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, Egészségügyért Felelős Államtitkársága az új indikátor bevezetését.
„Ez nem más, mint bűvészkedés”
„Mi köze van ahhoz az orvosnak, hogy a beteg mikor keresi fel a panaszával?” – így reagált az FN24 megkeresésére Kertai Aurél, a Budapesti Orvosi Kamara Háziorvosi Szekciójának vezetője a betegforgalomhoz kötődő finanszírozással kapcsolatban. Kertai szerint az indikációs kör bizonyos szinten segíthet a háziorvosok bérrendezésén, de nem jelent valódi megoldást.
„Az indikátor alapú teljesítményértékelés nem más, mint a számokkal való bűvészkedés. Ezek viszonyszámok, vitathatóak és nehezen értelmezhetőek. Például az előbbi esetben azért, mert más az ügyeleti rendszer Budapesten és más vidéken, ahol gyakran nincs hova menniük a pácienseknek, mert maga az orvos az ügyeletes” – fejtette ki Kertai.
A Nefmi rendelete szerint további többletbevételt jelenthet például a 6 éven aluli gyermekek szűrővizsgálata is. Mint a dokumentumban kifejtették, figyelembe veszik a háziorvosi szolgálathoz bejelentkezett 6 év alatti gyermekek közül azok arányát, akiknél – a vonatkozó miniszteri rendelet által elrendelt – szűrési tevékenységek közül legalább egy megtörtént az elmúlt 12 hónapban. Ezen kívül, ha a körzetben magas a csak szoptatással táplált, félévesnél fiatalabb csecsemők aránya, az további bevételt jelent a házi gyermekorvosoknak.
„Elismerem, a hosszú szoptatás valóban nagyon kedvező, de ehhez megint mi köze a háziorvosnak? Vagy akár a szűrővizsgálathoz? Nincs kényszergyógykezelés. Kiírhatjuk a beteget vizsgálatra, de csakis tőle függ, hogy elmegy-e. Amire nincsen ráhatása az orvosnak, ami nem csak rajta múlik, az nem lehet finanszírozási alap” – tette hozzá Kertai, aki szerint a jelenlegi praxisfinanszírozás duplájára lenne szükség.
A tervezet szerint a módosítást követően első körben a 2012. áprilisi teljesítményeket értékelik, melyek díjazására 2012 júliusában történik meg. Egyes indikátorok alapján havonta, míg más, a gyógyszerelésre vonatkozó mutatószámok alapján negyedévente juthatnak pluszbevételhez a házi gyermekorvosok.
Bekamerázzák a rendelőket?
Dr. Komáromi Zoltán az FN24-től értesült a Nefmi-rendeletről. Az országos háziorvosi szakfelügyelő – hasonlóan Kertai Aurélhoz – értelmezhetetlennek tartja a családorvosok indikátoralapú díjazásának új szabályait, szerinte amellett, hogy igazságtalan, ellenőrizhetetlen is a rendszer.
„Mégis hogyan fogják ellenőrizni, hogy az orvos valóban elmondta-e az édesanyának, hogy szoptassa minél tovább a gyermekét? Kamerákat szerelnek fel a rendelőkben, majd visszanézik a felvételeket? Azokról az anyákról nem is beszélve, akik betegségük miatt csak tápszerrel tudják etetni gyermeküket. Ez az egész egy vicc” – fakadt ki a háziorvos, aki szerint nem újabb indikátorokra van szükség, hanem az egyes, jelenlegi mutatószámokban jól teljesítő orvosokat kellene magasabban díjazni.
„A jelenlegi finanszírozás szerint annak a háziorvosnak, aki benne van a legjobb 25 százalékba, nyolcezer forint jár. Ennyivel nő praxisának a bevétele egy hónapban. Megalázó!” – mondta Komáromi Zoltán, aki szerint illene a rendelettervezeteket nyilvánosságra kerülésük előtt először a szakmával egyeztetni, de „sajnos erről egyelőre szó sincs.
Előzmény
Az egészségügyi dolgozók anyagi helyzetének javítását célzó bértárgyalások januárban kezdődtek meg. Két hónap elteltével a szakma nagy része még bízik a tárgyalások sikerében. Ugyanakkor valamennyien nehezményezték, hogy a rendelkezésre álló 15 milliárd forintos forrásból való orvosi bérrendezésből az alapellátásban dolgozók kimaradnak.
A Házi Gyermekorvosok Egyesülete közleményében kiemelte: képviselőiket nem hívták meg még a bértárgyalásokra. Pedig, mint írták, a praxisok többsége még a közalkalmazotti bértáblának megfelelő fizetéseket sem tudja kigazdálkodni dolgozói számára, nem hogy eleget tegyen az “elvárt béremelés” kívánalmának.
“A gyermekgyógyászat hiányszakma, a háziorvosokat tárt karokkal várják külföldön (…)felhívjuk a döntéshozók figyelmét arra, hogy ha tovább halogatják azokat a lépéseket, melyek az egészségügyi pályát vonzóvá tennék, pályamegtartó erejét növelnék, rövid időn belül veszélybe kerül a lakosság szakszerű egészségügyi alapellátása” – fogalmaztak. Hozzátették: határozott álláspontjuk, hogy “prioritásként kell kezelni az ágazat mielőbbi, különbségtétel nélküli, reális igényeknek megfelelő finanszírozását”.
Korábban Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke azt mondta, hogy az alapellátásban dolgozók számára is meg kell találni a többletfinanszírozás formáját. Hiszen az egészségügyi rendszer átalakításának kardinális kérdése az, hogy az alapellátásban is szakszerűen elvégezhető feladatokat elsősorban az alapellátásban lássák el – tette hozzá.
