Belföld

Gyed Maróz és Fenyőünnep – Ilyen volt a Karácsony a Rákosi-korszakban

24.hu
24.hu

2011. 12. 14. 10:39

Rendhagyó tanórát tartanak a Karácsony megszentségtelenítéséről a hódmezővásárhelyi Emlékpontban.

 

Mivel a Karácsonyt nem lehetett eltörölni, mint a többi, múltra emlékeztető ünnepet, a kommunista rendszer a saját képére formálta ezt a hagyományt. Az Emlékpont december 15-én, csütörtökön 10 óra előtt 10 perccel kezdődő rendhagyó tanóráján résztvevő diákok megtudhatják, hogy mire irányult az ötvenes évek elején a tanárok “Na, mit
hozott a Jézuska?” kérdése. És hogy az ajándékozás problémája megoldódjon, egyszerűen megszűntették a karácsony előtti bérszámfejtést!

Évezredes vallási tradíciókat és szokásokat, a kereszténység egyik legszentebb – Jézus Krisztus földi születésének emléknapját, az öröm és békesség, a család és gyermekség, az otthon és szülőföld – ünnepét is megpróbálta a totálisan berendezkedő kommunista hatalom kitörölni a naptárból és mélyen gyökerező társadalomi beágyazottságából. Az antiklerikális harc jegyében fogant irányadás felhívta a figyelmet arra, hogy ki kell iktatni az emberek tudatából azokat a tévtanokat, amelyek szerint a Karácsony Jézus születésének az ünnepe. Ehelyett a propagandamunkában hangsúlyozandó a békéért folytatott harc, a dolgozók jóléte, amely voltaképpen Sztálinnak, a “népek bölcs tanítómesterének” köszönhető. A párt főideológusai azonban tudták, hogy még a legerélyesebb,
legintenzívebb propagandamunka se fogja kitörölni a dolgozók tudatából az ünnepet, de abban reménykedtek, hogy különféle eszközökkel meg lehet fosztani a karácsonyt eredeti jelentésétől.

A szentesteünneplés letörésének leghatásosabb módszere a puszta félelemkeltés volt. Szimbolikus jelentőségű, hogy az államvédelmi bizottság 1949. december 24-én függetlenítette az ÁVH-t a Belügyminisztériumtól. Szintén a karácsonyi ünnepkör alatt történt a magyar katolikus egyház vezetőjének, Mindszenty Józsefnek az elfogatása, akit 1949. december 26-án tartóztattak le. A párt ökle tehát az ünnepen sem hevert tétlenül. Karácsony másnapját törölték a munkaszüneti napok sorából.

Az ötvenes évekre Sztálin születésnapja vált a tél főünnepévé, december 24-e pedig átalakult fenyőünneppé. A fenyő a Télapó ajándéka, a Gyed Maróz (Fagy Apó) örvendezteti meg az ifjúságot, de hogy túlságosan nagy kultusza ne
támadhasson, megtiltották a karácsony előtti bérszámfejtést, és így nagyon egyszerűen megoldódott az ajándékozás problémája.

A karácsony átformálásánál fő szempont volt a kommunista ifjúság átnevelésének a kérdése. A fenyőünnep kézenfekvő lehetőséget nyújtott arra, hogy intenzív propagandamunkával száműzzék a családok életéből a reakciós,
klerikális csökevényeket, a megfigyelőknek, feljelentőknek pedig remek alkalom kínálkozott az ideológiai előrehaladás feltérképezésére. Egy-egy ártatlannak tűnő “Na, mit hozott a Jézuska?” kérdésből rögtön kiderült, hogy
a fenyő hozza-e az ajándékot, a Télapó, vagy pedig még mindig a Jézuska. A házbizalmik fáradhatatlanul látogatták a lakásokat, vizsgálták az ünneplési szokásokat, a kommunista ideológia által átszellemült tanárok pedig
ártatlannak tűnő kérdésekkel, fogalmazásokkal mérték fel a diákok “karácsonyi beállítottságát”.

Az Emlékpont rendhagyó tanóráján Báló Péter, az intézmény múzeumpedagógusa december 15-én, csütörtökön 9.50-től mutatja be, hogyan lépett Jézus helyébe a Szovjetunió távoli vidékeiről származó, Gyed Maróz és miként lett a
Karácsonyból fenyőünnep.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.