A törvény az új alaptörvény rendelkezéseihez igazodik. A jogszabályok utólagos felülvizsgálatát 2012-től csak a kormány, a parlamenti képviselők egynegyede és az ombudsman kérheti. A legnagyobb változás a jelenlegi jogkörhöz képest, hogy a testület alkotmányjogi panasz alapján az egyedi ügyben alkalmazott jogszabály mellett a bírói döntés alkotmányosságát is vizsgálhatja, bírói kezdeményezésre megvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabály alkotmányosságát.
Az utólagos normakontroll ma mindenki előtt nyitva álló lehetőségét az új alaptörvény csak a kormánynak, a parlamenti képviselők negyedének és az alapvető jogok biztosának tartja fenn, azaz véget ér az a gyakorlat, hogy bárki jogi érdek nélkül az Alkotmánybírósághoz fordulhat.
A törvény szerint megszűnnek az Alkotmánybíróság jövő év január 1-jén folyamatban lévő eljárásai, ha a kifogásolt jogszabály utólagos vizsgálatát nem a kabinet, a képviselők negyede vagy az ombudsman kezdeményezte. Ugyanakkor az így megszűnő eljárás indítványozói egyes esetekben alkotmányjogi panaszt nyújthatnak be a testületnek 2012. március 31-ig.
Nem változik ugyanakkor az Alkotmánybíróság szűkített hatásköre: a testület a költségvetésről, a központi adónemekről, az illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények alkotmányosságát a jövőben is csak akkor vizsgálhatja, ha az alapjogokkal összefügg.
Az Alkotmánybíróságról szóló új szabályozást nemcsak az ellenzék, hanem a civil jogvédők (Magyar Helsinki Bizottság, TASZ, Eötvös Károly Intézet) is élesen bírálták, külön kiemelve, hogy ha a mérce alapja az alkotmányosság, és nem az Alaptörvény, akkor maga az új törvény is ellentétben áll az alkotmányosság követelményével.
