Kevesebbet ér majd a határon túli szavazat

Szakértők szerint a nemzetközi jogba ütközik a törvényjavaslat és diszkriminatív, ráadásul a határon túli magyarokat is sértheti.

Korábban a témában:

Egyenlőtlenül, de lesz választójoga a határon túli magyaroknak 2012-től, ha az Országgyűlés elfogadja az új választójogi törvény tervezetét. Az viszont még nem derült ki, hogy pontosan hogyan élhetnek ezzel a joggal. Szakértők szerint a nemzetközi jogba ütközik a törvényjavaslat és diszkriminatív, ráadásul a határon túli magyarokat is sértheti.

A Lázár János Fidesz-frakcióvezető által benyújtott új választójogi törvény tervezete szerint 2012-től a határon túli magyarok is szavazhatnának a magyarországi választásokon. Mint a szöveg fogalmaz: „A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgár egy pártlistára szavazhat.” Ez azt jelenti, hogy a javasolt új, egyfordulós rendszerben választandó összesen 199 képviselő közül csupán a 93, országos listán bekerülő honatya személyéről dönthetnének, a 106 egyéni választó körzetben megválasztott politikusról nem.

Nem egyenlő szavazat

Tóth Zoltán választási szakértő szerint a tervezet megsérti a nemzetközi jogban lefektetett választójogi egyenlőség elvét. E szerint ugyanis minden választónak azonos számú és súlyú szavazattal kell rendelkeznie, ezzel szemben a magyarországi lakhellyel rendelkezők két, míg a határon túl élők csupán egy szavazatot dobhatnának az urnákba.

Egyetért ezzel a vélekedéssel László Róbert, a Political Capital szakértője is. Mint lapunknak fogalmazott, numerikusan nem térhet el elvileg a leadott szavazatok száma. „Ez nem jó megoldás, mert nem diszkriminációmentes”. Ráadásul épp ezért magukat a határon túli magyarokat is sértheti ez, másodrendű állampolgároknak érezhetik magukat. Az ő szempontjukból az sem szerencsés, hogy csak egy magyarországi listára voksolhatnak, ahelyett, hogy például maguk közül küldenének pár képviselőt.

A választási szakértő ugyanakkor hangsúlyozta: előzetesen nem lehet tenni semmit, ha a parlament elfogadja a javaslatot, a tervezet szövege ugyanis ebben a formájában nem sérti az új Alkotmányt. Az ugyanis – a most hatályossal szemben – kimondja, hogy sarkalatos törvény a választójogot, vagy annak teljességét magyarországi lakhelyhez kötheti.

Videók a témában:

Ha viszont a választás után egy magyarországi lakhellyel nem rendelkező szavazó szóvá tenné a szavazás egyenlőtlenségét, és kimerítené a magyarországi jogorvoslati folyamatot, akár Strasbourgig is elviheti az ügyet, ahol a magyar államra nézve kínos döntés is születhet. Mint Jakab András a valasztas.hu-n felhívja rá a figyelmet, a tervezet  ezen része sérti a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát és az Emberi Jogok Európai Egyezményét is. Mint fogalmaz: „A törvényhozónak lehetősége van arra, hogy ne adja meg a választójogot a külföldön élő választópolgároknak, és lehetősége van arra is, hogy megadja. Ha azonban megadja, akkor a teljes választójogot meg kell adnia. Fél szavazat ugyanis nincs.”

A részletek kérdésesek

A törvénytervezet a választás módjáról annyit határoz meg, hogy „a választójog gyakorlása a választópolgár szabad elhatározásán alapul”, illetve „az országgyűlési képviselők választásán a névjegyzékben szereplő választópolgárok gyakorolhatják választójogukat”. Arról, hogy a magyarországi lakhellyel nem rendelkező állampolgárok hogyan kerülhetnek be a névjegyzékbe, és pontosan hol adhatják le szavazatukat, valószínűleg az új választási eljárási törvény fog rendelkezni.

„A névjegyzék összeállításának módja és a választás lebonyolítása is nagy kihívás lesz, erről azonban még nem tudunk részleteket” – fogalmazott László Róbert. Példaként említette, hogy ha például postán küldik a szavazatokat és az elvész, milyen hatóság járhat el az ügyben, vagy milyen szabályok vonatkoznak majd egy másik ország területén folytatandó kampányra.

Ahány ház, annyi szokás

Tóth Zoltán szerint sok nemzetközi példa van arra, hogy a határokon kívül élők voksolhatnak, ám olyan analógia nincs, ami pontosan ráillene a magyarországi helyzetre. „Ahány ház, annyi szokás, mindenhol mások a szabályok, nincsen egy általánosan elfogadott megoldás” – fogalmazott Tóth Zoltán. Az EU-nak vannak például szabályai erre, hiszen az EP-képviselőket azok is megválaszthatják, akik a voksolás napján nem tartózkodnak az országban, ám ott nincs közös névjegyzék, az eljárás részleteiről az adott tagállam dönt.

Másik példa Franciaország, ahol egy meghatározott számú mandátumot „félretesznek” a nem otthon szavazóknak, míg Romániában egy bukaresti választókerületet különítenek el a külföldön szavazóknak.

Az Egyesült Államokban például nincs is országos lista, csak egyéni. Ott, ha egy külföldön élő, az országban lakhellyel nem rendelkező állampolgár szeretne voksolni, akkor be kell jelentkeznie egy választókerületbe, ahol a választási bizottság befogadja őt. Ennek a megoldásnak elvileg Magyarországon sem lenne technikai akadálya.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.