Az emberek 57 százaléka szerint “teljes mértékben” vagy “inkább”, de biztosított Magyarországon a sajtószabadság, amit csak a válaszadók 30 százaléka félt – emeli ki a Nézőpont Intézet Heti Válasznak készített közvélemény-kutatása.
Az MSZP-tábor 35 százaléka nem félti a sajtó szabadságát, a kormánypárti bázis 21 százaléka szkeptikus, de utóbbiaknál nem igazolható, hogy az aggodalom az új médiatörvényre vezethető vissza. A belföldi és a nemzetközi kritikák tehát a magyarok többségét nem győzték meg.
A megkérdezettek 91 százaléka egyetért a közéleti műsorok kiegyensúlyozottságának elvével, 90 százalék büntetné a sajtót az emberi méltóság megsértéséért, 85 százalék szigorítaná a korhatárok jelölését, 93 százalék a megszakított műsornál hangosabb reklámokat is tiltaná.
A médiatörvényt a válaszadók 10 százaléka tartotta teljesen jónak, 20 százalék inkább jónak, 27 százalék inkább rossznak, 12 százalék teljesen rossznak; 31 százalékuk nem tudott vagy akart véleményt mondani a jogszabályról. Ez alighanem a magyarok konfliktuskerülő attitűdjeit tükrözi.
A Medián HVG-nek készített kutatása ugyanakkor azt emeli ki, hogy kisebbségben vannak a médiatörvény támogatói. A felmérés szerint a megkérdezettek 88 százaléka hallott az új jogszabályról, amellyel egy 100 fokú skálára kivetítve 45 pontosan értettek egyet.
A törvény megítélése csak a Fidesz szavazóknál haladta meg az 50 pontot, minden más szavazói csoportban lényegesen elmaradt attól. Még a kormánypárti hívek 27 százaléka sem ért egyet a törvénnyel, 19 százalékuk pedig nem tudott, vagy akart véleményt mondani róla.
Egyes változások (főleg a fiatalkorúak védelme, a magyar műsorok arányának emelése) javíthatták a médiatörvény megítélését, de a Médiatanács hatásköre, összetétele, valamint a közmédiumok és a hírszolgáltatás központosítása inkább negatív hatással lehetett az álláspontokra – írja a HVG.
A közvélemény a törvényhozás módját és a médiahatóság széles hatáskörét rosszallóan fogadta. Ami a Médiatanács jogkörét illeti, egyedül a Fidesz-szavazók körében vannak többségben azok, akik indokoltnak látják ennyire erős jogkörű testület létrehozását.
A válaszadók relatív többsége (46 százaléka) attól tart, hogy a negatív külföldi visszhang sokat árt Magyarország nemzetközi tekintélyének, de minden tizedik úgy véli, a mostani fokozott figyelem javíthat az ország imázsán.
