A 2008. március 9-i népszavazás rendkívüli változásokat indított el a magyar belpolitikában. A vizitdíjról, a kórházi napidíjról és a tandíjról feltett kérdések mindegyikében eredményes volt a voksolás és magasan nyertek az igenek, ráadásul több mint ötven százalék volt a részvétel. Igaz, előtte komoly vita volt arról, hogy egyáltalán népszavazásra lehet-e bocsátani a témákat: az OVB szerint nem, Gyurcsány Ferenc szerint nem szerencsés, az Alkotmánybíróság többsége szerint viszont igen.
Horváth Ágnestől a szakításig
A népszavazásnak azonban nem az volt a legfontosabb következménye, hogy parkolóautomatákká reparálták át a vizitdíj-automatákat, hanem az, hogy Gyurcsány Ferenc, az SZDSZ megkérdezése nélkül penderítette ki posztjáról Horváth Ágnes minisztert, egy mindössze hatperces találkozó után. A népszerűtlenségi listát regnálása alatt vezető politikus egyébként ősszel ismét feltűnt a közéletben, egy kereskedelmi tévé által szervezett valóságshow szereplőjeként.
Az SZDSZ válaszlépésként, némi lamentálás után, kilépett a koalícióból. Az MSZP, bízva egykori társa külső támogatásában, nekivágott a kisebbségi kormányzásnak, és ha nem is mindig zökkenőmentesen, de viszonylag sikeresen kibekkelte az évet. Az MDF parlamentfeloszlatási javaslatára például közösen nyomtak nemet, az adótörvények megszavazásánál viszont éppen Dávid Ibolyáék segítették ki – az immár egypárti – kormányt.
Ezt követően már csak a költségvetés elfogadtatásáért izgulhatott Gyurcsány és Veres, ám a régi szövetséges végül – az ország érdekeire hivatkozva – szavazataival ismét megmentette a kabinetet.
Minisztercserék és lemondások
Mindeközben jelentősen megváltozott a kormány összetétele, hiszen az SZDSZ-es tárcák feltöltését a miniszterelnök egy jelentős átalakítással kötötte egybe.
Az új csúcsminisztérium, az összevont fejlesztési és gazdaságpolitikai tárca vezetője Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter lett, őt Gyenesei István független országgyűlési képviselő váltotta az önkormányzati tárca élén. A szociális és munkaügyi tárcát Szűcs Erika, az MSZP választmányának elnökhelyettese kapta, a környezetvédelmi miniszter pedig az MSZP Pest megyei elnöke, Szabó Imre lett.
Az egészségügyi tárca élére Székely Tamást, az OEP főigazgatóját nevezték ki. Ezen kívül létrejött a kormány fejlesztési kabinetje is, és a kutatás-fejlesztésre új tárca nélküli miniszteri posztot hozott létre a kormányfő. Ezt Molnár Károly, a Budapesti Műszaki Egyetem rektora kapta.
A közlekedési tárcát Szabó Pál, a Magyar Posta vezérigazgatója
vette át, igaz, nem sok időre. A monori erdei tragikus vonatbeleset után ugyanis Szabó azonnal benyújtotta lemondását. A megüresedett tárcát Molnár Csaba, addigi államtitkár kapta.
Az SZDSZ agóniája
Az akkor még Kóka János vezette liberálisoknak azonban nem tett jót a kilépés. Az elnökválasztási csalás miatt megismételt voksoláson mindössze kétszavazatnyi különbséggel bár, de – az egyébként koalíciópárti – Fodor Gábort hozták ki győztesnek, és azóta a párt kétcentrumú.
A helyzet feszültségét jól jelzi a párt egyik sikerpolitikusának lépése: Gegesy Ferenc nemcsak a pártból lépett ki, de mandátumáról is lemondott. A politikus azzal indokolta döntését, hogy az SZDSZ ellentmondásos politizálása eredményeként „reménytelen helyzetbe jutott”, és hamarosan a szatellitpártként való működés vagy a parlamentből való kiesés között választhat csak.
Mindezen azonban mégsem gondolkodott el a pártvezetés, decemberben ugyanis a frakcióvezetői posztért feszült egymásnak ismét Kóka és Fodor. Az eredmény döntetlen, majd a pártelnök hajlandó lett volna visszalépni, ha riválisa is, végül december 15-én ismét Kóka Jánost választották meg frakcióvezetőnek.
A huszadik születésnapját ünneplő párt közben egyre fogyatkozik: a VII. kerületi ingatlanpanama nyomozása során sorra tartóztatták le az SZDSZ-es politikusokat.
Az MDF megmentéséhez Lengyel kellett
A másik kis párt, az MDF sem tudhat maga mögött botránymentes évet. A párt elnökválasztása előtt ugyanis Dávid Ibolya mellett Almássy Kornél is bejelentette: megmérkőzik a posztért. Ám még mielőtt valódi verseny alakulhatott volna ki az elnökségért, Dávid Ibolya a televíziók kamerái előtt meglengetett egy olyan hangfelvételt tartalmazó CD-t, amely szerint Almássy Kornél érintett lehet egy, az ő személyére vonatkozó adatgyűjtésben.
Az MDF elnöke közölte: a hangfelvétel szerint egy T. A. monogramú vállalkozó egy III/III-as háttérrel is rendelkező vagyonvédelmi céget azzal bízott meg, hogy gyűjtsenek róla terhelő adatokat, amiket a párt elnökválasztási kampányában használnának fel. Az ügybe Csányi Sándor és Stumpf István is belekeveredett. Végül Almássy Kornél lemondott a jelöltségről, majd ki is rúgták a pártból, Dávid Ibolyát pedig újraválasztották.
Az eljárás többeknek nem tetszett, olyannyira, hogy Vas János kilépésével – amelyet Dávid Ibolya a politikát befolyásolni akaró pénzügyi oligarchák ténykedésével magyarázott – a párt frakciójának léte került veszélybe. A képviselőcsoportot végül a Fideszből meztelen fotói miatt távozni kényszerült Lengyel Zoltán mentette meg azzal, hogy átült a fórumosok padsorába.
Botránymentes Fidesz
Az MDF egykori koalíciós partnere szerint az MSZP megvette a pártot, s ez az oka annak, hogy Dávid Ibolyáék több fontos törvénynél is együttszavaznak a kisebbségi kormánnyal.
A Fidesz volt egyébként az egyetlen párt 2008-ban, amelyik nem keveredett igazán botrányba. A lapokba leginkább Orbán Viktor kormányt kritizáló, sok újat azonban nem tartalmazó nyilatkozatai kerültek be.
Egy esetben azért Orbán Viktor is kínos helyzetbe került: Bayer Zsolt egy napilap hasábjain antiszemita kijelentéseket tett. A publicistát ezért több oldalról támadás érte, de a Fidesz elnöke a párt születésnapján ettől függetlenül kedélyesen elbeszélgetett és együtt ünnepelt Bayerral.
A Fidesz továbbra is kivonul a miniszterelnök felszólalásairól. Két ügy volt, amelyben együttműködés mutatkozott: a válság begyűrűzésének kezdetén tartott nemzeti csúcsra a legnagyobb ellenzéki párt delegáltjai is elmentek, illetve a dunaszerdahelyi focimeccs után tetőzött magyar-szlovák krízisről is egyeztettek a parlamenti pártok.
