A kilépésre 434 küldött szavazott igennel, 53-an nemmel, míg 32-en tartózkodtak. A végső döntés előtt a küldöttek szavazatukkal elutasították Szentkuti Károly Győr-Moson-Sopron megyei elnökének és három másik szabad demokrata politikusnak a javaslatát, amely arról szólt, hogy a párt csak szeptember 1-jén lépjen ki a koalícióból.
A rendkívüli küldöttgyűlés zárszavában Kóka János bejelentette, hogy Gyurcsány Ferenc hétfőn részt vesz az SZDSZ képviselőcsoportjának ülésén. Az SZDSZ elnöke elmondta, szombaton beszélt telefonon a miniszterelnökkel, és meghívta a testület ülésére, ahogy Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezetőt is.
Kóka János
Tájékoztatása szerint egy héttel később ő megy el az MSZP frakcióülésére, hogy megköszönje az együttműködést és beszéljen arról, hogy mit jelent az SZDSZ számára a konstruktív ellenzékiség.
Horn: normálisnak maradni
Horn Gábor az SZDSZ történelmi feladatának nevezte annak megakadályozását, hogy egy esetleges előrehozott parlamenti választáson a Fidesz kétharmados többséget szerezzen. A küldöttgyűlésén elmondott zárszavában az ügyvivő azt hangsúlyozta, hogy a szabad demokrata politikusoknak “normálisnak” kell maradniuk és nem szabad egymásnak esniük.
Horn Gábor összegzésében kiemelte: az SZDSZ megalakulása és a koalíciókötés után a párt történetének harmadik legfontosabb döntését hozza meg. Egyetértett azokkal a felvetésekkel, hogy szükség van önkritikára, de azzal – mint mondta – nem tud mit kezdeni, hogy vannak, akik szerint más irányba kellene mennie a pártnak.
Aggályosnak tartja az elhangzottak alapján, hogy az SZDSZ elindulhat azon az úton, amelyen a kisgazdák, akik felszámolták magukat, mert nem tudtak együttműködni.
A törvényjavaslatok tartlamát nézik ezentúl
Kóka János a szavazás után elmondta, hogy a jövőben konstruktív ellenzékként akarnak politizálni, a parlamentben pedig nem a törvényjavaslatok eredete, hanem azok tartalma alapján alakítják ki politikai állásfoglalásukat. Hozzátette: bármelyik párt kezdeményezzen olyan jogszabályt, amely Magyarország versenyképességének, gazdasága növekedésének, a munkahelyteremtésnek vagy az emberi jogok szilárdabb képviseletének irányába mutat, ezeket az SZDSZ, ha módosító javaslatokat benyújtva is, de hajlandó támogatni. Hozzátette: a nagy témákban saját kezdeményezésekkel is elő akarnak állni.
A pártelnök azt is elmondta, hogy vasárnap reggel az SZDSZ országos tanácsa egyhangúlag fogadta el a párt 2007-es beszámolóját és a 2008-as pénzügyi tervét. Egyúttal elfogadták a két küldöttgyűlés és az ezek között tartandó jelöltállítás szabályait is.
Rendet tesznek az SZDSZ-ben
A párt tisztújítására június 7-én kerül sor, ahol megválasztják az elnököt, az ügyvivőket és az országos tanács húsz közvetlenül választott tagját. Ezt követően a nyár folyamán valamennyi kerületi, megyei és városi szervezetnél is tisztújítást tartanak, az SZDSZ országos tanácsa pedig várhatóan szeptemberben alakul meg. Kóka János elmondta: szeretné, ha rendet tennének az SZDSZ-ben, hogy az olyan “slendriánságok “, mint a tavalyi tisztújításon, ne fordulhassanak elő.
Arra afelevetésre, hogy akarnak-e tárgyalni az MSZP-vel, azt mondta, a június 7-ei küldöttgyűlés napirendjével most nem szeretne foglalkozni. Véleménye szerint új koalícióra van szükség, de ezt az SZDSZ-nek a párton belül kell megkötnie, mert most a belső egység megteremtése a legfontosabb. Bejelentette, hogy meghívta Gyurcsány Ferencet a liberálisok hétfői frakcióülésére, ő pedig a jövő hét utáni szocialista frakcióülésen búcsúzik el a volt koalíciós partnerektől.
Fodor Gábor is indul az elnökségért (fotó:mti)
Május 1-jétől kisebbségi kormány
Május 1-jétől csak az MSZP alkotja tehát a kormányt, ami a jövőben kisebbségi kormányként működik. Ez azt jelenti, hogy a kormány mögött elméletileg nem áll ötven százalék plusz egy főnyi, a kormányt támogató parlamenti többség. A 386 fős magyar parlament esetében ez jelenleg 194 képviselőt jelent.
Azzal, hogy az SZDSZ kilép a koalícióból, a jelenlegi 210 fős kormánytöbbség megszűnik: az MSZP-nek 190 országgyűlési képviselője van, de Horn Gyula és Toller László betegsége miatt ténylegesen 188 szocialista képviselő van az Országgyűlésben.
Példa nélküli helyzet
Ilyen helyzetre nem volt még példa a rendszerváltás utáni Magyarországon. Az MDF vezette, 1990-ben megalakult kormányból ugyan 1992-ben kilépett az egyik koalíciós partner, a Független Kisgazdapárt, de képviselőcsoportjuk egy része mégis a kormányban maradás mellett döntött, így az Országgyűlésben nem került veszélybe a koalíciós többség.
Az Orbán Viktor vezette, 1998-ban létrejött kabinet parlamenti többségét ugyancsak biztosítani tudta akkor, amikor a kisgazdapárt frakciójából kizártak képviselőket és a kormányoldal létszáma a koalíciós többség biztosításához szükséges 194 fő alá csökkent, mert a Fidesz a – korábban kisgazdapárti – független képviselők Lányi Zsolt vezette csoportjával kötött kiskoalíciós szerződéssel biztosítani tudta a kormánypárti többséget az Országgyűlésben.
Polarizált politikai viszonyok közt nem nagyon működik
Az MTI-nek korábban ezzel kapcsolatban nyilatkozó Lövétei István alkotmányjogász úgy fogalmazott: az “igazi” kisebbségi kormányzás olyan parlamenti demokráciákra igaz, ahol nem ennyire kétpólusú a politikai összetétel; az “igazi kisebbségi kormányzás feltétele az kellene hogy legyen, hogy a kormány és a legnagyobb ellenzéki párt esetileg megállapodik”, vagyis egyes törvényi szavazásoknál az ellenzék támogatja a kormány javaslatait.
A kisebbségi kormányzás az Országgyűlés működésében eddig még nem alkalmazott megoldásokhoz vezethet. Így például tíz bizottságban az ellenzék kerül többségbe, változik a vezérszónokok felszólalási sorrendje, időkeretes tárgyalásnál a kormánypárti időkeret kizárólag az MSZP-t illeti meg, emelkedik az Országgyűlés által visszautasított interpellációk száma, több feladat hárul a házelnökre, valamint elképzelhető, hogy vissza kell térni ahhoz: a napirendet gombnyomással szavazzák meg. A bizottsági helyeket ugyanakkor várhatóan nem kell újraosztani.
Egy előrehozott választás esetén akár fél év is eltelhet, mire új kormánya lehet az országnak. Új választásra kétféle módon kerülhet sor: vagy egyszerű többséggel feloszlatja magát az Országgyűlés, majd az államfő új választást ír ki, vagy a miniszterelnök lemond, és 40 napig nem találnak olyan személyt, aki mögött a parlamenti többség fel tudna sorakozni egy bizalmi szavazáson. A 40 nap elteltével az államfő új választást ír ki.
Addig, az átmeneti időben a korábbi kormány marad a helyén ügyvezetőként. Ez azt jelenti, hogy az új kormány felállásáig nem hozhat önálló hatáskörben kormányrendeletet, és nem köthet nemzetközi szerződéseket sem.
